A migráció megváltoztatta Európát, ahol már nem biztonságos élni

A német nők többsége nem érzi magát biztonságban a nyilvános helyeken – derült ki egy kedden közzétett felmérésből, amelyet az MTI is idézett. A Funke Media Group megbízásából a Civey közvélemény-kutató intézet által végzett felmérésben a megkérdezett nők 55 százaléka mondta azt, hogy nem érzi magát biztonságban olyan nyilvános helyeken, mint például az utcák, a tömegközlekedési eszközök vagy a parkok. Sajnos Magyarországon is zajlanak azok a folyamatok, melyek hasonló állapotokhoz vezehtetnek.

A felmérésből kiderült, hogy a szórakozóhelyek, klubok és a vasútállomások teljesítettek a legrosszabbul, a nőknek mindössze 14 százaléka felelte azt, hogy ott biztonságban érzi magát. Az összes válaszadó közül, beleértve a férfiakat is, majdnem minden második (49 százalékuk) azt mondta, hogy a fölsorolt nyilvános helyek egyikén sem érzi magát biztonságban. Amikor a tanulmány résztvevőit arról kérdezték, hogyan vélekedtek Friedrich Merz német kancellárnak a nők nyilvános helyeken való biztonságáról szóló nyilatkozatáról, a felmérés eredményei vegyes képet mutattak: a németek 47 százaléka pozitívan, 42 százaléka negatívan értékelte a kancellár kijelentéseit. 

A felmérést október 23. és 27. között végezték, 5000 ember megkérdezésével. Október 14-én a német kancellár azt mondta, hogy a német hatóságok kijavítják a migrációs politika korábbi hibáit, és „jelentős előrelépést tettek a migrációs kérdés kezelésében”. 

Kijelentette azonban, hogy a probléma továbbra is fennáll a német városokban, és emiatt Alexander Dobrindt belügyminiszter már dolgozik a „nagyszabású kitoloncolások megszervezésén és végrehajtásán”. Október 20-án a kancellár nem volt hajlandó válaszolni a kérdésre, hogy mire gondolt, amikor azt mondta, hogy „a probléma továbbra is fennáll” , de azt javasolta, hogy kérdezzék csak meg lányaikat és „meglehetősen világos és pontos választ” kapnak.

Magyarország is ezt az utat járja

Sajnos a kormány kommunikációja miatt sokan hajlamosak azt gondolni, hogy Magyarország biztonságos hely. A nyugati állapotokhoz képest ez a kijelentés talán meg is állja a helyét, ám fontos rögzíteni, hogy a harmadik világból „importált” munkavállalók tömeges érkezésével már most is jelentős változások figyelhetőek meg idehaza. 

Ráadásul sokan nem hajlandóak tudomásul venni, hogy többek mellett Németországban is éppen az olcsó munkaerő beáramlásával együtt kezdődött az folyamat, amely a mai állapotokhoz vezetett.

A magyar kormány egyik legnagyobb sikereként hivatkozik – az egyébként Toroczkai László által kezdeményezett – határkerítés felhúzására, mellyel valóban jelentősen lassították (de nem szüntették meg!) az Európába áramló illegális migrációt 2015-ben. Az elmúlt években pedig közel kétszázezer migránst engedtek be az országba legálisan, munkavállalás céljával. 

A kormány arra hivatkozik, hogy ezek a munkavállalók csak szigorú szabályok mentén érkezhetnek Magyarországra, ahonnan két év után haza kell térniük minden esetben. Ez azonban nem igaz. 

A csak nevében magyar Helsinki Bizottság ugyanis szeptember elején számolt be arról, hogy jogerősen pert nyertek egy Fülöp-szigetekről érkező vendégmunkás ügyében, aki megismerkedett egy magyar férfival és gyermeket is szült itt tartózkodása alatt. A nőt ki akarták utasítani az országból, ám végül a bíróság úgy döntött, hogy az országban maradhat magyar állampolgárságú férjével és közös gyermekükkel. Ő tehát már egészen biztosan nem megy haza.

A közbiztonsági problémák is megérkeztek

Nemcsak demográfiai, de közbiztonsági problémát is jelenthetnek az ázsiai vendégmunkások, amelyre több példát is láthattunk már az elmúlt időszakban. Az év elején egy kaposvári szórakozóhelyről kellett kitiltani a török vendégmunkásokat, mert rendszeresen molesztálták a vendégeket. 

„Több hasonló visszajelzés is érkezett már hozzánk a városból, és saját magunk is tapasztaljuk sajnos, hogy viselkedni nem tudnak. 

A Park 74 célja, hogy aki még ebben a városban szórakozni szeretne, annak a biztonságos szórakozás lehetőségét biztosítani tudjuk, ez pedig úgy látszik, a vendégmunkások igényeivel nem találkozik, így kénytelenek vagyunk ezt a döntést meghozni” – írta akkor a kaposvári diszkó saját Facebook-oldalán. Az eset pedig egybe is cseng a fent idézett németországi felméréssel. 

Még a nyári hónapokban Debrecenben, a CATL egyik kínai vezetője erőszakolt meg egy 16 éves lányt, néhány héttel ezelőtt pedig Budapesten, a Hősök tere környékén egy indiai származású amerikai állampolgár próbált több nőt is megerőszakolni, melyről egyedül a Magyar Jelen számolt be. 

A vendégmunkások jelentette közbiztonsági problémáról Lantos János, a Mi Hazánk politikusa éppen Kaposváron kérdezte Lázár Jánost, ám a fideszes politikus nem tudott érdemi választ adni a migránsmunkások jelentette kockázatokkal kapcsolatban, csak a jól ismert paneleket ismételgette.

Remigrációt – most!

A jelenségre, mely egész Európában jelen van, egyre többen és egyre markánsabban igyekeznek felhívni a figyelmet. Több országban is megfigyelhető, hogy jelentősen visszaesett azoknak a – főként baloldali – pártoknak a támogatottsága, amelyek szerint a migrációs folyamatot nemhogy tiltani, de egyenesen segíteni kell. Erre az egyik legjobb példa éppen Németország, ahol az AFD megerősödésében jelentős szerepe van az igencsak elhibázott migrációs politikának. 

Emellett több országban, így Magyarországon is rendre felbukkannak a „Remigráció” feliratú molinók, matricák és szórólapok. A kampány résztvevői szerint ugyanis nem elég megállítani az Európába áramló migránsok, vendégmunkások tömegét, de szükség van egyfajta visszatelepítési tervre, intézkedésre is. A remigrácó lehet szerintük az egyetlen módja annak, hogy Európa újra biztonságos és élhető hely legyen a fehér őslakosok számára.