Rendkívüli ülésnappal és kánikulával folytatódik az országgyűlési munka a Pride – hónap kellős közepén, ahol talán választ kaphatunk arra is, hogy a kormány véletlenül, vagy szándékosan támogatja az LMBTQ- propagandát.
Az interpellációk és az azonnali kérdések után kérdések következnek, ezek szövegét előre be kell nyújtani, így Novák Előd kérdése Csák Jánost (kultúráért és innovációért felelős miniszter) biztosan nem fogja meglepni, de a fő kérdés az az, hogy meglepstésként éri-e, hogy a válság időszakában úgy készül el minden idők legdrágább magyar filmje, hogy annak rendezését egy deviáns életmódot népszerűsítő aktivistára bízták.
A Mi Hazánk alelnökének benyújtott kérdése:
Tisztelt Miniszter Úr!
Örülhetnénk, hogy a sok éves kormányzati mulasztást pótolva, szorgalmazásunk nyomán is végre lesznek történelmi magyar filmek, köztük egy Petőfi-film több mint 6 milliárd forintos állami támogatásból, de annak rendezője az a Lóth Balázs, aki LMBTQ-propagandát folytatott egy tévésorozatban szintén rendezőként: „A 200 első randi tévétörténelmet ír az LMBTQ témában” –így szól a címe a cikknek, mely részleteket is elárul a homoszexuális propagandáról, ami a cikk szerint „végre pozitív irányba formálhatja a tévénézők látásmódját is”. Szerintem viszont a devianciák népszerűsítése nagyon rossz irány.
Minő érdekesség: Lóth Balázs eltitkolja a Nemzeti Filmintézet oldalán, hogy ebben részt vett, hiányzik a filmográfiájából, de a port.hu nem felejt, ott megtaláljuk a bűnjelt. Miért ilyen személyre bízzák minden idők legdrágább magyar filmjét? Mellesleg a rendező felesége, Lóth Szabó Anita Facebook-profilképe jelenleg is egy szivárványos LMBTQ-propaganda.
Régóta követeljük: készüljenek végre a magyar történelem dicső időszakait bemutató, nagy
költségvetésű játékfilmek! A jelenlegi kormányzatnak e téren komoly elmaradása, adóssága van. Az Egri csillagok 1968-as forgatása óta eltelt bő fél évszázadban nem készült nagyszabású játékfilm történelmünk semelyik dicső epizódjáról. Az állami filmpolitika a történelmi tematikákban inkább csak a bűntudatkeltést támogatta. Ezzel szemben a Mi Hazánk Mozgalom erősítené a nemzeti öntudatot, a hazánkhoz való kötődést azzal is, hogy tudatosan olyan időszakokat, szereplőket állítana középpontba (például egy Rongyos Gárdáról vagy a pozsonyi csatáról készíthető játék-, illetve akár akciófilm által), amelyek révén a mozgóképek a kulturális értékek hordozása és a történelmi ismeretek átadása mellett nemzeti büszkeségünket is erősítenék. De ezt nem egy LMBTQ-propagandistára kéne bízni. Elismeri?
Várom válaszát és intézkedését.
A válaszról be fogunk számolni, de addig is érdemes feleleveníteni, hogy a szavakban gyermekvédő, még törvényt is alkotó NER hogyan viszonyul a keresztény értékeket és a családokat megkérdőjelező csoportokhoz.
A balliberális pártok által homofób törvénynek nevezett rendelkezés, pontosabban annak gyermekvédelmi része kimondja, hogy gyerekeket nem lehet érzékenyíteni, vagy olyan környezetbe, szituációba keverni, ahol sérülhet az egészséges fejlődésük. Első ránézésre ez korrektnek tűnik, de a 2021-es pécsi felvonulásnál kiderült, hogy ez a törvény is annyit ér, amennyit betartanak belőle – semmit.
2021-ben Lantos János, a Mi Hazánk országgyűlési képviselőjelöltje feljelentést tett a rendőrségen, mert több szülő is elvitte a gyermekét a Pécs Pride-ra. Lantos hangsúlyozta, hogy a rendezvény szervezőit jelentette fel, ugyanis a fő felelősség az övék, de a rendőrség azzal utasította el a beadványt, hogy a törvény ehhez a jogsértéshez nem rendel hozzá büntetési tételt, tehát önmagában csak egy politikai állásfoglalás, egy semmit nem érő gumicsont a jogalkotó részéről.
Ékes példa a NER látenciájára, hogy objektíven kijelenthető:
soha ennyivel nem nőtt a Budapest Pride-on vonulók száma, mint az Orbán-kormányok idején.
A szeméremsértő vonulás betiltása komolyan soha nem merült fel a Fidesz részéről.
„Az ún. Pride szervezői hálát adhatnak a Fidesz kétharmados győzelméért, mert így a felvonulásukat hatóságilag nem tiltják be!”
– írta korábbi közleményében Novák Előd a fentiekre utalva.
Ebbe a sorba illik még Novák Katalin kijelentése is. Az új köztársasági elnöknek még nem volt ideje arra, hogy Budaházy Györgyöt és társait kegyelemben részesítse, de azt már leszögezte, hogy ő a melegeknek is a köztársasági elnöke szeretne lenni.
„Nem a gesztusok, hanem a tettek elnöke vagyok. Azt szeretném, ha minél több magyar ember érezné, az ő elnöke is vagyok. Ebbe természetesen beletartoznak a homoszexuális magyar emberek is”
-nyilatkozta a Telexnek Novák Katalin.
Az új államfő kijelentése fontos politikai jelentőséggel bír, amely akár előre jelezheti az előttünk álló évek folyamatait.
A Háttér Társaság mindenesetre már személyes találkozóra is hívta a köztársasági elnököt.
A Háttér Társaság bízik abban, hogy ez a célja nem csak szavakban, hanem tettekben is megmutatkozik, ezért egyesületünk személyes találkozót kezdeményez a köztársasági elnökkel a magyarországi LMBTQI közösséget érintő problémákról – írják.
A Háttér Társaságnál úgy látják, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar társadalom és jogrendszer sokkal elfogadóbbá vált a szexuális és nemi kisebbségek irányában, ez a pozitív tendencia az elmúlt években megfordulni látszik.
Novák Katalin köztársasági elnökké választása még jobban utat nyithat az LMBTQ lobbinak – legalábbis az ilyen szervezetek erre számítanak. Érdemes hozzátenni, hogy a Háttér Társaság honlapján a “támogatóink” között ott szerepel a Nemzeti Együttműködési Alap (Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.), amely költségvetési forrásokkal gazdálkodik.
Az állami pénzalap saját tevékenységének leírásában így fogalmaz: a Bethlen Gábor Alap elkülönített állami pénzalap, amelynek célja a Magyar Kormány nemzetpolitikai stratégiájához kapcsolódó célok megvalósulásának elősegítése. Kiemelt feladata a külhoni magyarság szülőföldjén történő egyéni és közösségi boldogulásának, anyagi, szellemi gyarapodásának elősegítése és kultúrájának megőrzése érdekében támogatások nyújtása. Feladata a támogatások igénybevétele és hatékony kihelyezése céljából átlátható pályázati rendszer működtetése. Az Alapkezelő tevékenységével hozzájárul a világ összmagyarsága nemzettudatának erősítéséhez, a magyar-magyar kapcsolatok ápolásához.
Az Alapkezelő a határon túli oktatás-nevelési pályázatokon kívül, melyek több mint 250 ezer külhoni támogatottat: gyermeket és fiatalt érintenek, természetes és jogi személyek, önkormányzatok, intézmények, egyházak és civil szervezetek számára nyílt pályázati rendszert működtet, egyedi támogatási kérelmek elbírálásának adminisztrációját végzi. A Kormány nemzetpolitikai stratégiájához igazodva meghívásos pályázati felhívásaival támogatja azon kiemelt nemzeti jelentőségű szervezeteket, intézményeket, illetve programokat, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek a határon túli magyarság önazonosságának megőrzésére.
Úgy tűnik, hogy a nemzeti oktatás-nevelés mellett egy kis LMBTQ is belefér a pénzalapnak, erről azonban már nem írnak. A másik lehetőség, hogy az értékteremtő oktatásba már önmagában beleértik a ferdehajlamúak ügyének támogatását, azért nem is említik meg külön.
A Nemzeti Együttműködési Alap mellett a Háttér Társaság honlapján még feltűnik támogatóként a Visegrad Fund, amelynek logikusan a visegrádi országok együttműködésének erősítését kellene koordinálnia – legalábbis ennek anyagi részét.
Dömötör Csaba válaszolt – nagy siker a magyar filmipar
Dömötör Csaba válaszában arra tért ki, hogy a szóban forgó LMBTQ személy nem kizárólagos rendező, hanem “csak” az öt alkotó közül az egyik. Ezt követően az államtitkár felsorolta az elmúlt években elkészült történelmi témájú magyar gyártású filmeket.
A teljes vitanap itt nézhető vissza.
(nyitókép:Lóth Balázs ,Viasat)
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
