Az EU szerint Magyarországon megkérdőjelezik az „LMBTI-személyek” egyenlőségét
Fotó: pulseofeurope.eu
Megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségeit Magyarország a még 2021-ben elfogadott ún. gyermekvédelmi törvénnyel – állapította meg az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka a jogi kötőerővel nem bíró véleményében. A főtanácsnok azt javasolja a bíróságnak, állapítsa meg, hogy a törvénnyel Magyarország megsértette az unió alapvető értékeit – írja az Index.
Csütörtökön hozta nyilvánosságra véleményét az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka a Magyarország ellen még 2022. december 19-én indított eljárásban, miután az Európai Bizottság arra kérte keresetében az Európai Unió Bíróságát, hogy ítélje meg, megsértette-e Magyarország az uniós jogból eredő kötelezettségeit a 2021-ben elfogadott gyermekvédelmi törvénnyel.
Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka végül Magyarország ellen ítélt, és a jogi kötőerővel nem bíró véleményében kimondta:
a gyermekvédelmi törvény sérti az uniós jogot.
Mint a véleményében Tamara Capeta, az Európai Unió Bíróságának horvát főtanácsnoka írja, „Magyarország az LMBTI-tartalmakhoz való hozzáférés megtiltásával, illetve korlátozásával megsértette az uniós jogot”, továbbá azt javasolja az Európai Unió Bíróságának, hogy állapítsa meg, hogy a törvény megsérti az unió alapvető értékeit meghatározó, Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkét is.
Capeta úgy látja, a gyermekvédelmi törvény módosítói sértik „a szolgáltatásnyújtásnak és -igénybevételnek az elsődleges uniós jogban, valamint az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv, a szolgáltatási irányelv, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv és a GDPR egy vagy több rendelkezésében rögzített szabadságát”, illetve számos,
a Charta által védett alapvető jogot is érintenek, nevezetesen a nemen és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a magán- és családi élet tiszteletben tartását, a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságát, valamint az emberi méltósághoz való jogot.
Capeta indítványában úgy látja, Magyarországon megkérdőjelezik az LMBTI-személyek egyenlőségét, ami szembemegy az Európai Unió értékeivel. Mint írta, Magyarország nem szolgáltatott elég bizonyítékot arra, hogy az LMBTI-személyek hétköznapi életét megjelenítő tartalmak valóban kárt okoznak a kiskorúak egészséges fejlődésében, ezért arra a következtetésre jutott, hogy
„ezek a módosítások azon az értékítéleten alapulnak, hogy a homoszexuális és nem ciszgender személyek élete nem azonos értékű vagy státuszú, mint a heteroszexuális és ciszgender személyek élete”.
A főtanácsnok szerint az LMBTI-személyek jogaiba való beavatkozás nem igazolható a Magyarország által hivatkozott indokkal, miszerint a kiskorúak egészséges fejlődését befolyásolná e jogok korlátozása.
Ugyanakkor a mostani döntés jogi kötőerővel nem bír.
A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva javaslatot terjesszen a bíróság elé az ügyben, majd azután a bíróság bírái is megkezdik a tanácskozást az ügyben, ítéletet pedig később hoznak majd.
Mint ismert, a magyar Országgyűlés még 2021. június 15-én fogadta el a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvényt, amely a kormány ígérete szerint jobban fellép a pedofil bűnelkövetőkkel szemben, ugyanakkor az több, a születési nemtől eltérő önazonosság, a nem megváltoztatása, továbbá a homoszexualitás népszerűsítése vagy megjelenítése tekintetében is tartalmazott módosítást – utóbbi miatt az LMBTQ-lobbi propagandistái homofób törvénynek nevezték azt, mivel szerintük annak a célja a homoszexualitás és a pedofília összemosása. (A homoszexualitást és a pedofíliát valójában nem a kormány, hanem a tények mossák össze, ugyanis több kutatás szerint is felülreprezentáltak a homoszexuálisok a pedofil bűnelkövetők között.)
Az Európai Bizottság a törvény elfogadása után egy hónappal indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, majd a kormány bizottság kérdéseire adott válaszát a bizottság nem tartotta kielégítőnek, ezért az Európai Unió Bíróságához fordult, hogy állapítsa meg, a törvény bizonyos rendelkezései sértik-e az uniós jogokat, az indítványhoz pedig az Európai Parlament és 15 tagállam is csatlakozott – a bíróság mostani véleménye szerint végül a 2021-ben elfogadott törvény sérti az uniós jogot.
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
