Az uniós biztos szerint Ukrajna EU-csatlakozása majd megoldja a kisebbségi problémákat

Az ukrajnai kisebbségi jogoknál maradtak még problémák, de ezek megoldásához maga a csatlakozási folyamat teremti meg az ideális körülményeket – jelentette ki háromnapos kárpátaljai útján az Európai Bizottság bővítési biztosa a Telex szerint.

Marta Kos mikor találkozott a Nemzeti Kisebbségek Tanácsával Ungváron, azzal kezdte, hogy mikor átlépte a kárpátaljai határt, ukrán, szlovák és magyar nyelvet is hallott. „Tudtam, nemcsak Ukrajnában vagyok, hanem Európa szívében is” – mondta. Majd komoly képpel azt állította, az EU „nagyon komolyan veszi” a kisebbségek jogait, azok „részét képezik az EU DNS-ének”, az alapszerződések európai alapértékekről szóló cikkében is rögzítették őket. (Ez a fene nagy kisebbségvédelem valahogy mindig csak addig érvényesül, míg a kisebbség nem őshonos, fehér nemzet tagja – a szerk.)

Az ukrán „oktatási és nyelvi reformról” azt mondta, 2017 után több bírálat is érte azt, ám 2023 decemberében új törvényt fogadott el Ukrajna a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan. „Ez pozitív fejlemény volt, és olyan alkalmat jelentett, amikor katalizátorként működött az uniós csatlakozás.”

„Maradtak még problémák. Ezek megoldásához maga a csatlakozási folyamat teremti meg az ideális körülményeket. Tavaly a 27 uniós tagállam megállapodott az Ukrajnával folytatandó tárgyalások keretéről” – emlékeztetett a magyar kormány által is jóváhagyott lépésre, amibe Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkori kijelentése szerint minden magyar feltétel belekerült, így vissza kell adni a kárpátaljai magyaroktól az elmúlt évek során elvett jogokat.

Az EU-biztos szerint követelményeket tettek Ukrajna elé, amiket el kell fogadjon és végre kell hajtson a nemzeti kisebbségekre vonatkozó cselekvési tervében. Ukrajna kötelezettséget vállalt, hogy még ebben az évben jogszabályokkal megoldja az oktatásban „a kisebbségi nyelvek használatával kapcsolatban fennmaradó problémákat. Jogszabály-módosításra lesz szükség a kisebbségi nyelvek szélesebb körű nyilvános használatának garantálása és világossá tétele érdekében is, és bővíteni kell a nemzeti kisebbségek képviselőinek lehetőségeit a politikai képviseletre, helyi és nemzeti szinten is.”

A biztos úgy látta, hogy a „csatlakozás várhatóan a határ menti régióknak – például Kárpátaljának – jár a legtöbb előnnyel”. Majd arról beszélt, Ukrajna „európai jövője” nem fenyegetés, hanem az egyik legerősebb garancia a nemzeti kisebbségek védelmére, „mint például a Romániában élő magyarok esetében” – tette hozzá a biztos, ezzel egyértelművé téve, hogy fogalma sincs, hogyan bánnak a magyarokkal saját földjükön Erdélyben, például.