Migrációs válság után megfigyelő állam jöhet Svédországban?
Fotó: Magyar Jelen
A valaha mintaként emlegetett Svédország ma már nemcsak a jóléti államáról, hanem a robbantásokról, bandaháborúkról és fiatalkorú bűnelkövetőkről is ismertté vált Európában. Az északi ország most újabb fordulóponthoz érkezett: a kormány olyan törvényjavaslatot támogat, amely elektronikus nyomkövető eszközök alkalmazását tenné lehetővé akár már 13 éves gyermekek esetében is.
A svéd vezetés szerint minderre a drasztikusan romló közbiztonsági helyzet miatt van szükség. Az elmúlt években Svédországban elszaporodtak a migrációs hátterű bűnbandák közötti leszámolások, robbantások és fegyveres támadások. A hatóságok szerint a szervezett bűnözői csoportok egyre fiatalabbakat – sok esetben 13–15 éves gyerekeket – használnak futárként, megfigyelőként vagy akár gyilkosságok végrehajtására is, mivel a korábbi jogi környezet enyhébben kezelte a fiatalkorúakat.
A mostani tervezet értelmében a szociális szolgálatok kezdeményezhetik egy fiatal elektronikus megfigyelését, amennyiben úgy ítélik meg, hogy fennáll a veszélye, hogy az illető bűnszervezetek befolyása alá kerülhet. A végső döntést közigazgatási bíróság hozná meg.
A hivatalos kommunikáció szerint nem klasszikus bokaperecről, hanem „óra vagy karkötő jellegű” eszközről lenne szó.
A svéd állam tehát lényegében valós idejű helyzetkövetéssel kívánja kezelni azt a társadalmi válságot, amelynek kialakulásához maga is hozzájárult az elmúlt évtizedek bevándorláspolitikájával. Sokáig minden kritikát lesöpörtek az asztalról azokkal szemben, akik figyelmeztettek a párhuzamos társadalmak, no-go zónák és etnikai alapú bűnszervezetek kialakulásának veszélyére.
Ma pedig ugyanaz az állam a szabadságjogok további szűkítésével próbál válaszolni a kialakult helyzetre.
A kérdés túlmutat Svédországon.
Meddig mehet el egy állam a biztonság nevében? Hol húzódik a határ a megelőzés és a megfigyelő társadalom között? Elfogadható-e, hogy olyan gyermekekre is nyomkövetőt helyezzenek, akik nem követtek el bűncselekményt, csupán „kockázati csoportba” sorolták őket?
A digitális megfigyelés története rendre ugyanazzal az ígérettel kezdődik: csak kivételes esetekben alkalmazzák, kizárólag a társadalom védelmében.
A technológiai és jogi precedensek azonban ritkán maradnak szűk keretek között. Ami ma a bandákba sodródó fiatalkorúakra vonatkozik, az holnap könnyen más társadalmi csoportokra is kiterjedhet. Svédország példája így egyszerre figyelmeztetés a kontrollálatlan migráció következményeire és arra is, milyen gyorsan kezdhet leépülni a magánszféra és az egyéni szabadság védelme egy válsághelyzetre hivatkozva.
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
