Európai Bizottság: 2030-ban jöhet a háború Oroszország ellen

A Védelmi Készültségi Ütemterv 2030 (European Defence – Readiness 2030) az EU növekvő szerepvállalását jelzi a katonai ügyekben, ami válasz az orosz–ukrán háborúra és Donald Trump amerikai elnök „bizonytalan elkötelezettségére” az európai biztonság iránt.

A dokumentum szerint „a militarizált Oroszország tartós fenyegetést jelent az európai biztonságra a belátható jövőben”.

Bár az EU-tagállamok gyorsan növelik védelmi költségvetésüket, a kiadások „túlnyomórészt nemzeti szinten maradnak, ami széttagoltsághoz, költséginflációhoz és az interoperabilitás hiányához vezet” – áll a 16 oldalas dokumentumban, amely a Bloomberg birtokába került.

Az Európai Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy közösen vásároljanak fegyvereket, és azt szeretné, ha 2027 végéig a védelmi beszerzések legalább 40 százaléka közös szerződéseken alapulna – szemben a jelenlegi kevesebb mint egyötöddel.

Az ütemterv azt is célul tűzi ki, hogy 2028-ra a fegyvervásárlások legalább 55 százaléka, 2030-ra pedig legalább 60 százaléka uniós és ukrán vállalatoktól származzon.

Kilenc területen látnak hiányokat

A dokumentum kilenc területen azonosít képességbeli hiányosságokat: légvédelem és rakétavédelem, támogató rendszerek, katonai mobilitás, tüzérségi rendszerek, mesterséges intelligencia és kibervédelem, rakéták és lőszerek, drónok és drónelhárítás, szárazföldi harc, valamint tengeri védelem.

A terv három kulcsfontosságú projektet is tartalmaz:

1. a keleti szárny megfigyelését, amely integrálja a szárazföldi védelmi rendszereket a légvédelemmel és a drónelhárító rendszerekkel;
2. az Európai Légvédelmi Pajzsot, amely többrétegű légvédelmi rendszert hoz létre;
3. valamint a Védelmi Űrpajzsot az EU űreszközeinek védelmére.

Az Európai Bizottság reméli, hogy az EU-vezetők az év végéig jóváhagyják ezt a három projektet. Az ütemterv szerint 2026 első felében minden prioritási területen el kell indítani a projekteket, 2028 végére pedig a projekteknek, szerződéseknek és finanszírozásnak készen kell állniuk a legsürgősebb hiányosságok kezelésére.

Súlyos eurómilliárdokat készülnek elkölteni

A dokumentum szerint az EU segít mozgósítani akár 800 milliárd eurót védelmi kiadásokra, beleértve a 150 milliárd eurós SAFE hitelprogramot, az 1,5 milliárd eurós Európai Védelmi Ipari Programot, az Európai Védelmi Alapot és a 2027-ben elfogadandó következő többéves költségvetést.

A terv hangsúlyozza, hogy a tagállamok szuverének maradnak a nemzeti védelmük megszervezése tekintetében. 

Ennek ellenére néhány tagország vonakodik attól, hogy az EU nagyobb szerepet játsszon a védelemben, ami hagyományosan nemzeti hatáskörbe tartozik.

A dokumentum igyekszik figyelembe venni az egész blokk aggályait, nem csupán az Oroszországtól leginkább fenyegetett országokét. A dél-európai nemzetek, például Olaszország és Spanyolország felé tett gesztusként megemlíti, hogy Európa nem engedheti meg magának, hogy vak legyen a világ más részeiről érkező fenyegetésekre, utalva a Közel-Keletre és Afrikára.

A tervezet hangsúlyozza, hogy az EU szorosan együttműködik a NATO-val. A szövetség és néhány nemzeti főváros aggódik amiatt, hogy Brüsszel olyan párhuzamos védelmi struktúrát hoz létre, amely bonyolítja a háborús terveket ahelyett, hogy zökkenőmentesen integrálódna a NATO-ba.

A terv szerint 2030-ra készen kell állnia arra az Európai Uniónak, hogy Oroszország újabb háborút indít a kontinensen.