Dóka Tamás, a váci egyházmegyei Pilis plébánosa egy régi hagyomány felelevenítésével szeretné felvenni a harcot a Covid-járvány ellen. Arra biztatja minden magyarországi település lakóit, hogy a korábbi nagy pestis-, illetve kolerajárványok emlékezetére felállított út menti keresztek mintájára most Covid-kereszteket állítsanak fel. – Ez nemcsak összehozza a közösséget, hanem a hit jelenlétét is nyilvánvalóvá teszi a közterületeken – vallja a plébános, őt magát kérdeztük, honnan eredet az ötlet, milyen fejlemények történtek eddig az ügyben.
– A Magyar Kuríron értesültünk a kezdeményezéséről, hogy a koronavírus áldozatainak emlékére útmenti kereszteket szeretne állítani. Honnan jött az ötlet?
Igen, az ötlet még egészen friss. Néhány nappal ezelőtti csupán. Azt lehet mondani, elemi erővel, mintha a semmiből bukkant volna elő az ötlet, ez a gondolat, mely nagyon megragadott. Azt gondolom, nagyon sok dolgot rosszul értelmezünk. Legyen az akár egyházi vagy egyéb más kérdés…
– Mire céloz?
Arra, hogy nem is elsősorban valami ájtatosság vezetett. Persze, az is fontos, annak is megvan a szerepe. A fókusz azonban azon van, hogy valamit együtt csináljunk. Tehát amiben mindannyian szívesen részt veszünk. Ugyanis azt látom, bárhol beszéltem emberekkel, egész más közösségeket is beleértve, teljesen mindegy, hogy melyik felekezethez tartozik, hogy mind-mind kifejezte az együttműködő szándékát. Mert az olvasható az Evangéliumban is, Isten országa itt van köztünk. És ezt jelenvalóvá lehet tenni.
– Ön szerint melyek azok a dolgok, amik akadályozzák ezt a jelenvalóvá tételt?
Beoltjuk magunkat mindennel. Beoltjuk magunkkal önzéssel, önközpontúsággal, irigységgel, hatalomvággyal, pénzsóvárgással, és így elfedjük Isten országát. De ha valamit csinálunk együtt, és jó szívvel, akkor nagyon közel kerül hozzánk ez a valóság. Sokkal közelebb, mint amikor a templomban térdelek.
– A kezdeményezéshez egyre többen csatlakoznak?
Én ugyan csak két településen vagyok, de akárkivel beszéltem, jók a visszajelzések. Pilis és Dánszentmiklós, de ez utóbbiban a polgármester már keresi a helyet. Őt is rendkívül megragadta.
– Arról tudhatnunk, konkrétan kik fogják elkészíteni a kereszteket? Várják civil szervezetek segítségét is?
Ezt még nem tudom, ez még a jövő zenéje. Megvárjuk mindenképpen azt a pontot, hogy meglegyen az átoltottság. De újra hangsúlyozom, nem ez a lényeg, hanem, hogy valamit együtt tegyünk.
– Rajtam kívül nyilván sokan tették már fel önnek ezt a kérdést, de kikerülhetetlen. Ez az időszak hozzásegítheti-e az emberiséget, azon belül hazánkat, hogy az anyagi világon túl a lelki értékek felé forduljanak?
Minden eseménynek, jelenségnek, amelyeket a Földön az életünkben tapasztalunk, az odafordíthat minket a lelki dolgok felé, ugyanakkor el is távolíthat attól. Attól függ, mire használjuk. Az atommal lehet fűteni, meg el is lehet vele pusztítani magunkat.
Ezt majd a történelem dönti el, évtizedek távlatából fog kiderülni, hogy élt-e ezzel a lehetőséggel az emberiség. Élhetnénk is vele…
– Ez kétségtelen. Volt-e esetleg az ön közvetlen környezetében olyan meglepő esemény, akiket mégis a jobb irányba fordított ez a helyzet, vagy akár a keresztállítási missziójának gondolata?
Valóban volt egy meglepő esemény. Tudni kell, hogy felénk nagyon sok cigány származású ember él. Van köztük három nagyobb társaság. Kettő között hatalmas ellentétek feszülnek, kis túlzással élve állandóan gyilkolják egymást.
És a szó szoros értelmében! Mióta itt szolgálok, három vagy négy gyilkosság is történt.
Viszont mindkét társaság egyként kijelentette, hogy ebben részt szeretnének venni. Szóltak, hogy majd jelezzem, ha dolog van. Én meg persze, hogy elfogadtam, nem nagyon szoktak ajánlkozni munkára… Azt gondolom elmondhatjuk, már valami történt!
(Fotók: Magyar Kurír)
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
