Ki áll az ismeretlen adományok mögött? Titokzatos milliók a WHO számára

Donald Trump januári bejelentése milliárd dolláros hiányt okozott a WHO költségvetésében. Ezzel egy időben eddig láthatatlan, névtelen pénzmozgások kerülnek felszínre. Milliók áramlanak a WHO által alapított WHO Alapítványon keresztül, miközben továbbra sem derül ki, kik állnak az adományok mögött. A szervezet egyre inkább ismeretlen nagyadományozók pénzügyi befolyása alá kerül.

Hivatalba lépése után Trump azonnal bejelentette az Egyesült Államok kilépését a WHO-ból. A Trump-kormány szerint a szervezetet korrupció és hatalommal való visszaélés jellemzi. A koronavírus-járvány idején pedig nyilvánvalóvá vált Kína befolyása is. A kilépés 2026 elején lép hatályba, ezzel megszűnik az Egyesült Államok meghatározó pénzügyi hozzájárulása. Ez a WHO teljes költségvetésének csaknem egyötödét tette ki, így súlyos pénzügyi rés keletkezett.

Most az is körvonalazódik, milyen csatornákon próbálják betömni ezt a hiányt. Átláthatatlan, névtelen befizetések jelennek meg a WHO kasszájában a WHO Alapítványon keresztül, adományok formájában. „A WHO növekvő mennyiségű sötét pénzt fogadhat el adományozóktól” – figyelmeztetett szeptemberben a The Guardian.

A WHO Alapítvány 2020-ban jött létre azzal a hivatalos céllal, hogy bővítse az adományozók körét. Ebben az időszakban Trump már csökkentette az amerikai költségvetési támogatásokat. Egyes megfigyelők szerint a WHO olyan párhuzamos pénzügyi struktúrát hozott létre, amely lehetővé teszi saját ellenőrzési rendszerének megkerülését. Cégek, alapítványok és magánszemélyek úgy is adományozhatnak, hogy személyük hivatalosan nem jelenik meg. Sőt, olyan források pénze is bejuthat a rendszerbe, amelyeket az érvényben lévő WHO-irányelvek alapján vissza kellene utasítani.

Az ilyen adományok ráadásul célhoz kötöttek is lehetnek, ami közvetlen befolyást gyakorolhat a döntéshozatalra. 

Ennek következtében a WHO közgyűlése fokozatosan elveszíti tényleges mozgásterét. Natasha Gilbert, ismert amerikai egészségügyi újságíró a U.S. Right to Know (amerikai oknyomozó hírportál) oldalán hívta fel a figyelmet az átláthatóság hiányára és annak következményeire. A nem átlátható forrású támogatások befolyásolhatják a nemzetközi egészségpolitika irányát, különösen a táplálkozásbiztonság és a gyógyszer-engedélyezés területén, miközben az összeférhetetlenségek rendszerszinten rejtve maradnak.

A névtelen adományok aránya kirívóan magas. A BMJ Global Health rangos orvosi szaklap elemzésében tárta fel, hogy a WHO Alapítványhoz beérkezett 82 millió dollárból 39,76 millió dollár származott ismeretlen forrásból, ami a teljes összeg közel felét jelenti, és lehetetlen visszakövetni. Ezek az összegek kizárólag 100 ezer dollárt meghaladó befizetések voltak, vagyis nem elszórt kisadományokról, hanem koncentrált, jelentős pénzügyi erővel rendelkező adományozókról van szó.

A BMJ Global Health elemzése szerint az átláthatósági minősítés az első működési időszakban még „B” volt, 2022-re és 2023-ra azonban „D”-re zuhant. Az ilyen szervezetek jellemzően csak a támogatók kisebbségét hozzák nyilvánosságra, és azt is rendszertelenül. A WHO Alapítvány így a sötét pénzzel működő befolyásszerző hálózatok kategóriájába sorolható.

Az Edinburgh-i Egyetem kutatói arra hívták fel a figyelmet, hogy amikor egyes adományozók azonossága nyilvánosságra került, például a Meta esetében, egyértelművé vált, hogy a befizetések nem elsősorban jótékonysági célokat szolgáltak, hanem szorosan igazodtak a vállalat saját üzleti érdekeihez és kommunikációs irányaihoz. A Meta 11 millió dollárt juttatott a WHO kommunikációs és digitális egészségügyi részlegének. Mindkét terület különösen kényes, mivel a nagy közösségi médiavállalatok szerepe az egészségügyi félretájékoztatás terjedésében régóta visszatérő és éles viták tárgya.

Anil Soni, a WHO Alapítvány vezérigazgatója korábban a Viatris gyógyszeripari vállalatnál dolgozott, ahol a fertőző betegségek nemzetközi programjaiért felelt. Állításai szerint az alapítvány nem fogad el adományokat dohány- és fegyvergyártó cégektől. A jelenlegi szabályozás ugyanakkor nem zárja ki kifejezetten a kőolaj- és gázipari vállalatokat, sem az alkohol- vagy cukrosüdítőital-gyártókat. Így továbbra is előfordulhat, hogy olyan iparágak pénze jelenik meg az alapítvány bevételi forrásai között, amelyek tevékenysége nyíltan ellentmond az egészségvédelmi célkitűzéseknek. Cégek, alapítványok és magánszemélyek úgy is támogathatják az alapítványt, hogy azonosságuk hivatalosan nem válik ismertté.

Sophie Harman, a londoni Queen Mary University nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó professzora szerint a WHO hitelessége szempontjából rendkívül fontos lenne a nagyobb átláthatóság ebben a kérdésben.

A WHO jelenlegi támogatási gyakorlata komoly kockázatot jelent a szervezet hitelességére és szakmai függetlenségére, valamint a nemzetközi egészségügy egészére. Kutatók szerint halaszthatatlan az átláthatóság és az elszámoltathatóság megerősítése, különösen azokban az esetekben, amikor a pénzbeli hozzájárulás közvetett vagy közvetlen üzleti érdekeket szolgál.

A sötét pénzek forrásai továbbra is rejtve maradnak. Nem derül ki, kik és milyen szándékkal próbálnak befolyást gyakorolni a szervezetre. A WHO eközben meghatározó szerepet tölt be a nemzetközi egészségpolitika alakításában, döntései pedig emberek millióinak életére, ellátására és biztonságára vannak közvetlen hatással.

(A NiUS.de, BMJ Global Health, U.S. Right to Know, Queen Mary University, The Guardian nyomán)