Egyáltalán nem számítanak az orosz katonák a fronton arra, hogy nyárig leállnak a harcok. A parancsnokok is azt mondták, hogy egyelőre csak olyan parancsokat kaptak, amelyek az állások megerősítésére vonatkoznak. Elemzők szerint Putyin múlt heti látogatása Kurszkban – ahol szokatlan módon egyenruhában jelent meg –, a Nyugatnak üzent, egyelőre nem hagyja abba a háborút. Az elemzők szerint Putyin a fronton és a tárgyalásokon is egy olyan megegyezést szeretne elérni, amely nem befagyasztja, hanem megoldja a konfliktust Ukrajnával és az Egyesült Államokkal.
Stier Gábor szerint az elmúlt egy hónapban megteremtődtek a konszolidáció feltételei miután Putyin és Trump telefonon egyeztetett egymással. Az elmúlt évek során a két nagyhatalom viszonya elhidegült, ezért muszáj volt ezt rendezni.
A moszkvatér.com főszerkesztője szerint a mostani közeledés nem azt jelenti, hogy baráti kapcsolat alakul ki a két ország között. Továbbra is rendszerszintű az ellentét, viszont tudnak egymással tárgyalni és alkut kötni.
Az első Trump–Putyin telefonbeszélgetésen is a globális kérdésekről tárgyaltak. A két államférfi akkor tud megegyezni, akkor lesz béke Ukrajnában, ha széles konszenzusban közelítenek a kérdéshez – mondta el Stier Gábor.
„A világ újrafelosztása zajlik. Ez egyértelmű. A két politikus: Trump és Putyin befolyási övezetekben gondolkodik, ez segíti a megértést és alkufolyamatot. A két politikus egy nyelven beszél, hasonlóan gondolkodnak és hasonló konzervatív értékrendet képviselnek.” – mutatott rá az elemző.
Szerinte a két nagyhatalom közösen indíthatja újra az Északi Áramlatot, sőt a háttérben megegyezhetnek Európa energiaellátásának elosztásáról is.
Vlagyimir Putyin arról tett említést, hogy a Krasznojarszk környéki bauxitbányászatba az amerikaiak 15 milliárd dollárral szállhatnak be. Ami éves szinten kétmillió tonna alumíniumexportot eredményezhet az Egyesült Államokba.
Stier Gábor szerint Európa kimarad az üzletekből, nem figyel a saját érdekeire. Eltávolodik a realitások talajáról, valamiféle álomvilágban él az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban.
A zaporizzsjai atomerőmű sorsa a szaúd-arábiai tárgyalásokon is felmerült. Legutóbb Donald Trump is szóba hozta, hogy az ukrán konfliktus kezdete óta orosz kézen lévő atomerőművet vissza kellene adni Kijevnek. A moszkvatér.com főszerkesztője szerint Oroszország cserébe az általuk elfoglalt területeken felül újabb ukrán területeket kérhet. „A jelenlegi helyzetben Washington ilyen alkuba nem fog belemenni, mivel az amerikaiaknak is erőt kell demonstrálni” – jegyezte meg Stier Gábor.
A globális világ átrendeződésének kérdésében Stier Gábor emlékeztetett, hogy Trump elsősorban az Egyesült Államok belpolitikájára összpontosít. „Amerika az amerikaiaké.”
Moszkva és Peking is várakozó állásponton van. A közeljövőben kiderülhet Amerikán belül milyen erősek Trump pozíciói. Vajon egész Amerika úgy gondolkodik, mint ő?
Egyelőre úgy tűnik, hogy az amerikai befolyásos körök, nemcsak tudomásul vették, hanem mintha támogatnák azt, hogy az Egyesült Államok eltérően viszonyuljon a világhoz. Ez nem azt jelenti, hogy lemondtak az amerikai hegemón törekvésekről, csak azt, hogy máshogyan viszonyulnak hozzá és próbálnak időt nyerni – tette hozzá Stier Gábor.
A Közel-Keleten létrejött tűzszünet épp most hiúsult meg, miután az izraeliek ismét bombázták Gázát, amely légicsapás ezúttal több mint 230 halálos áldozatot követelt. A Trump által létrehozott tűzszünet most megakadt. A feleknek már a békéről kellene tárgyalniuk, de ez el sem kezdődhetett.
Az is lehet, hogy Netanjahu kormányának túl nagy önbizalmat adott, hogy Washington megfenyegette a jemeni húszikat.
„Izraelhez különleges módon viszonyul Donald Trump és csapata. Finoman szólva sem túl keresztényi módon.”
Stier Gábor szerint a Balkán térségéhez Trump politikája még nem jutott el. Fontos, hogy a koszovói választásokat megnyerő Albin Kurti miniszterelnök nem az amerikaiak embere. Az albán vezető megegyezne Szerbiával és Albániával. Kurti belemenne egy olyan jövőképbe, amely egy Nagy-Albánia és egy Nagy-Szerbia létrehozásának irányába mutat. Ez nagyon sok érdeket sért, viszont mintha Washington is egy ilyen megoldásban látná a stabilitás zálogát.
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
