daextlwcn_print_scripts(false);

Egyre kétségbeejtőbb a méhészek helyzete, de nem csak Magyarországon, az Európai Unió többi nagy méztermelő országában is.

Hiába adott jó mézet a napraforgó, a méhészeknek semmi okuk nincs az örömre: az uniós mézpiacok befagytak, gyakorlatilag nincs semmi felvásárlás, és még ha fel is bukkan egy-két hirdetés, olyan alacsony árat kínálnának a mézért, hogy azon nem éri meg értékesíteni – idézi az Agrárszektor című magyar szakportál Bross Pétert, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnökét.

A szakmai szervezet vezetője szerint azt már a nyár elején is lehetett látni, hogy 2023 sem sem lesz ideális a méztermelőknek, mivel a tél második fele enyhébb volt mint a tavasz, ráadásul a méhanyák is többször leálltak a petézéssel, ezért nem gyarapodtak az állományok, a nyár első felének csapadékos időjárása mellett a jégesők pedig tovább nehezítették a méhek és a méhészek dolgát. Az OMME elnöke szerint vannak olyan méhészek Magyarországon, akik július 1-ig egyáltalán nem, vagy csak alig-alig pergettek és csupán a napraforgómézből lett egyedül jó termésMindeközben

a kereskedők az 1,5-2 évvel ezelőtti felvásárlási áraknak a felét kínálják,

ha ugyan egyáltalán adnak árajánlatot, ráadásul a mézárak az inflációval ellentétesen mozognak.

Az OMME elnöke szerint korábban a méhészetek a mostanra jelentősen csökkenő belföldi kereslet háromszorosát is megtermelték, jelenleg a magyarországi forgalomba hozott méz 33 százaléka import, az ágazat magyar szereplői pedig 40 százalékkal kevesebb mézet tudnak exportálni, mivel a kereskedők a kínai, az ukrán és a dél-amerikai mézeket vásárolják fel. A kontinens méztermelése még rosszabbul áll: Európa jelenleg már csak 55 százalékban önellátó, a fennmaradó részt importból kénytelen pótolni.

„Az egész európai méhészágazatban világvége hangulat van, a nettó exportőrök, így Románia, Bulgária, Spanyolország és Magyarország mind óriási bajban vannak. Egyelőre nem látni megoldást a helyzetre, az Európai Bizottság pedig nem tesz megfelelő lépéseket az uniós termelők védelmére” – összegzett Bross Péter.

(qbit nyomán, fotó:afp)

A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!

IMPRESSZUM

Felelős kiadó: Innovatív Kommunikáció Alapítvány
Főszerkesztő: Horváth Tamás

© 1999 – 2024 Magyar Jelen, magyarjelen.hu
Exit mobile version
daextlwcn_print_scripts(true);