A videójáték-ipar az elmúlt évtizedben nemcsak a szórakoztatásról szól, hanem egyre inkább ideológiai hadszíntérré is vált. A legfrissebb trendek azt mutatják, hogy a nagy kiadók minden áron bele akarják erőltetni az „inkluzív szemléletet” a szoftvereikbe – függetlenül attól, hogy ez mennyire szolgálja a játék élményét vagy hitelességét. Különösen aggasztó, hogy ez a tendencia leginkább a gyerekeket érinti, ugyanis hatással van arra, ahogy ezeken az interaktív környezeteken keresztül formálják a világképüket.
Propaganda a kontrolleren keresztül
Vajon milyen következményei lehetnek annak, hogy a fiatalok sok esetben a virtuális világból szívják magukba a társadalmi normákat? És ha már ez ellen nem tudunk mit tenni, akkor milyen hatással van a fejlődésükre az, hogy a valóságtól eltérő arányban folyamatosan olyan szereplőkkel találkoznak, akik nem a természetes társadalmi normákat követik.
A legbotrányosabb, hogy ezeket a játékokat aljas módon eszközként használják fel arra, hogy átformálják a jövő társadalmát egy torzított világképet közvetítve számukra.
Jól tudják, hogy a gyerekek befolyásolása a leghatékonyabb módja a propaganda terjesztésének, hiszen ebben a korban a legfogékonyabbak az ilyesmire.
Az Assassin’s Creed-botrány: néger szamurájok és vikingek?
A legutóbbi nagy felindulást az Assassin’s Creed legújabb része, a Shadows (2025) váltotta ki, ahol az egyik főszereplő egy fekete bőrű szamuráj, Yasuke. Tudjuk, hogy a japán történelem nem hemzseg az afrikai származású harcosoktól, ehhez képest sikerült „véletlenül” pont egy ilyen karaktert választani.
2024 májusában jelent meg a játék előzetese. Az online közösségben hatalmas felháborodást keltett a főhős bejelentése, hiszen sokan úgy érezték, hogy ez egy újabb példája a történelem tudatos torzításának a diverzitás jegyében. Fórumokon, közösségi oldalakon és kommentfelületeken sorra jelentek meg az elégedetlen játékosok véleményei, akik szerint a sorozat hitelessége ezzel ismét csorbát szenvedett.
A játékszoftvert 2025. március 20-án tervezik piacra dobni. Az Ubisoft – a fejlesztő cég és egyben az iparág egyik legnagyobb alakja – hirtelen kapkodni kezdett egy hónappal előtte, és most azzal próbálja menteni a helyzetet, hogy nem kötelező ezzel a fekete szamurájjal játszani. De ha már eljutottunk odáig, hogy a fejlesztőknek magyarázkodniuk kell a karakterválasztás miatt, akkor nyilvánvaló, hogy valami nincs rendben.
Hasonló helyzet állt fenn az Assassin’s Creed Valhallában (2020) is, ahol a vikingek között szintén egy négert ábrázoltak, holott a skandináv történelemben ilyen alapvetően nem létezett – esetleg rabszolgaként kerülhettek a társadalomba. Az Assassin’s Creed Odyssey (2018) pedig fekete görögöket tüntetett fel a kalandvilágában, ami teljesen hiteltelenné tette a történetet.
A Concord bukása
(Kép forrása: Concord)
Az egyik legkirívóbb példa erre a Sony által kiadott Concord (2024) nevű játék, ami hatalmas bukás lett, hiszen alig két hét után teljesen megszüntették, a szervereket lekapcsolták, a pénzt pedig végül visszatérítették a felhasználóknak. A termék nagy visszhangot keltett a sokszínűség forszírozásával, ezzel elidegenítve a potenciális közönséget.
A visszajelzések egyértelműek voltak, a publikum nem azt akarja, hogy egy ideológiai programot toljon az arcába a játékipar.
A Concord már az indulásakor is kritikát kapott, hiszen a hirdetések alapján is úgy tűnt, hogy a degenerációt képviselik, mindemellett a játékélmény is középszerű volt.
League of Legends, Valorant és egy hónapos pride-események
(Kép forrása: X)
Máshol is elárasztják a felhasználókat olyan témákkal, amikre nincs igény. A League of Legends-ben és a Valorantban az új hősök közül szinte mind néger vagy LMBTQ-karakter, a fejlesztő Riot Games pedig minden évben egy hónapos pride-eseményt tart, mintha ez lenne a legfontosabb aspektusa egy kompetitív stratégiai játéknak. Ezeket az eseményeket egy teljes hónapig lehetetlen elkerülni az alkalmazáson belül, még akkor is, ha valaki egyszerűen csak a taktikai vagy stratégiai élmény miatt játszik. Hiába élvezi valaki magát a játékmenetet, kénytelen szembesülni ezzel az erőltetett szivárványos propagandával minden egyes alkalommal, amikor belép a programba. Ráadásul a Valorantban hamarabb jelent meg egy leszbikus pár az egész játék történetében, mint egy hétköznapi heteroszexuális kapcsolat.
A kérdés jogos: miért kell a gyermekekre ráerőltetni egy ilyen narratívát? Miért nem lehet egyszerűen a játékmechanikára koncentrálni, anélkül, hogy egy ideológiai befolyásolás része legyen?
Ha elferdítik a múltat, milyen jövőt építhetünk?
Gyakran azzal válaszolnak ezekre a kritikákra, hogy „ezek csak játékok”. Azonban a videójátékok sokak számára az első találkozást jelentik a történelemmel.
Ha a jövő generációi hamis képet kapnak a múltbeli eseményekről, hogyan várhatjuk el, hogy értékeljék és tiszteljék saját nemzetük történelmét, kultúráját és hagyományait?
Ideje lenne visszatérni ahhoz, hogy a konzoljátékok elsősorban tanító szándékkal készüljenek, hiszen ha valaki nem ismeri és érti a saját történelmét, a jövőt sem építheti biztos alapokra.
(Kiemelt kép: Remenyiczki Éva / Magyar Jelen, felhasznált források: Assassin’s Creed Odyssey, Shadows, Valhalla)
Kapcsolódó:
A játék, amely megmutatta, hogyan lehet jövedelmező a woke propaganda
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
