Európára nézve beláthatatlan következményei lehetnek az iráni háborúnak
Kép forrása: Business Day
Drágább repülés, leálló gyárak, visszatérő infláció, autómentes vasárnapok és a benzinjegyek – egyebek mellett ilyen következményekkel nézhet szembe Európa az iráni háború miatt egyre súlyosbodó energiaválság nyomán, írta meg az Index.
Az európai vezetők sorra kongatják a vészharangot az ötödik hetébe lépő közel-keleti konfliktus miatt. Friedrich Merz német kancellár a koronavírus-járványhoz és az ukrajnai háború kezdetéhez hasonlította a várható gazdasági terheket, míg Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerint a hosszú távú hatások az elképzelhetetlen mértéket is meghaladhatják, és a válság évekig elhúzódhat.
Soha nem látott válság jöhet
A probléma gyökere, hogy Irán lezárta a világgazdaság számára kulcsfontosságú Hormuzi-szorost, amelyen a globális kőolaj- és földgázkínálat mintegy 20 százaléka halad át. Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője szerint
a jelenlegi helyzet a globális energiabiztonság történetének legnagyobb fenyegetése.
Bár Európa a nyersolaj és földgáz terén kevésbé kitett a Perzsa-öbölnek, a finomított termékek több mint 40 százaléka innen származik. A szakértők szerint Európa már áprilisban szembesülhet a hiánnyal, miután az utolsó katari szállítmány is megérkezik a kontinensre.
A cikk szerint az energiaválság, bár már most is érezteti hatását, fokozatosan egyre több területre fog begyűrűzni. Különösen sebezhetővé válnak a légitársaságok:
A kerozin ára több mint a duplájára, tonnánként 1700 dollár fölé nőtt.
A Lufthansa német sajtóértesülések szerint 20–40 járat törlését fontolgatja, a jegyárak emelkedése pedig borítékolható.
A vegyipar, a műanyag-, műtrágya- és acélipar is rendkívül kiszolgáltatott az energiaárak növekedésének. A magas költségek (melyek például a nitrogénalapú műtrágya esetében az üzemeltetés 60–80 százalékát is kitehetik) előbb-utóbb a mezőgazdaságban és a fogyasztói árakban is megjelennek.
A mindennapi életben is érezni fogjuk a válságot
Magyarul a magasabb energiaárak miatt megnő az élelmiszerek és egyéb ipari termékek gyártási költsége is, amely így az infláció visszatéréséhez vezet. Az Európai Bizottság szerint 2026-ra egy százalékra eshet a gazdasági növekedés. Valdis Dombrovskis, az Európai Unió gazdasági biztosa a stagfláció (a stagnálás és az infláció szavakból alkotott fogalom – a szerk.) veszélyére figyelmeztetett:
a stagnálás és az emelkedő árak kombinációja ugyanolyan csapdát állít a gazdaságpolitika elé, mint az 1970-es évek olajválsága.
Már most, a válság kezdeti szakaszában is megjelentek a különböző kormányzati válaszlépések. Dan Jorgensen uniós energiaügyi biztos
az üzemanyag-felhasználás korlátozására szólította fel a tagállamokat, felvetve a 70-es évek autómentes vasárnapjainak és benzinjegyeinek visszatérését.
Fatih Birol ugyanakkor arra figyelmeztett, hogy még egy azonnali béke esetén is legalább egy évre lenne szükség az európai gazdaság talpra állásához.
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
