Steve Bannon nemzeti víziója Amerikának: Vámok, Trump és a nyugati szövetségek sorsa

Steve Bannon, az amerikai nacionalista politika meghatározó alakja, továbbra is kiemelkedő szerepet játszik az Egyesült Államok közéleti vitáiban. Az „Amerika az első” elvet vallva – amely az amerikai szuverenitás és gazdasági önállóság fontosságát hangsúlyozza – Bannon gyakran foglalkozik Európával, a vámokkal, Donald Trump politikájával és geopolitikai kérdésekkel. Bannon egykori haditengerészeti tiszt, aki Trump korábbi elnöksége alatt a Fehér Ház vezető stratégájaként dolgozott. A jezsuita Georgetown Egyetemen szerzett mesterdiplomát nemzetbiztonsági tanulmányokból. Hírnevét a Breitbart News, egy konzervatív hírportál vezetőjeként szerezte, majd Trump 2016-os győztes kampányát irányította. Azóta az amerikai nacionalizmus emblematikus alakja, aki élesen bírálja a globalista szervezeteket és világszerte támogatja a patrióta mozgalmakat.

Bannon éles kritikát fogalmaz meg Európa szövetségesi szerepével kapcsolatban, mert szerinte a kontinens nem vállalja a megfelelő terhet saját védelmében. Egy a GB News-szal folytatott friss YouTube-interjúban kiemelte, hogy 24 000 amerikai tengerész teljesít szolgálatot a Vörös-tengeren, míg az európai hozzájárulás jelentéktelen. Az európai elitet nem tartja megfelelő szövetségeseknek, mivel inkább ideológiai célokra koncentrálnak a közös védelem helyett. A Daily Mail 2024. novemberi cikkében így fogalmazott: „Nem fogjuk fizetni a védelmeteket, miközben egyenlőtlen kereskedelmi feltételeket kényszerítetek ránk.” Azt javasolja, hogy Amerika a saját érdekszférájára – például Grönland védelmére – összpontosítson, Európát pedig inkább függő területként, semmint egyenrangú partnerként kezelje.

Bannon Trump vámstratégiájának elkötelezett híve, mivel azt az amerikai gazdaság védelmének kulcselemeként kezeli. Egy 10 százalékos általános vámot javasol minden importra, Kínára pedig 34 százalékos, az EU-ra 20 százalékos maximális kulcsot vetne ki, hogy fellendítse a hazai termelést. Cáfolja azt az állítást, mely szerint a vámok áremelkedést okoznának – példaként a 2017–2018-as kínai vámokat hozza fel, amelyek szerinte nem vezettek dráguláshoz.

A Daily Mail szerint Bannon üzenete világos: „Európa fizessen az amerikai piacért” 

Ez számára a szabadkereskedelmi korszak végét jelzi. A vámokat a Kína elleni „gazdasági háború” eszközeként kezeli, és azokra gazdasági stratégiájának sarokköveként tekint.

Árnyaltan magyarázza vámpolitikai javaslatait: szerinte a cél nem az elszigetelődés, hanem a méltányosság a kereskedelmi partnerek között. A 10 százalékos alapvám és a célzott kulcsok – például a Kínára kivetett 34 százalék – a termelés ösztönzését szolgálják anélkül, hogy a fogyasztói terhek növekednének. A korábbi intézkedések tapasztalatai alapján úgy véli, az árak stabilak maradnak.

Bannon szerint a balliberális bírálók félreértik a vámpolitikát, és figyelmen kívül hagyják, hogy a vámbevételek akár 100 milliárd dollárra is emelkedhetnek – például az autóipar esetében. 

Szerinte ezek a kritikák elavult szabadpiaci szemléletre épülnek, és nem veszik figyelembe, hogy a vámok a gazdasági függetlenség eszközei a globális versenyben.

Bannon következetesen támogatja Trump „Amerika az első” irányvonalát, különösen a déli határ védelmét és a fentanil-kereskedelem – az egyik legveszélyesebb kábítószer – visszaszorítását célzó mexikói vámintézkedéseit. Üdvözli Trump deportálási terveit is, amelyek akár 10 millió illegális bevándorló kiutasítását irányozzák elő. Szerinte ez akár 170 milliárd dollár megtakarítást is jelenthetne, noha elismeri a megvalósítás jogi akadályait.

A rendeleti kormányzást is támogatja, mert szerinte ez hatékony eszköz a nagyobb geopolitikai célok eléréséhez. Úgy véli, Trump elnöki hatáskörei stabil alapot teremtenek az Egyesült Államok szuverenitásának és biztonságának megerősítéséhez.

Az ukrajnai háborút „lehetséges harmadik világháborúként” emlegeti, az ukrán veszteségeket pedig 1,2–1,5 millió főre becsüli – párhuzamot vonva a második világháború korai szakaszával. 

Oroszországgal jobb viszonyt sürget a feszültségek enyhítése érdekében, Ukrajnától egészen a Közel-Keletig. Határozottan ellenzi Ukrajna további támogatását, mivel szerinte az amerikai erőknek elsősorban a saját érdekszféra – például Grönland vagy a csendes-óceáni övezet – megerősítésére kellene koncentrálniuk, nem pedig idegen háborúk finanszírozására.

Esetleges geopolitikai és gazdasági hatások

Európa

Bannon elképzelései érezhető feszültséget kelthetnek az Egyesült Államok és Európa között, különösen, ha az európai országok nem növelik védelmi kiadásaikat – ez akár a NATO egységét is gyengítheti. Vámfenyegetései kereskedelmi vitákhoz vezethetnek, megdrágítva az európai exportot és kiváltva a kontinens válaszlépéseit, ami hosszú távon alááshatja a transzatlanti gazdasági együttműködést.

Oroszország

Az Oroszországhoz való közeledés gyökeresen átformálhatja az ukrajnai helyzetet, csökkentve az Egyesült Államok szerepét, és alapjaiban átrendezve Kelet-Európa erőviszonyait. Ez ugyan enyhítheti a nemzetközi feszültséget, de Moszkva geopolitikai megerősödéséhez is vezethet, közvetlen hatással a NATO keleti szárnyának biztonságára és az európai stratégiai egyensúlyra.

Kína

A Kínára kivetett vámok élezhetik a gazdasági versengést, és komoly zavarokat okozhatnak a globális kereskedelemben. Bár rövid távon élénkíthetik az amerikai ipart, egyúttal drágulást, ellátási láncok akadozását és kiszámíthatatlanságot idézhetnek elő, amelyek hosszabb távon a világgazdaság stabilitását is alááshatják.

Magyarország és Orbán Viktor

Bannon nagyra tartja Orbán Viktort, akinek vezetését a modern konzervativizmus mintájának tekinti. A Corriere della Sera 2024. decemberi interjújában „hídnak” nevezte Orbánt Amerika és Európa között, hangsúlyozva: „soha nem árulta el Trumpot.” A CPAC Hungary konzervatív politikai fórumon Magyarországot „világot inspiráló” példaként említette a bevándorlás és szuverenitás kérdéseiben – ahogy azt a Hungarian Conservative is megírta.

Trump is rendszeresen hivatkozik Orbánra, ami kölcsönösen erősíti mindkettőjük politikai pozícióját – mutat rá az Alapjogokért Központ angol nyelvű elemzése. A Mar-a-Lago-i találkozók pedig tovább mélyítik a nemzeti elkötelezettségű vezetők közötti kapcsolatot.

Mi Hazánk és az „Amerika az első”

A Mi Hazánk ideológiailag több ponton is közel állhat Bannon elveihez, különösen a gazdasági önvédelem és a globalista intézmények – mint a WHO, Brüsszel vagy a Világgazdasági Fórum – kritikus megközelítése terén. A magyar szuverenitás hangsúlyozása erősen rezonál Bannon „Amerika az első” víziójával, ami elméletileg szimpatikussá teheti a mozgalmat támogatói körében is. Ugyanakkor Orbán Viktor Trump iránti lojalitása és a Fidesz nemzetközi beágyazottsága miatt jelenleg inkább ők tűnnek Bannon céljaihoz illeszkedő, valószínűbb partnernek. Azonban az „America First" támogatói valószínűleg közelebb állnak Mi Hazánk értékeihez, mint a Fideszéhez.

Hagyományos értékek és szuverenitás

Ez a vízió szemben a globális összefonódásokkal a szuverenitást és a kulturális identitást helyezi előtérbe. A nemzeti érzelmű nyugatiak összefogása – például Kína gazdasági befolyásának ellensúlyozására – indokolt célnak tűnik. Ugyanakkor Grönland megszerzésének terve birodalmi törekvéseket sugall, ami átmenetileg jelentősen megterhelheti az amerikai erőforrásokat. Ez aggodalommal tölti el azokat, akik a hazai megújulást tartják fontosabbnak, mint a birodalmi terjeszkedést.

Izrael és az árnyalt álláspont

Bannon Izraelről alkotott nézetei összetettek és ellentmondásosak. A GB News YouTube-interjújában a gázai konfliktusról és a közel-keleti szerepvállalásról beszélt, visszafogottabb amerikai részvételt sürgetve, miközben kerülte Izrael nyílt bírálatát. Korábban, a Breitbart munkatársaként – amint azt a The Atlantic is megírta – támogatta Izrael terjeszkedő törekvéseit. Most azonban aggódik az egyoldalú amerikai támogatás miatt, különösen, ha az elvonja a figyelmet a hazai ügyekről. Ez a kettősség hitelességi kérdéseket vet fel, miközben Bannon lavíroz a cionista menetrend hívei és az „Amerika az első” elveit valló támogatói között.

Bannon programja egy nacionalista Amerikát vázol fel, amely szkeptikusan viszonyul európai szövetségeseihez, vámokat alkalmaz, és Trump politikájához igazodik. Orbán Viktor Magyarországa a bevált konzervatív kormányzás mintáját kínálja számára, míg a Mi Hazánk ennél radikálisabb utat képvisel. Javaslatai átalakíthatják Amerika viszonyát Európával, Oroszországgal és Kínával, egy nyugati nacionalista tömböt formálva. Ugyanakkor hangsúlyozza az egyensúly fontosságát: a nacionalizmusnak a haza érdekeit kell szolgálnia. Izrael kritikája és a túlzott ambíciók kerülése arra figyelmeztetnek, hogy a harmónia megőrzése alapvető a politikai stabilitás fenntartásában.

De a költői kérdés továbbra is nyitva marad: Mit ért Bannon „amerikai” alatt? 

(A GB News YouTube csatornája, Daily Mail, The Atlantic, Hungarian Conservative, Alapjogokért Központ nyomán)