Több százmilliárd euróval vágná meg az uniós költségvetést a BlackRock-kancellár

Friedrich Merz német kancellár az Európai Bizottság (EB) által előterjesztettnél több százmilliárd euróval karcsúbb uniós költségvetést szorgalmazott az elkövetkezendő évekre kedden Dublinban Micheál Martin ír miniszterelnökkel tartott találkozóján, amelyen elutasította, hogy Montenegró uniós csatlakozását más országokéhoz kössék – adta hírül az MTI.

Az EB csaknem kétezermilliárd eurós hosszú távú büdzsét akar, amit Merz kancellár tarthatatlannak nevezett. „Ezek a csökkentések elkerülhetetlenek, függetlenül attól, hogy milyen eredményeket érünk el az új saját források terén” – húzta alá.

Az Európai Unió költségvetése az egyik legkényesebb kérdés Brüsszelben. Hét évre előre határozzák meg, most a 2028 és 2034 közötti időszakról folynak tárgyalások. A hozzájárulásokat túlnyomórészt a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének egy részéből finanszírozzák. Az EU legnagyobb gazdaságaként Németország fizeti messze a legtöbbet.

Az Európai Bizottság az inflációval kiigazítva (2025-ös árakon) körülbelül 1,76 ezermilliárd eurós büdzsét javasol, amelyet különböző uniós projektekre – például védelmi beszerzésekre, agrárpolitikára, strukturális támogatásokra vagy az Erasmus csereprogramra – szánnak. Merz határozottan elutasította a bizottság javaslatát, valamint egy jelenleg tárgyalás alatt álló, csupán csekély csökkentéseket tartalmazó kompromisszumos javaslatot is.

Július óta Írország tölti be az EU soros elnökségét, és így felelős a költségvetési tárgyalások előmozdításáért. Várható, hogy Írország októberben új kompromisszumos javaslatot terjeszt elő. „Bízom benne, kedves Micheál, hogy önök reális javaslatot fognak előterjeszteni” – húzta alá Merz, az ír miniszterelnökhöz intézve szavait.

Németország mellett azonban más olyan országok is karcsúbb költségvetést sürgetnek, amelyek többet fizetnek be a közösbe, mint amennyit visszakapnak onnan. Ide tartozik Hollandia, Svédország és Dánia is.

Emellett bevételi forrásként szolgálnak az úgynevezett saját források is, amelyek közvetlenül Brüsszelbe folynak be. Ilyenek például a nem európai országokból érkező importárukra kivetett vámok. Az is az EU-tagállamok közötti vita tárgyát képezi, hogy legyenek-e új saját források, és ha igen, milyen formában. Az EB többek között olyan illetéket javasol, amelyet azoknak a nagyvállalatoknak kellene megfizetniük, amelyek éves forgalma meghaladja a 100 millió eurót.

Merz elutasította, hogy Montenegró uniós csatlakozását más országokéhoz kössék. „Montenegró megérett arra, hogy csatlakozzon. Minden feltételt messzemenően teljesített” – húzta alá a német kancellár. Hangsúlyozta, hogy a nyugat-balkáni ország csatlakozását nem lehet amiatt halogatni, hogy más államok még nem állnak készen. „Montenegrónak az évtized végéig az Európai Unió tagjává kell válnia” – tette hozzá.

Több uniós tagállam is szorgalmazta, hogy Montenegró csatlakozását Szerbia csatlakozásához kössék annak ellenére, hogy Belgrád a feltételek teljesítésében még messze elmarad.

Kapcsolódó: