Amerikai védelmi miniszter: „A szövetségeseinknek harcra készen kell állniuk"

Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter Brüsszelbe érkezett, hogy a NATO-tagországok védelmi minisztereivel találkozzon. Az egyeztetést megelőzően azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok szövetségeseinek harcra készen kell állniuk − írja a Sky News nyomán az Index.

„Azért vagyunk tehát itt, hogy folytassuk a Trump elnök által megkezdett munkát, amely a szövetség egészére vonatkozó öt százalékos védelmi kiadásokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalás, ami szerintünk meg is történik” 

− közölte az amerikai védelmi miniszter az egyeztetések megkezdése előtt.

Donald Trump szerint a NATO-tagországoknak a jelenlegi két százalékról ötre kell növelniük a védelmi beruházásaikat.

Európa több országa is növeli katonai kiadásait

Friedrich Merz német kancellár a Bundeswehrt Európa legerősebb hadseregévé kívánja fejleszteni. A terv megvalósítása jelentős költségvetési növelést igényel – a jelenlegi GDP két százalékáról (85 milliárd euró) öt százalékra (több mint 200 milliárd euró) emelkedne a védelmi kiadások mértéke. Egy felmérés szerint a német lakosság 48 százaléka támogatja a kezdeményezést, míg 36 százalék ellenzi azt.

A pénzügyi finanszírozás mellett a hadsereg létszámát is drasztikusan növelnék, a jelenlegi 182 ezerről 2030-ra 260 ezerre, ugyanis a szakértők szerint modern felszerelés mellett megfelelő létszámú személyzetre is szükség van.

Németország után pedig az Egyesült Királyság is gyorsabb ütemű védelmi fejlesztéseket jelentett be. Ennek keretében Keir Starmer brit miniszterelnök közölte, hogy az ország háborús készültségre áll át.

Három fő célt fogalmazott meg Skóciában tartott hétfői beszédében, az egyik a már említett háborús készültségre való átállás, ehhez magasabb fizetést adnak a katonáknak, és erősebb tartalékos hadsereget építenek ki. Másodszor a NATO-t szeretnék megerősíteni – Starmer szerint Nagy-Britannia akarja a legnagyobb segítséget nyújtani a szövetségnek, amióta az létezik. Harmadszor pedig gyorsabban fejlesztenék az új fegyvereket és technológiákat.

A nukleáris elrettentés a cél

Szerdán Mark Rutte arról beszélt, hogy a NATO elrettentő és védelmi képességét erősítő új célok eléréséhez lényegesen magasabb védelmi kiadások meghatározására lesz szükség.

„A nukleáris elrettentés a szövetség biztonságának sarokköve. A NATO nukleáris képességeinek alapvető célja a béke megőrzése, a kényszer megelőzése és az elrettentés az agressziótól”

− mondta a NATO-főtitkár. Hozzátette, hogy a júniusi hágai csúcstalálkozó középpontjában egy új védelmi beruházási terv is feláll majd annak biztosítására, hogy a megnövekedett keresletre a kínálat rendelkezésre álljon.

Magyarország védelmi kiadásai 1753 milliárd forintot tesznek ki 2025-ben, de ha az Egyesült Államok felvetését betartjuk, akkor a jövőben több mint 3754 milliárd forinttal kell ezen a költségvetési soron számolni. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ez „tüdőn lőné a magyar gazdaságot, ha a GDP öt százalékát kellene fordítani honvédelemre”. Magyarország eddig a két százalékra vonatkozó GDP-arányos célkitűzést teljesítette.