Hatalmas a szakadék az ápolási díjak tekintetében a 18 év alattiak és felettiek között.
Novák Katalin – akkori családügyi miniszter – jelentette be, hogy 2022. január 1-jétől a minimálbér szintjére emelkedik a gyermekek otthongondozási díja (GYOD). Ez sem sok, viszont az emelés nem érintette azon ápolási díjakat, amelyek a 18 év feletti ellátottakra – például idősekre vonatkoznak.
Az ápolási díjnak három verziója létezik jelenleg. Egy normál, egy emelt és egy kiemelt összegű. Ezek a díjak botrányosan alacsonyak, tekintve, hogy azok tudják igényelni, akik tartósan beteg vagy fogyatékos hozzátartozójukat látják el, sokszor napi 24 órában.
Hazánkban ma több mint 50 ezer embernek jár az ápolási díj valamelyik fajtája. 17 ezren kapnak GYOD-ot – ez 2019 óta elérhető -, 33 ezren részesülnek ápolási díjban. Ezt azok kaphatják, akik a beteg vagy tartós fogyatékosságban szenvedő hozzátartozójukat ápolják, így teljes munkaidőben nem tudnak dolgozni.
Az ápolási díj alapösszege 2023-ban bruttó 45.665 forint. Alapösszegű ápolási díj annak jár, aki állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos – életkorra való megkötés nélkül, vagy tartós beteg 18 év alatti gyermek ápolását végzi. Emelt összegű ápolási díjra az jogosult, aki fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos személy gondoását végzi otthonában, ennek összege bruttó 68.500 forint 2023-ban. Kiemelt ápolási díj jár annak, aki a komplex minősítés alapján E kategóriába sorolt, önellátásra nem vagy csak segítséggel képes hozzátartozóját gondozza, ami 2023-ban bruttó 82.200 forint. A GYOD bruttó 204 ezer forint idéntől.
Ápolási díjak és a GYOD alakulása 2020-2023 között
Fontos megjegyezni, hogy csak abban az esetben jár az ápolási díj, ha az igénylő a saját otthonában látja el hozzátartozóját. Ha bentlakásos intézményben, például idősek otthonában él, akkor nem jár a díj akkor sem, ha rendszeresen látogatja családtagját. Hasonló a helyzet a GYOD-nál: abban az esetben, ha a gyermek napi 5 órát meghaladóan tartózkodik köznevelési intézményben, a támogatástól a szülő elesik.
Látható, hogy míg 2020 óta 65 százalékkal emelkedett a GYOD, addig az ápolási díjak csupán 16 százalékkal.
A portálunknak nyilatkozók szerint tarthatatlan a helyzet. “Munkát vállalni nem tudok, egész nap édesanyám mellett kell lennem, sem enni, sem mosdóba nem tud menni önállóan, meg, hát, nem is szívesen hagynám egyedül, de a pénz, amit kapunk, az még pelenkára sem elég.” – monda portálunknak egy édesanyját ápoló asszony.
Több érintett fontolgatja, hogy az EP-hez fordul, mert szerintük az ápolási díjak aránytalansága diszkriminatív.
Nem csak az ápolási díjak aránytalanok
A szociális ágazatban dolgozók is méltánytalan bértáblával kénytelenek beérni. Az ágazati összevont pótlék tekintetében közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek a fizetési fokozat megállapításának alapjául szolgáló időt kell tekinteni. A közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján történő besorolás minden megkezdett évre tekintettel a tárgyév első napján történik. A közalkalmazotti jogviszony számítása során a megkezdett éveket kell figyelembe venni, tehát 0-1 év közötti közalkalmazotti jogviszonyt 1 évnek tekinti a jogszabály, ennél fogva a pályakezdők is részesülnek a kiegészítő pótlékban – legalább valamennyiben.
Az ‘A’ fizetési fokozat szerinti bruttó illetmények a szociális ágazatban és a bölcsődékben
A legalacsonyabb “A” fizetési osztályban a 24. szolgálati évig rendkívül “lapos” a bértábla a szociális szektorban:
a teljes bérsor az utolsó évig mindösszesen 10%-ot – bruttó 26 ezer forintot – emelkedik.
A bölcsődei dolgozóknál az „A” besorolású dolgozók táblája szintén a 24. évig lapos, itt az emelkedés mértéke összesen 10 ezer forint, bár náluk legalább 35-40 ezer forinttal magasabb bérszinten. A bölcsődei dolgozók a 24. évtől a szociális ágazatnál jóval erősebb emelést kapnak, az ő esetükben a tábla a 3 éves szakaszolással dolgozik tovább. Összességében a bölcsődei szektorban 24% (bruttó 69 ezer Ft) a várható emelkedés az életpálya végéig, ami még így is borzasztó alacsony.
A pótlékrendszer kialakítása miatt a szociális ágazatban a „B” és „C” fizetési osztályok gyakorlatilag azonos összeggel futnak. Itt a 20. szolgálati évig tart egy igen gyenge bérfejlesztést tartalmazó időszak:
a 20. év illetménye 3 ezer forinttal haladja meg a pályakezdő besoroláshoz rendelt összeget.
A 21. évtől indul egy intenzívebb emelkedés, a „B”, „C” besorolású személyek esetében az életpályába foglalt növekedés mértéke összesen 14% – meglehetősen alacsony szinten ellentételezi a területen töltött időt.
A szociális ágazati rendszerben „D” és „E” fizetési osztályokban érvényesül először tisztán az „életpályamodell” 4 éves emelési rendszere. Az „E” besorolás némi bérelőnnyel indult, ami a szolgálati idő emelkedésével fokozatosan megszűnik. A bértábla teljes progressziója 17-18%.
A diplomás bérek esetén a szociális ágazati rendszer gyakorlatilag csak két kategóriával működik. Az „F” és „G” besorolások egybe olvadtak, ráadásul a 33-45. szolgálati évek között erősen ellaposodik a bérezés íve. A bértábla progressziója itt 39%-os, ami a szociális szektoron belül erősnek mondható.
A „H”, „I”, „J” besorolások esetében a bérminimum emelés zavaró hatása a szembetűnő. Mivel itt a tábla végén az eredeti közalkalmazotti bértábla összegei voltak eddig érvényesek, még az is előfordulhat, hogy valakinek csökken a bére az előző besoroláshoz képest.
A Központi Statisztikai Hivatal ágazati szintű összesítéseiben 20 ágazatot vet össze hosszú távon. A szociális ellátás 2000-ig visszamenőleg a legalacsonyabb ágazati átlagbért mutatja fel, a szociális ellátással leggyakrabban együtt említett közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, kultúra) egyaránt magasabb kereseti átlagot mutatnak – ezt ugyanakkor óvatosan kell értékelni, mert a szakmai összetételben (különböző végzettségekkel rendelkezők arányában) erős eltérések vannak: például a pedagógus döntően diplomás szakma, amíg a szociális szektorban csak a dolgozók 20%-a diplomás.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete nemzetgazdasági áganként 2017-2022. Forrás: KSH
A szociális szektor közfoglalkoztatottak nélkül számolt átlagbére nagyjából a nemzetgazdasági átlagbér 70% körüli tartományában mozog.
A Mi Hazánk, már többször szót emelt a beteg vagy idős hozzátartozójukat otthon ellátók nevében, de a kormány ez idáig nem hallotta meg ezeket a hangokat.
Kiemelt kép: Freepik
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
