loading
Menü
Támogatás

Nyolcadik napja tartanak a tüntetések Kubában

2026. márc. 16. 08:37
3 perces olvasmány
A Havannai Egyetem lépcsőin tüntető diákok 2026. március 9-én. Fotó: Norlys Perez/Reuters A Havannai Egyetem lépcsőin tüntető diákok 2026. március 9-én. Fotó: Norlys Perez/Reuters
67 év elnyomás és a venezuelai olajszállítások megszűnése kellett ahhoz, hogy zavargások törjenek ki Kubában. Mivel napok óta áramkimaradások vannak a karibi szigetországban, a havannai egyetemen ülősztrájkba kezdtek a diákok, a Ciego de Ávila tartományban fekvő Morón városában pedig szombat hajnalban a feldühödött tömeg megrohamozta a kommunista párt helyi épületét, és felgyújtotta azt. Vasárnap hajnalban már Santiago de Cubából, a sziget második legnagyobb városából is zavargásokat jelentettek – adta hírül az Index.

Az El Mundo és a Miami Herald egybehangzó jelentése szerint nyolcadik napja tartanak az eleinte még békés megmozdulások Kubában, amit az váltott ki, hogy a venezuelai olajszállítások elapadása következtében súlyos energiahiány lépett fel a szigetországban, és hosszú időre lekapcsolták az elektromos áramot. 

Az Index információi szerint szombatra virradó hajnalban azonban már elfajultak a dolgok az ország középső részén fekvő Morón városában. 

A tömeg az utcára vonult, „Le a diktatúrával!” és hasonló jelszavakat kiabált, majd megrohamozta a helyi pártbizottság épületét, és felgyújtotta azt.

Közben bútorokat és iratokat dobáltak ki az ablakon. Egyes jelentések szerint a rendőrök meglőttek egy tüntetőt. 

A hírportál kiemelte: mindeközben a Kubai Kommunista Párt regionális lapja, az Invasor arról ír, hogy vandálok betörtek a pártbizottság moróni épületébe. A rendőrség öt embert előállított, egy részeg pedig elesett, és összetörte magát...

További videófelvételek tanúsága szerint a helyi rendőrőrsöt is megtámadták a demonstrálók, miközben Miguel Díaz-Canel pártfőtitkár távozását követelték.

Mint azt a hírportál megtudta, maga Díaz-Canel közleményt adott ki, amely az Egyesült Államokat okolta az energiahelyzet elfajulásáért, miközben tárgyalásokat szorgalmazott a Trump-adminisztrációval. Továbbá szabadon bocsátott 51 politikai foglyot, afféle gesztusként a nép és az Egyesült Államok felé.

Tény és való, hogy amióta január elején az amerikaiak foglyul ejtették és elrabolták Nicolás Maduro venezuelai elnököt, tehát két és fél hónapja, egyetlen csepp kőolaj sem érkezett Venezuelából Kubába. Ezért súlyos üzemanyaghiány lépett fel az országban, és az áramszolgáltatás is gyakorlatilag összeomlott.

Aláhúzták: 

A nép türelme egyre fogy, és amire a forradalom óta, tehát 67 éve nem volt példa, lázadoznak az emberek a rezsim ellen. 

Olyannyira, hogy a legfrissebb jelentések szerint vasárnap hajnalban már Santiago de Cubában, a keleti Oriente tartomány fővárosában is zavargások törtek ki. 

Könnyen lehet, hogy már csak napjai vannak hátra a diktatúrának, miután a tüntetések Kuba második legnagyobb városára is átterjedtek.

Jelentések szerint „Le a diktatúrával!” és „Szabadságot!” jelszavakat kiabál a tömeg Santiago de Cuba Micro 9 nevű negyedében, miközben szemeteskukákat gyújtanak fel. 

Kapcsolódó:

Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Összes
Friss hírek
Támogassa munkánkat!

Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.

Támogatás