20 millió Ft-tal kevesebb jövedelemhez jutottak a magyar családok a lengyelekhez mérten. Változtatások nélkül közöljük a Világ Magyarságában megjelent írást.
Ezeréves szomszédságunk és történelmi kapcsolatunk miatt mindig szeretettel és nagybecsüléssel beszélünk a lengyelekről. A lengyelekre mindig úgy nézünk, mint akiknek a történelme és megpróbáltatásaik hasonlóak a miénkhez. Összekötött bennünket az egyes uralkodóink személye, de leginkább talán az emberi áldozatok igen kirívó nagyága.
Sajátosság, hogy amikor nálunk volt bizonyos nemzeti siker, akkor a lengyelek voltak épp’ történelmi mélyponton, vagy ha a mi helyzetünk volt kevéssé reményteli, akkor a lengyeleknél volt derűsebb az élet. 1945 után a két ország hasonló pályán volt, bár a lengyeleknél 1980-as évektől egy katonai diktatúra alakult ki 1990-ig, míg nálunk puhább volt a diktatúra. 1990 után minkét ország kiszabadult a szovjet érából, s elindulhatott egy felemelkedési pályán. Tudjuk milyen keserves volt a lengyelek élete még a ’90-es évek végén is, de az Unióba lépés idején már mutatkoztak reménykeltő jelek a lengyel gazdaságban és az életkörülményben.
2004-ben mind Lengyelország, mind Magyarország az Európai Unió tagja lett, s várni lehetett, hogy mindkét ország esetében a társadalmi adottságokban javulások történnek. Ha össze akarjuk a két országot hasonlítani e téren, akkor számos mutatóra kellene figyelnünk, de egy szűkre szabott leírásban főleg a lakossági életkörülményekre érdemes kiemelt figyelmet fordítani, s azon belül is a jövedelmekre célszerű fókuszálni.
E téren az látható, hogy a lengyel jövedelem az Unióba lépés után, pontosabban 2005-ben még 73%-a volt a magyarnak, majd 2009-re túllépte a magyar értéket és 2022-re már 29%-kal magasabb, mint a magyar jövedelem. (ld. Diagram). A diagramon 2005-2008 között a türkiz színű téglalapok mutatják a lengyel jövedelmi elmaradást a magyarhoz képest, míg a fehérek 2009-2022 között a magyar jövedelmi elmaradást a lengyelhez mérten. A lengyel jövedelemnek 2005 és 2022 között láthatóan jelentős volt a növekedési dinamikája. Ha összeadjuk a fehér téglalapokat – az évi magyar jövedelmi hátrányt – akkor az összeg mára, egy 4 tagú családra számolva, kb. 20 millió Ft. Tehát ekkora jövedelemmel kevesebbhez jutottak a magyar családok a lengyelekhez mérten. A 13 évre kiszámolt 20 millió Ft-os családi jövedelemtöbbletnek meg is lett a további hatása, mert a lengyel családi vagyon 50%-kal magasabb, mint a magyar. Vagyis a lengyelek a 20 millió Ft-os többletből tudtak megtakarítani, így a magyar vagyoni érték 22 millió, míg a lengyel 33 millió Ft.
Nehéz abba beletörődni, hogy puszta 13 év alatt a magyar családi összjövedelem 20 millió Ft-tal elmaradt a lengyeltől. Ám valljuk be, hogy csak akkor várhatunk el olyan jövedelmet, mint amilyen a lengyeleké, ha ehhez kellő munkateljesítményt is nyújtunk! Magyarán kimondva kellő GDP értéket állítunk elő. Ha e téren vizsgálódunk, akkor döbbenetesebb jelenségre derül fény.
Konkrétan a lengyel és a magyar egy főre jutó GDP 2009-től kb. megegyezik: maximum +3%, -3% eltérés egy-egy évben. Meglepő módon a magyar GDP/fő érték átlagban 2005-2022 között 1%-kal magasabb a lengyelnél (ld. Ábra), ugyanakkor a magyar jövedelem 2009-2022 közötti időszak átlagában kb. csak 80%-a a lengyelnek (ld. Ábra)! Mit is jelent ez a 20%-os jövedelem deficit? Azt, hogy a magyarok az általuk előállított 1 egységnyi GDP-ért 20%-kal kevesebb jövedelemhez jutnak, mint ugyanazon érték előállításánál a lengyel emberek.
Rövidebben kifejezve: a magyarok munkáját a lengyelekhez mérten jövedelmi arányban 20%-kal alulértékelik. Ezt nem lehet már szó nélkül hagyni!
Sajnos, ha további összehasonlítást teszünk a két ország között, akkor sem láthatunk a magyarok számára megnyugtató képet. Ha az elemzésben nagyon alaposak akarunk lenni, akkor sok mutatóra kéne kitérni, de legfőképp a lakossági adottságokat, a humánhátteret érdemes láttatni.
– E téren a nemzeti lét biztosításában meghatározó a népesedési mutató. Sajnos a magyar népességfogyás drámai mértékben múlja felül a lengyelt.
– Aggasztó az elmaradás a magyar élelmezésben is – magasabb a lengyel érték kalória-, fehérje- és húsfogyasztásban. Ez azt jelenti, hogy hosszabb távon a lengyelek erőteljesebbek, teherbíróbbak és egészségesebbek lesznek a magyarnál.
– Ez már látszik is, mert a lengyel életkor kb. 1,5 évvel magasabb a magyarnál. Mentális téren is jobb a lengyel helyzet: kisebb a kiábrándultság, a kedélybetegség, a destruktív eszmék iránti vonzalom.
– A munkahelyi keresetekben is kisebb a vezető és beosztottak közötti különbség, olyan esetben is, amikor a lengyel vállalat akár 4-szer nagyobb a magyarnál.
– A leszakadt rétegek aránya is kisebb a lengyeleknél. Még a devizakárosultak arány is sokkal kisebb a lengyeleknél, mint s magyaroknál. A lengyel társadalomban kisebb a magyarhoz mérten az életkörülményben és a szociális téren a rétegek közti különbség.
– A munkakultúrában is jobb a lengyel helyzet, mert a felsőfokú végzettek aránya Lengyelországban kb. 20%-kal magasabb, mint Magyarországon, míg a szakképzettség nélküliek aránya jóval kisebb, mint a nálunk. Köszönhető ez annak, hogy a lengyel állam erősen támogatja a szakmai továbbképzést.
A gazdaság szerkezetében is jelentős különbség látható.
– A lengyel gazdaság kevéssé túlprivatizált, kisebb a külföldi tőke aránya: pl. Lengyelországban 40%, Magyarországon pedig 52%. Ezzel nagyobb a piaci tér a lengyel tőke számára, mint nálunk.
– A lengyel tulajdonú gazdaság jelentősebb innovációt kap mint a magyar, ott többet segít az állam, ezért a lengyel gazdaság versenyképességben felülmúlja a magyart.
– A lengyel társasági adó értéke 21%, a magyar 9%. Ám ez nem hátráltatja a lengyel tőke növekedését, mert ezen adóból jelentősebb bevételhez jut a lengyel költségvetés, mint a magyar.
– Fontos jellemző még, hogy a lengyel állam igen erősen támogatja a fejlesztést, aminek elsődleges haszonélvezője a lengyel tulajdonú termelő tőke.
– Emellett a lengyelek erősebben vigyáznak a gazdaságban a „higiéniára”, náluk a fekete aránya kisebb. A külföldi adóparadicsomokban bejegyzett és adóelkerülő offshore cégek aránya is csak kb. 20%-a a magyarnak.
– Lengyelországban az államadósságnak a GDP-hez mért értéke kb. 2/3-a a Magyarországon mért értéknek. Tehát jóval kisebb hasztalan teher nehezedik a lengyel gazdaságra s így a társadalomra, köszönhetően annak, hogy a lengyel politikai vezetés 1994-ben keresztülvitte az államadósság jelentős csökkentését a nyugati bankoknál.
– A lengyel vállalkozási rendszerben igen nagy arányban vesz részt a fiatal korosztály. Ez jellemző a mezőgazdaságra is, ami ezért is nagyon gyorsan fejlődik. Jobban alkalmazzák a szövetkezési formákat, mint Magyarországon, ami növeli a piaci stabilitásukat és közép-európai térnyerésüket, sokkal több a külföldön is sikeres lengyel nagyvállalat, mint a magyar.
Mindezen adottságok miatt a 2008 utáni világgazdasági recesszió a lengyel gazdaságot kisebb mértékben rázta meg, mint a magyart.
Egyszerűen felfoghatatlan az, hogy ugyanolyan GDP/fő érték mellett a magyar jövedelem jelentősen elmaradt. Összességében az állapítható meg, hogy a magyar társadalom jövedelmi megbecsülésben súlyosan alulmarad a lengyelhez mérten. Sajnos ezek mellett a magyar társadalom minőségi mutatókban is leszakadt. További elkeserítő jelenség, hogy a magyar gazdaság kondíciója, de legfőképp jövőbeli kilátásai is aggodalomra adnak okot.
Megoldás a súlyos hiányosságok láttán csak az lehet, ha egyrészt a magyar családok a lengyelekhez mért 20 millió Ft-os veszteségüket visszakapják, másrészt későbbiekben kb. 20%-kal magasabb jövedelmet kell, hogy kapjanak. Törekedni kell arra, hogy magyar jövedelem – GDP arányában – a lengyellel megegyezzen. Ezzel van mód a kifosztó és igazságtalan helyzet megnyugtató és végleges felszámolására. Ha a visszatérítés és jövedelmi rendezés nem történik meg, akkor a magyar társadalom munkavégzésben véglegesen alulértékelt lesz a lengyelekhez mérten – és annak beláthatatlan következménye lehet.
P.Á.
(forrás: Világ Magyarsága)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
