A szlovák államfő is áldását adta a kormány magyarellenes lépésére: fél év börtön jár a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezéséért

Aláírta Peter Pellegrini szlovák államfő kedden a büntető törvénykönyvnek (Btk.) azt a több újítást tartalmazó módosítását, amely egyebek mellett büntethetővé teszi a választási kampány idegen hatalom általi befolyásolását, valamint a második világháború utáni rendezésből következő viszonyok nyilvános tagadását is – adta hírül az MTI.

„Úgy döntöttem, hogy a módosítást nem küldöm vissza újratárgyalásra a törvényhozáshoz, nem élek vétójogommal, hanem abban a formában írom alá, ahogyan azt a parlament jóváhagyta” - jelentette ki Peter Pellegrini, akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte. Hozzátette: a módosításért a kormány és az azt jóváhagyó parlamenti többség viseli a felelősséget. Pellegrini korábban még kilátásba helyezte annak lehetőségét, hogy a törvénymódosítás egyes részeit esetleg újbóli megvitatásra visszautalja a parlamentbe.

A szlovák Btk. mostani módosítása eredeti formájában csak a kisebb értékű lopások elkövetőire kiszabott büntetéseket szigorította volna, visszaállítva egy korábbi jogi helyzetet, azonban a parlamenti bizottságok véleményezési eljárása során több kiegészítő javaslattal is bővült, köztük a már említett kettővel, valamint egy olyan kitétellel is, amely az úgynevezett „bűnbánó tanúk" intézményének használatát hivatott szigorítani. A módosításcsomag egyes részei közül végül a „második világháború utáni rendezést szolgáló jogi dokumentumok" nyilvános elutasításának és megkérdőjelezésének büntethetőségét bevezető Btk-kiegészítés váltotta ki a legélesebb kritikát, amely a közbeszédben a Benes-dekrétumok megkérdőjelezésének tiltásaként vált ismertté.

Ez a kiegészítés nem sokkal azt követően került a Btk. módosításba, hogy bejárta szlovákiai sajtót, miszerint a témával korábban nem foglalkozó ellenzéki Progresszív Szlovákia párt többségében magyarok lakta településeken tartott rendezvényein felvetette a Benes-dekrétumok kérdését, ami heves reakciókat is kiváltott a szlovák közbeszédben.

A Btk. módosításának a Benes-dekrétumokkal foglalkozó részét ismételten bírálta a felvidéki magyar párt, a Magyar Szövetség, amely több alkalommal is kifejezte tiltakozását, egyebek mellett egy, a napokban tartott, „Ártatlanság menete" elnevezésű megmozduláson. 

Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke a ma7.sk felvidéki magyar hírportálnak nyilatkozva a Btk. módosítását az év méltatlan lezárásának nevezte, és úgy fogalmazott: ha értik is, hogy a hatalom a kavicsaival nem elsősorban a felvidéki magyarok otthonainak ablakát akarta betörni, végül mégis ez sikerült. Elmondta: a törvény hatálybalépését követően a tudomány és a jog eszközeivel fognak rámutatni annak abszurditására. Kifejtette: első ilyen lépésként január 22-én a magyar kultúra napján A börtön ablakában? címmel tudományos konferenciát szerveznek, ahol a szólásszabadság, a magántulajdon védelme és a jogbiztonság lesz a fő téma.

Tiltakozásul magyar munkatársa lemondott

Miután Peter Pellegrini aláírta a Btk. módosítását, beadta lemondását Forró Krisztián, az államfő nemzetiségi ügyekkel foglalkozó tanácsadója, a felvidéki magyar párt korábbi elnöke. Távozása kapcsán Forró úgy nyilatkozott: az államfő mai döntése után nem is tehetett mást, mivel - mint mondta - számára a közéleti szolgálat csak akkor vállalható, ha összhangban áll az elveivel.

Peter Pellegrini a módosítás Benes-dekrétumokkal foglalkozó részével összefüggésben a szlovák hírügynökségnek azt mondta: egy komoly témáról van szó, amelyet egy ellenzéki párt nyitott meg, feszültséget szítva az országban élő szlovákok és magyarok között. Úgy vélekedett: a módosítás nem érinti az állampolgároknak azt a jogát, hogy bírósági úton védekezzenek vagyonelkobzási ügyekben, de el kell utasítani, hogy bárki „társadalmi feszültséget szítson a szószékeken" Szlovákiát és Csehországot is érintő történelmi események megkérdőjelezésével.

A Btk. módosításának aláírására vonatkozó államfői döntést a pozsonyi parlament többségükben liberális-progresszív pártjai is élesen bírálták, de csak a törvénynek a „bűnbánó tanúk" intézményének szigorítására vonatkozó részei miatt, a Benes-dekrétumokkal foglalkozó részt rendszerint nem említve. A liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) mozgalom és a Progresszív Szlovákia párt jelezte, hogy a törvénymódosítás kapcsán az alkotmánybírósághoz fordulnak.

Miért hallgat a kormánypárti sajtó? 

Az esettel kapcsolatban munkatársunk, Lipták Tamás arról írt: „A hazai kormánypárti sajtó pedig mélyen hallgat, néhány kósza véleménycikkben kenegetve el a súlyosan magyarellenes döntést, igyekezve a szlovák liberálisokra hárítani a felelősséget. Pedig bármennyire nem tudok azonosulni a világnézetükkel, de nem az ő hibájuk, hogy sem a felvidéki magyar politika, sem pedig a fideszes kormányzat és körei nem foglalkoztak a kérdéssel az elmúlt esztendőkben, valamiféle jó viszonyra hivatkozva. Márpedig ezt a módosítást sem a liberálisok, hanem Orbán Viktor megbízható szövetségese, jó barátja, Robert Fico és kormánya kezdeményezte, valamint szavazta meg”.

Arra is rámutatott, mindez 2025-ben történik, abban az Európai Unióban, amely az emberi jogokat szem előtt tartva mindenféle kisebbségek jogaira hivatkozva akár szerződések szerint jár euró ezermilliárdokat is gond nélkül visszatart. 

Csak az őshonos kisebbségek jogai nem érdeklik Brüsszelt, azok a tisztességes európai polgárok, akik semmi mást nem szeretnének, csak a kollektív bűnösség és büntethetőség nélkül boldogulni őseik földjén, ahol születtek, élnek és alkotnak, dolgoznak és építenek. Magyarul

- mutat rá a brüsszeli bürokraták kétarcúságára. 

Forró Krisztián, Pellegrini – volt – tanácsadójának lemondása kapcsán pedig megjegyezte: „Azt gondolom, ebben a helyzetben ez az egyetlen lehetséges lépés volt a részéről, amiért jár az elismerés. A példáját pedig többen is követhetnék a felelősségvállalás terén, és nem csak a Felvidéken, de Budapesten és Brüsszelben is...”