A NATO rájött arra, amit a Mi Hazánk két éve mondott

A NATO-főtitkár, Mark Rutte szerint elkerülhetetlen lehet, hogy egy békefolyamat során Oroszország megtartsa az irányítást bizonyos ukrán területek felett. Mondta mindezt azelőtt, hogy az EU külügyminiszterei hétfőn rendkívüli ülést tartanak – írja a hirado.hu a német Welt nyomán. Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese már 2023-ban a Russia Today-nek adott interjújában is felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajnának le kell mondania bizonyos területekről a béke érdekében.

„Tudomásul kell vennünk, hogy jelenleg Oroszország ellenőrzi Ukrajna területének egy részét” – mondta Rutte az ABC Newsnak. A tűzszünet után felmerül a kérdés, hogy mi fog történni a területi kérdésekben és az Ukrajnának nyújtott esetleges biztonsági garanciák tekintetében. A NATO-főtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna szuverén állam, amely maga határozza meg geopolitikai jövőjét – olvasható a cikkben.

Mint ismert, pénteken Trump és Putyin az amerikai Alaszkában tárgyalnak egy esetleges békefolyamatról a már több mint három és fél éve tartó orosz–ukrán háborúban.

„Területi kérdésekben fontos különbséget tenni a de facto és a de jure elismerés között” – mondta Rutte. A de facto a gyakorlatban fennálló, tényleges állapotot jelenti, míg a de jure a jogilag elismert, hivatalos státuszt.

Egy esetleges megállapodás kikötheti például, hogy Oroszország de facto ellenőrzése alatt tart bizonyos területeket anélkül, hogy ezt az ellenőrzést jogilag elfogadnák.

Példaként említette a Nyugat évtizedekig tartó hozzáállását a balti államok szovjet megszállásához.

Vége Ukrajna támogatásának

Az Egyesült Államok alelnöke, J.D. Vance megerősítette, hogy az USA pénzügyileg ki akar lépni Ukrajna támogatásából az orosz agresszió elleni védekezésben. Donald Trump elnök és ő is azon a véleményen vannak, hogy „az Egyesült Államok befejezte Ukrajna háborús finanszírozását” – mondta Vance a Fox Newsnak adott interjúban, amelyet néhány nappal korábban vettek fel.

„Szeretnének békés megoldást találni és véget vetni a halálnak” – mondta Vance a két államfőről, majd hozzátette: „Az amerikaiak belefáradtak abba, hogy továbbra is erre a konfliktusra költsék adójukat”.

Az alelnök egyúttal megismételte a Trump-kormány álláspontját, amely szerint az európaiak felelősek elsősorban ezért a konfliktusért, hiszen az „közvetlenül a küszöbük előtt zajlik”.

„Ha nekik fontos a megoldás, akkor aktívabban és jelentősebben kellene részt venniük a finanszírozásban, például azzal, hogy fegyvereket vásárolnak amerikai gyártóktól Ukrajna számára. De mi ezt már nem fogjuk finanszírozni” – hangsúlyozta Vance.

Putyin tesztje

A híroldal arra is kitért, hogy a találkozó előtt hétfőn az EU külügyminiszterei rendkívüli ülést tartanak. Az EU külügyi vezetője, Kaja Kallas közölte, hogy Európa alapvető érdekei vannak kockán. Mark Rutte dicsérte Trump erőfeszítéseit, és úgy nyilatkozott, hogy ez a találkozó teszt lehet arra, mennyire komoly Putyin a háború befejezésének szándékában. Úgy vélte, fontos lépés lehet a szélesebb körű tárgyalások felé.

Azt is kiemelte a cikk, hogy Volodimir Zelenszkij eddig nem kapott meghívót Alaszkába. Az ukrán elnök aggódik, akárcsak a nyugati partnerek, hogy ott a döntések az ő beleegyezése nélkül születhetnek meg. Zelenszkij nemrégiben közvetetten jelezte, hogy nem fogadja el a Trump által felvetett területcsere lehetőségét.

Dúró Dóra a Russia Today-nek: Ukrajnának le kell mondania területekről

Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese az EU-ban betiltott Russia Today-nek 2023 májusában adott interjújában elmondta: a Mi Hazánk semmiképp nem támogatja Ukrajna NATO-csatlakozását, mivel elfogadhatatlanul bánnak az őshonos magyar kisebbséggel.

„Ukrajnának a béke érdekében le kell mondania területekről, Európának pedig nem szabad alárendelnie saját érdekeit az USA érdekeinek”

– olvasható a Mi Hazánk Mozgalom által is közétett interjú YouTube-leírásában.

Az interjú elején a műsorvezető arra kéri Dúró Dórát, hogy fejtse ki a gondolatmenetét arra a megjegyzésre vonatkozóan, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásához Moszkva jóváhagyására van szükség. A politikus válaszul kifejti, hogy Ukrajna csatlakozása hatalmas fenyegetést jelentene a nemzetközi biztonsági környezetre. Úgy látja, hogy a további eszkaláció kockázata nélkül erről csak akkor lehet szó, ha mind az Egyesült Államok, mind Oroszország egyezségre jutnak ebben a kérdésben.

„A legfontosabb kérdés a béke visszaszerzése, amelynek prioritást kell élveznie”

– hangsúlyozta. Azonban felhívta rá a figyelmet, hogy az ukrán tisztviselők olyan abszurditásokról beszélnek, mint Oroszország felszámolása, ami nem fog megtörténni.

A politikus valószínűtlennek tartja, hogy Moszkva zöld utat adjon Ukrajna NATO-csatlakozásához. Szerinte Ukrajnára nem tekinthetünk független szereplőként, hiszen a háborúban kizárólag azért nem szenvedett még teljes vereséget, mert nyugatról támogatásban részesült – inkább az USA és Oroszország közötti proxyháború hadviselője.

„Sajnos azt kell mondanom, hogy Európa alárendeli saját érdekeit az USA érdekeinek, Ukrajna nem látja a valóságot, így a megállapodás még messze van, és az Egyesült Államok politikája sem segít közelebb kerülni hozzá.”

– fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy lát-e esélyt rá, hogy Ukrajna valaha is a szövetség tagja legyen, az elnökhelyettes úgy válaszolt, hogy szó sem lehet róla, és a pártja vissza fogja utasítani ezt a kezdeményezést. Rávilágít arra a tényre is, hogy mindaddig, amíg Ukrajna határai vitatottak, és folyamatban van egy fegyveres konfliktus, addig a NATO saját rendelkezései is kizárják Ukrajna csatlakozását. Kihangsúlyozza továbbá, hogy a Mi Hazánk akkor se támogatná a csatlakozást, ha ezek az akadályok nem lennének, hiszen a magyar kisebbségi jogokat folyamatosan megsértik Ukrajnában, ami a párt számára teljesen elfogadhatatlan.

„Amíg az ukrán kormány eltávolítja a magyar emlékműveket, zászlókat és feliratokat, betiltja a magyar nyelv használatát a mindennapi életben, beleértve az oktatást és a közigazgatást, és terrorizálja a kárpátaljai magyar közösség vezetőit Kárpátalján, addig a pártunk esélyét se látja annak, hogy Ukrajna bármilyen nemzetközi szervezethez csatlakozzon”

– fejtette ki.

Az interjúban azt is elmondta, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása lehet a következő lépés egy atomháborúhoz. Elmondása szerint Magyarország számára az lenne a prioritás, hogy kimaradjon a háborúból, és a konfliktus azonnal érjen véget.

„Ha a béke ára az, hogy Ukrajnának le kell mondania területekről, ahol orosz ajkú emberek élnek, akik Oroszországhoz akarnak tartozni, akkor ezt el kell fogadniuk”

– mondta.

(Kiemelt kép forrása: MTI/EPA/ANP/Robin Van Lonkhuijsen)