Még Thaiföldön is üldözi az ujgurokat Kína

Kínából Thaiföldre menekült ujgurok és más üldözött népek tartottak volna kiállítást Bangkokban, de a Kínai Kommunista Párt keze ide is elért. A művészek nevét fekete festékkel festették le, és menekülniük kellett Thaiföldről is, mert visszatoloncolták volna őket Kínába – írja a Szent Korona Rádió az Index nyomán.

A Bangkoki Művészeti és Kulturális Központ az utolsó pillanatban lemondta Sai disszidens művész kiállítását. A döntésről szóló közlemény nem reagált azokra a vádakra, hogy kínai tisztviselők nyomást gyakoroltak a thai hatóságokra és a központra. A tiltás ugyanakkor nem csöndbe fojtotta, hanem a nemzetközi figyelem középpontjába emelte a tárlatot.

Többször is átírták és átalakították a Bangkoki Művészeti és Kulturális Központban rendezett kiállítást, miután a kínai nagykövetség emberei rendre megjelentek a helyszínen – írja a BBC.

A Bűnrészesség csillagképe: Az autoriter szolidaritás globális gépezetének vizualizálása című tárlat száműzetésben élő alkotók munkáit mutatta volna be. A művészek Kínából, Oroszországból, Iránból és Burmából származnak: a burmai származású Sai szerint azonban a kiállítást végül egyszerűen cenzúrázták, miután feldühítette Pekinget. A BBC augusztus 15-i beszámolója szerint fekete festékkel több alkotó nevét és hazájuk megnevezését is eltüntették – például Tibet, Hongkong vagy Hszincsiang.

A legtöbb cenzúrázott munka a tibeti Tenzin Mingyur Paldron nevéhez kötődött.

A tévéképernyőket, amelyeken filmjeit – köztük egy dalai lámáról szóló alkotást – kellett volna vetíteni, egyszerűen kikapcsolták. A tibeti és ujgur zászlók eltűntek, akárcsak egy tibeti családról szóló regény, valamint egy képeslap, amely Kínát, Izraelt és Hszincsiangot ábrázolta.

A tárlat július 26-án nyílt meg, fő támogatója Bangkok város önkormányzata. A központ vezetősége nem reagált a BBC-nek, de a kurátorok és két kiállító művész, Paldron és Clara Chung visszautasította Kína vádjait.

Sai végül feleségével az Egyesült Királyságba menekült, ahol menedékjogot kérnek. A BBC megkereste a thaiföldi kínai nagykövetséget, amely szerint a kiállítás nyíltan hirdeti a tibeti, ujgur és hongkongi függetlenséget.

Az időben hozott intézkedések bizonyítják, hogy az efféle téves elképzeléseknek nincs piaca a nemzetközi színtéren. A tárlat figyelmen kívül hagyja a tényeket, eltorzítja Kína Tibettel, Hszincsianggal és Hongkonggal kapcsolatos politikáját, valamint sérti az ország alapvető érdekeit és politikai méltóságát.

Ám a közlemény nem tért ki azokra az állításokra, amelyek szerint tisztviselőik nyomást gyakoroltak a thai hatóságokra és a művészeti központra.

A történtek nem maradtak visszhangtalanok. Lord Alton of Liverpool, a brit parlament emberi jogi vegyes bizottságának elnöke szerint Sai esete „tökéletes példája Kína transznacionális elnyomó kampányának”. A politikus támogatja a művész menedékjog iránti kérelmét.

„Egy másik ország kulturális központjában kiállított művek cenzúrázása a szólásszabadság felháborító megsértése, amelyet széles körben nyilvánosságra kell hozni és el kell ítélni”

– mondta. Az Emberi Jogi Alapítvány megfélemlítésről beszél, amely a művészi kifejezés elnyomására irányuló összehangolt erőfeszítést mutat.

Menekülés Thaiföldről

Sai és felesége azért is döntöttek a távozás mellett, mert attól tartottak: visszatoloncolhatják őket Burmába, ahol Sai szerint a junta üldöztetése várna rá. Két nappal a kiállítás megnyitója után a thai rendőrség állítólag a lakcímükön kereste őket. A BBC szerint a galéria munkatársai sms-ben figyelmeztették a párt, hogy a rendőrök érdeklődtek utánuk, és elkérték az elérhetőségüket.

„Akkor jöttünk rá, hogy el kell hagynunk az országot. Az első elérhető repülőjeggyel Londonba mentünk. Néhány percünk volt csomagolni, a feleségem remegett, szinte semmit nem tudott összeszedni”

– idézte fel Sai. A thaiföldi rendőrség országos szóvivője, Achayon Kraithong viszont azt mondta a BBC-nek, nincs tudomása arról, hogy keresték volna a művészt.

Phil Robertson, a Human Rights Watch prominens aktivistája szerint Bangkok súlyosan hibázott, amikor engedett a kínai cenzúrának. A történteket „felháborítónak és elfogadhatatlannak” nevezte.

Sai most az Egyesült Királyságban tervezi a következő lépéseit. Feleségével arra készülnek, hogy a cenzúrázatlan kiállítást más országokban is bemutatják, miután az októberi bangkoki tárlat véget ér. A művész szerint a cenzúra ironikus módon csak növelte a tárlat ismertségét: „Most világszerte sokan érdeklődnek iránta, online is szinte mindenhonnan érkeznek megkeresések.”

„Nem mi indítottuk ezt a mozgalmat, hanem a Kínai Kommunista Párt (KKP). Mi csak leraktuk az alapokat, a többit a KKP cenzúrája vitte tovább, és minden egyes tiltással csak még több figyelmet teremtett” – fogalmazott.