Egy éve tartó abszurd ügy: Pavel Durov francia letartóztatásának évfordulója

Pontosan egy év telt el azóta, hogy a francia hatóságok négy napra őrizetbe vették Pavel Durovot, a Telegram alapítóját. A hivatalos indoklás szerint a platformot egyesek bűncselekmények összehangolására használták – jóllehet Durovnak semmi köze nem volt ezekhez a személyekhez. A lépés nemcsak jogilag, de logikailag is abszurdnak tűnt: egy technológiai óriás vezetőjét felelősségre vonni a felhasználók cselekedeteiért példátlan az egész civilizált világban.

Az ügy azóta sem jutott nyugvópontra. Egy év elteltével a francia ügyészség továbbra sem tudott semmiféle konkrét bizonyítékot felmutatni Durov vagy a Telegram szabályszegésére. Maga a vállalat minden törvényesen kötelező kérésnek eleget tett, moderációs gyakorlata pedig megfelel a nemzetközi iparági normáknak. A történet különös iróniája, hogy a francia rendőrség saját mulasztása vezetett a botrányhoz: a hatóságok egyszerűen nem a megfelelő jogi csatornán küldték meg kérelmeiket, holott erre világos EU-szabályok vonatkoztak.

Miközben Durov kéthetente kénytelen visszatérni Franciaországba, a peres eljárásnak még mindig nincs kitűzött tárgyalási időpontja. Az ügy így nem csupán egy vállalkozó ellen irányuló túlkapásként értelmezhető, hanem Franciaország és a nyugati demokráciák hitelességét is megkérdőjelezheti. Hogyan hirdetheti magát szabad országnak egy állam, amely a szólásszabadságot és a jogbiztonságot hangoztatva valójában önkényesen jár el?

Durov saját közösségi oldalán megosztott megemlékező üzenetében úgy fogalmazott: „Az egyetlen eredménye a letartóztatásomnak eddig az volt, hogy súlyos kárt okozott Franciaország szabad országként kialakított képére nézve.” Az évforduló így nemcsak egy furcsa és elhúzódó jogi procedúrára emlékeztet, hanem arra is, hogy a nyugati demokrácia sokszor inkább csak díszlet, mint valódi garancia az állampolgári szabadságokra.