Illusztráció: Három izraeli kettős állampolgárságú katona | Kép forrása: al-Dzsazíra
Október hetedike óta Izrael Gáza elleni háborújában legalább 77 271 palesztin vesztette életét. Az emberi jogi szervezetek a katonai műveletek egy részét háborús és emberiesség elleni bűncselekményeknek minősítették. Világszerte emberi jogi szervezetek próbálják azonosítani és bíróság elé állítani azokat az izraeli katonákat, akik részt vettek a palesztinok ellen elkövetett népirtásban. Közülük sokan a közösségi médiában maguk tettek közzé olyan videófelvételeket, amelyeken ezek a bűncselekmények láthatók – közölte az al-Dzsazíra.
Több mint ötvenezer kettős állampolgár vett részt az izraeli hadsereg műveleteiben
A Haclaha nevű izraeli civil szervezet a helyi információszabadsági törvény révén olyan adatokhoz jutott, amelyekből kiderül: a haderő soraiban több mint 50 000 olyan katona szolgál, aki más nemzet kötelékébe is tartozik. E fegyveresek többsége amerikai vagy európai útlevéllel igazolhatja magát.
A védelmi erőknél legkevesebb 12 135 olyan egyenruhás teljesít szolgálatot, aki az Egyesült Államok állampolgára. Ez a létszám toronymagasan a legnagyobb a vizsgált államok sorában. Ezenfelül további 1207 olyan katonát tartanak nyilván, aki az amerikai és az izraeli mellett még egy harmadik ország okmányaival is rendelkezik.
Kettős állampolgárságú katonák az izraeli hadseregben | Kép forrása: al-Dzsazíra
Élád Mán izraeli ügyvéd, a Haclaha jogi képviselője által nyilvánosságra hozott adatok szerint 6127 francia állampolgár teljesít szolgálatot a védelmi erőknél. A rangsor harmadik helyén Oroszország áll 5067 fegyveressel, akiket 3901 német és 3210 ukrán egyenruhás követ. A statisztikák alapján a haderő kötelékében 1686 kettős brit–izraeli állampolgár harcol, ezenfelül további 383 olyan katonát is nyilvántartanak, aki e két kötelék mellett még egy harmadik ország okmányaival is rendelkezik.
A nyilvánosságra hozott adatok szerint 885 magyar állampolgársággal rendelkező izraeli katona vett részt a Gázai övezet elleni hadműveletekben. Ezzel kapcsolatban kulcskérdés, hogy az érintettek közül hányan tartózkodnak jelenleg átmenetileg vagy életvitelszerűen Magyarországon, hiszen az aktív harci övezeteket megjárt személyek esetleges hazatérése nemzetbiztonsági kockázatokat is felvethet.
Dél-Afrikából – amely népirtás vádjával indított eljárást Izrael ellen a Nemzetközi Bíróságon – szintén 415 állampolgár szolgál a haderő soraiban. Ezenfelül 1675 román, 1668 lengyel, 505 brazil és 1185 kanadai okmányokkal is igazolhatja magát az izraeli mellett.
A statisztikák a 2025 márciusáig szolgálatot teljesítő állományra vonatkoznak, vagyis az izraeli hadműveletek tizenhetedik hónapjában születtek. A védelmi erők – amelyek most első ízben hoztak nyilvánosságra ilyen jellegű kimutatást – megjegyezték: a többes állampolgársággal rendelkező fegyvereseket az egyes nemzetek szerinti bontásban többször is számításba vehették. Becslések szerint az izraeli sereg nagyjából 169 000 aktív katonából és 465 000 tartalékosból áll, s ennek a teljes bázisnak csaknem nyolc százaléka kettős vagy többes állampolgár.
A legjelentősebb jogvédő szervezetek – köztük a Human Rights Watch és az Amnesty International – független vizsgálatokat követelnek, egyúttal arra kérték a kormányokat, hogy ellenőrizzék az izraeli hadseregben szolgáló állampolgáraik tevékenységét – számolt be a Middle East Eye.
Gaza before and after the Genocide https://t.co/EByaUhBTJZ
— Mustafa Barghouti @Mustafa_Barghouti (@MustafaBarghou1) October 7, 2026
Bíróság elé állíthatók-e a kettős állampolgárságú izraeli katonák?
Iliász Bandékasz, a katari Hamad bin Halífa Egyetem nemzetközi jog professzora az al-Dzsazírának elmondta: a háborús bűncselekmények a nemzetközi jog alapján egyéni büntetőjogi felelősséget vonnak maguk után, teljesen függetlenül attól, hogy az érintett saját hazájának jogrendszere miként rendelkezik.
A jogtudós hozzátette: ellenkező esetben a náci Németország állampolgárai sem lettek volna felelősségre vonhatók, hiszen az akkori német jogszabályok megengedték, sőt előírták számukra a harci cselekményekben való részvételt.
A gyanúsítottak felelősségre vonásának legnagyobb gyakorlati akadálya azonban az, hogy „az adott ország területére kell juttatni őket, majd bíróság elé kell állítani” – mutatott rá. Bandékasz szerint a számonkérés kérdésében nincs különbség a kizárólag izraeli állampolgárságú fegyveresek és a többes kötődésűek között.
A többes kötődésű fegyveresekre ráadásul olyan jogszabályok is vonatkozhatnak, amelyek kifejezetten tiltják a külföldi konfliktusokban való szerepvállalást, vagy a más ország hadseregéhez történő csatlakozást.
A professzor szerint a külföldi állampolgárok felelősségre vonása „teljesen megszokott gyakorlat”.
„Gondoljunk a második világháború után a szövetségesek háborús bűnöket vizsgáló törvényszékei elé állított németekre, az amerikai katonai bíróságok által elszámoltatott japán tisztekre, vagy a boszniai konfliktus során elkövetett bűncselekményekre, amelyek feltételezett elkövetőit különböző európai taláros testületek vonták eljárás alá” – mutatott rá.
Több országban már elindították az eljárásokat
Kettős vagy többes állampolgárságú izraeli katonát eddig még nem tartóztattak le a Gázában elkövetett háborús bűncselekmények miatt. Emberi jogi szervezetek és ügyvédek azonban folyamatosan azon dolgoznak, hogy elérjék a fegyveresek elszámoltatását.
Tavaly májusban a brit külügyminisztérium közölte, hogy a háborús bűnökkel kapcsolatos feljelentéseket a londoni Metropolitan Police fogadja. Ezt megelőzően, tavaly áprilisban a Gázában működő Palesztin Emberi Jogi Központ (PCHR) és a brit Public Interest Law Centre (PILC) már benyújtott egy 240 oldalas jelentést a Scotland Yardnak. Az ebben érintett tíz brit állampolgárt egyebek mellett gyilkossággal, a civil lakosság erőszakos kitelepítésével, valamint humanitárius segélymunkások elleni támadásokkal vádolják. A feltételezett bűncselekmények 2023 októbere és 2024 májusa között történtek. Az érintettek nevét nem hozták nyilvánosságra.
Between Oct 7, 2023 and Oct 7, 2026
Israel killed 74,245+ Palestinians ~22,000 children 12,400+ women 4,813+ elderly people ~36,000 men 175,267+ injured ~588 aid workers-396 UN staff ~300 journalists Thousands remain under the rubble
Call it what it is: GENOCIDE https://t.co/NwN2s06n2s
Tavaly szeptemberben Németországban eljárás indult egy 25 éves, Münchenben született és nevelkedett katona ellen. A Palesztin Emberi Jogi Központ (PCHR), az Alkotmányos és Emberi Jogok Európai Központja (ECCHR), az al-Hakk, valamint az al-Mízán Emberi Jogi Központ közösen tett feljelentést, mivel a gyanú szerint az érintett palesztin civilek meggyilkolásában vett részt Gázában. A mesterlövész a Refáím – héberül: szellemek – nevű egység tagjaként szolgált. A vizsgálat középpontjában az áll, hogy a katona 2023 novembere és 2024 márciusa között az al-Kudsz és a Nászir kórházak közelében végrehajtott lövésekben működött közre.
Az izraeli kötelező sorkatonai szolgálatra vonatkozó jogszabályok felmentik a külföldön élő kettős állampolgárokat a kötelezettség alól. Bevonulásuk így kizárólag önkéntes döntésen alapul, aminek kulcsfontosságú szerepe lehet akkor, amikor a külföldi bíróságok e bűncselekményeket vizsgálják.
Jogászok beszámolói szerint a katonai szolgálat önkéntes jellege súlyosbító körülményként eshet latba az érintettek elleni büntetőeljárásokban.
Egy palesztin kislányról elnevezett alapítvány már ezer izraeli katonát azonosított
A szervezet a gázai háborús bűncselekmények miatti felelősségre vonást célzó nemzetközi kezdeményezések egyik kulcsszereplője. Eddig már számos eljárást indítottak el, köztük egy olyan horderejű ügyet is, amely mintegy ezer izraeli katonát érint.
A feljelentésben a szervezet számos többes kötődésű személyt azonosított, köztük tizenkét francia, tizenkét amerikai, négy kanadai, három brit, valamint két holland állampolgárt.
A szervezet a TikTokon, az Instagramon és a YouTube-on kutatott olyan felvételek után, amelyeken izraeli katonák a gázai atrocitásokkal dicsekednek. Az így összegyűjtött bizonyítékok segítségével folyamatosan nyomon követik a háborús bűncselekményekkel gyanúsított személyeket.
„A Nemzetközi Büntetőbírósághoz benyújtott, ezer katonát megnevező feljelentésünkön túlmenően még rengeteg többes kötődésű személyről rendelkezünk bizonyítékokkal. Mindannyiuk ellen jogi lépéseket fogunk tenni a származási országuk nemzeti törvényszékein” – közölte a szervezet 2024 októberében.
A Hind Radzsab Alapítvány közlése szerint céljuk, hogy büntetőjogi felelősségre vonást érjenek el az izraeli háborús bűncselekmények ügyében, a katonai műveletek tervezőitől és elrendelőitől kezdve egészen a közvetlen végrehajtókig. Ez a kör a külföldi állampolgárságú résztvevőkre, valamint a bűncselekmények finanszírozóira egyaránt kiterjed.
A szervezet alapítóját, Dijáb Abú Dzsahdzsahot Amíhaj Siklí izraeli diaszpóraügyi miniszter is megfenyegette. A tárcavezető az X közösségi oldalon azt írta neki, hogy „vigyázzon a személyhívójára”.
MintPressNews: Israeli minister Amichai Chikli made death threats to the founder of the Hind Rajab Foundation.
The Israeli minister for Diaspora Affairs and Combating Antisemitism, commented on Twitter about Dyab Abou Jahjah: "Hello to our human rights activist. Watch your pager." Jahjah is the head of the Hind Rajab Foundation. Israel is frustrated about his role in helping get Israeli soldiers arrested abroad for their crimes against humanity. #UNseatIsrael #AirBlockade4Israel #NoFlyZone4Israel #ICJ_Breach #ICC4Israel #GazaGenocide #PalestinianGenocide #StopArmingIsrael #SanctionIsrael #RegimeChange4Israel #AnatomyofGenocide
Ez egyértelmű utalás volt a Hezbollah tagjainak kommunikációs eszközei ellen 2024 szeptemberében végrehajtott, halálos kimenetelű merényletekre. Az akciók során izraeli operatív egységek több ezer személyhívót robbantottak fel; a támadásban legalább tizenkét ember életét vesztette, és több mint háromezren megsebesültek.
Tavaly januárban a Hind Radzsab Alapítvány feljelentése nyomán egy brazil bíró vizsgálatot rendelt el egy Brazíliában üdülő izraeli katona ügyében. A gyanúsított elmenekült az országból, ezt követően a védelmi erők arra utasították a harcokban részt vett állományt, hogy rejtsék el személyazonosságukat.
Mit mond a nemzetközi jog a külföldi háborúkban szolgáló katonákról?
Dél-Afrika 2023 decemberében fordult a Nemzetközi Bírósághoz (ICJ), azzal érvelve, hogy Izrael gázai háborúja sérti az ENSZ népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló, 1948-as egyezményét.
Bár a végleges ítélet meghozatala évekig is eltarthat, a testület 2024 januárjában kötelező érvényű ideiglenes intézkedéseket rendelt el. Ebben felszólította Izraelt, hogy tegyen azonnali lépéseket a népirtás megakadályozására a Gázai övezetben, és biztosítsa a humanitárius segélyek akadálytalan bejutását a térségbe.
Izrael ennek ellenére továbbra is korlátozta a Gázai övezetbe érkező szállítmányok mennyiségét, nyíltan megsértve a Nemzetközi Bíróság kötelező érvényű végzését.
Az 1948-as népirtás elleni egyezmény értelmében a tagállamokat szigorú kötelezettség terheli a bűncselekmény megelőzésére és megtorlására. Az aláíró országok így kivizsgálhatják, majd büntetőeljárás alá vonhatják azokat a személyeket, akik feltehetően elkövették vagy bűnrészesként támogatták ezt a jogsértést.
Tavaly márciusban a Palesztinok Nemzetközi Igazságügyi Központja (ICJP) elindította a „Global 195” elnevezésű kampányát. A kezdeményezés célja, hogy elszámoltassák az izraeli, valamint a többes kötődésű személyeket a Gázai övezetben elkövetett háborús és emberiesség elleni bűntettek miatt. A program hatóköre a sorkatonákon túl az izraeli katonai és politikai vezetés egészére kiterjed.
Azokban az államokban, amelyek részesei a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) életre hívó Római Statútumnak, további jogi utak nyílnak meg, hiszen a hágai taláros testület szintén gyakorolhatja joghatóságát. Palesztina 2015-ben ratifikálta a megállapodást.
„A nemzetközi jog szerinti büntetőjogi felelősség időmúlással nem évül el. Az elszámoltathatóság örökké fennáll, és az elévülés szabályai nem alkalmazhatók rá” – mutatott rá Bandékasz, a Hamad bin Halífa Egyetem professzora.
Ugyanakkor az izraeli katonák felelősségre vonása „gyakorlati szempontból két okból is nehéz” – tette hozzá a jogtudós. Egyrészt komoly akadályt jelent a közvetlen bizonyítékok beszerzése, másrészt a nemzeti ügyészek is vonakodhatnak a vádemeléstől, mivel komoly politikai nyomás nehezedik rájuk, vagy egyéb következményektől tarthatnak.
Palesztinát az ENSZ 193 tagállama közül mára 157 ismeri el szuverén államként, ami a nemzetközi közösség 81 százalékát jelenti. A diplomáciai elismerést nyújtó országok legutóbbi hullámában olyan jelentős nyugati államok is felsorakoztak, mint Franciaország, Belgium, Kanada, Ausztrália és az Egyesült Királyság.
Kapcsolódók:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat.
A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat.
A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Illusztráció: Három izraeli kettős állampolgárságú katona | Kép forrása: al-Dzsazíra
