Nem, nem a mai politikusok beszédeire gondolunk a címben. Egy talán szórakoztató és érdekes „utazásra” hívjuk az olvasót ebben az írásban az idő különböző síkjait összekeverve. Ebben a kis „játékban” azt próbáljuk meg rekonstruálni, vajon hogyan számolt volna be a mainstream kormánypárti és ellenzéki média az 1848. március 15–i eseményekről, ha azok ma történtek volna?

Valóban fontos leszögezni, hogy itt pusztán játékról, fikcióról van szó, hiszen a mai fogalmakat, módszereket, körülményeket bajos lenne átültetni a majdnem 200 esztendővel ezelőtti közegbe. Illetve nem lehet az akkori eseményeket mai dimenzióba helyezni és értelmezni. Mégis érdekes lehet egy ilyen játék. Hiszen megmutathatja, hogy egy adott történelmi eseményt, amiről azt gondoljuk, mindent tudunk, mai szemüvegen keresztül nézve miképpen lehet újraértelmezni. Lássuk tehát (kellő humorral és szarkazmussal olvasva a sorokat), hogyan írhatott volna először a mai kormánypárti, majd a mostani ellenzéki média 1848. március 15-ről, ha az ma játszódna le!

Globalisták tüntettek hazafias jelszavakkal Pesten

A március 15-i influencer tüntetés főszónoka Petőfi Sándor volt. Emlékezetes, hogy az előadó korábban olyan szövegeket írt, melyben a királyok felakasztásáról értekezett. Az általa felolvasott 12 pontban ugyan vannak elsőre szimpatikus követelések is, de érződnek rajtuk a nyugati baloldal és Brüsszel rendszeresen felhozott vádjai az ország vezetésével szemben. Ilyen például a sajtószabadságra vonatkozó követelés. Az „egyenlőség, szabadság, testvériség” jelszavak pedig általános gyanakvásra adhat okot.

A vörös lepel aztán végleg lehullt a tüntetés hátteréről, amikor az antifasiszta Táncsics kiszabadításáért a szélsőbaloldalra jellemző erőszakos módszerektől sem riadtak vissza a tüntetés résztvevői.

Összességében elmondható az influenszer megmozdulásról, hogy valójában csak keveseket érdekelt, a szokásos belpesti réteg vett rajta részt, közöttük számos ismert baloldali politikussal. Mind az elhangzott beszédek, mind a szervezők a baloldali, globalista szellemiséget képviselték. Ezen túl pedig a pesti események szépen illeszkednek ahhoz a szélsőbaloldali erőszakhullámhoz, mely a napokban söpört végig Európa nagyvárosain. A kérdés legfeljebb az lehet, ki fizette a cehhet? Ugyanakkor tudjuk mindannyian, ki most a soros…

A nép döntött: rabok helyett szabadok!

Hatalmas tömeg gyűlt össze Pest belvárosában március 15-én. Nem volt előzmény nélküli, hiszen Európa több nagyvárosában is tüntetések zajlottak az autokrata, populista rendszerek és vezetőik ellen. A fiatal költő és influenszer, Petőfi Sándor előbb a Pilvax kávéházban, majd a Nemzeti Múzeumnál is elszavalta Nemzeti Dal című, néhol túl szélsőségesnek ható versét.

Ennek refrénjében feltette a kérdést: „rabok legyünk vagy szabadok?” A tömeg pedig döntött, és a szabadságot választotta.

Ezután Petőfi felolvasta az általuk megfogalmazott 12 pontot. Sajnálatos módon a túlfűtött hazafiság és a revízionionizmus is megjelent a követelésekben és ezek jelenléte a hangulaton is érződött.

Ugyanis a „Nemzeti őrsereg” felállítása és Erdély helyzetének felemlegetése is napirendre került. Nem biztos, hogy egy ilyen, egyébként valóban szép kezdeményezést el kellene rontani olyan követelésekkel, melyek sérthetik más nemzetek érzékenységét.

A rendezvény itt véget is érhetett volna, azonban a tömeg megindult Pestről egyenesen Budára, a várba, Táncsics börtönéhez.Itt végül sikerült kiszabadítaniuk a politikai foglyokat, mely szintén követeléseik része volt.

„Igen, többesszámról kell beszélni, hiszen a nagy európai gondolkodó, filozófus Táncsics Mihály fogvatartásával mi, európai magyarok egy kicsit az autokrata, korrupt rendszer foglyai voltunk magunk is”

– mondta az egyik résztvevő. Este a szervezők egy része visszaindult a Pilvax kávézóba, ahol arról beszéltek, hogy a hatalom még soha nem találta magát szembe ilyen erővel, mint ma. Kijelentették, hogy addig folytatják a küzdelmet, amíg nem bukik meg a korrupt, autoriter uralom. Egy esetleges párt létrehozása egyelőre nem került szóba, de az biztos, ezek a fiatalok lelkesek, képesek tömegeket megmozgatni. Szabadok és Európaiak itt, Magyarországon.