Vucsics bukott, elismerte vereségét Szerbiában
Kép forrása: vg.hu
Alekszandar Vucsics volt szerb köztársasági elnök, az Egyesült Szerbia listavezetője elismerte vereségét a szerbiai előrehozott parlamenti választáson vasárnap este Belgrádban.
A leköszönő miniszterelnök a rétegzett mintavételen alapuló előzetes adatokra hivatkozva közölte: az Egyetemista Lista - Az egyetemisták győznek elnevezésű lista 135–140, míg az általa vezetett politikai tömörülés mintegy 105 mandátumot szerezhetett a 250 tagú szerb parlamentben.
Tájékoztatása szerint az Egyetemista Lista mintegy 2,2 millió, az Egyesült Szerbia pedig körülbelül 1,72 millió szavazatot kapott. Az előzetes számítások alapján más országos lista nem jutott be a törvényhozásba, a nemzeti kisebbségek képviseletében azonban a Vajdasági Magyar Szövetség három, az albán kisebbség és a bosnyák Demokratikus Akciópárt (SDA) pedig egy-egy mandátumot szerezhetett.
Vucsics hangsúlyozta, hogy ezek az adatok még nem véglegesek.
A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) adatai szerint 18 óráig a választásra jogosultak 64,89 százaléka adta le voksát, míg az Ipsos közvélemény-kutató és a Cesid választásmegfigyelő szervezet becslése szerint 19 óráig 67,6 százalékos volt a részvétel.
Győzelmet hirdettek Szerbiában az egyetemisták
Radomir Sajcsics, a lista képviselőjelöltje vasárnap esti belgrádi sajtótájékoztatóján megköszönte a választópolgárok támogatását, és arra szólította fel híveiket, hogy békésen és méltóságteljesen ünnepeljék a győzelmet.
Hangsúlyozta: a szerbiai állampolgárok megmutatták, hogy akaratuk erősebb a félelemnél és az eléjük gördített akadályoknál. Úgy fogalmazott, az előzetes eredmények szerint az Egyetemista Lista szinte minden szavazóhelyiségben vezet, a választás azonban nem csupán a voksokról szól, hanem azokról az emberekről is, akik a nehézségek ellenére kitartottak a változás mellett.
„Ez a bátorság győzelme a félelem felett, a remény győzelme a kilátástalanság felett” – jelentette ki Sajcsics, hozzátéve, hogy a siker nem egyetlen ember vagy politikai csoport érdeme, hanem mindenkié, aki részt vett a változásért folytatott küzdelemben.
Rekordmagas részvétel mellett zajlott a választás
A részvétel jelentősen meghaladta a legutóbbi, 2023 decemberében tartott parlamenti választáson mért adatokat. Akkor 18 óráig a választópolgárok 51,93 százaléka járult az urnákhoz. Vladimir Dimitrijevics, a Köztársasági Választási Bizottság elnöke szerint a szavazás a legtöbb helyen rendben zajlott, a kisebb szabálytalanságokat a helyi választási bizottságok megoldották.
A szavazóhelyiségeken kívül történt incidensek ügyében a rendőrség és az ügyészség illetékes – közölte. A választásmegfigyelő szervezetek ugyanakkor számos szabálytalanságról számoltak be, köztük a szavazólapok lefényképezéséről, a választókra gyakorolt nyomásról, valamint arról, hogy egyes helyeken akadályozták a megfigyelők munkáját. A szavazóhelyiségek bezárását követően fokozott rendőri jelenlétről számoltak be Belgrád központjában.
A Köztársasági Választási Bizottság épületének környékére a csendőrség több járművét is riasztották, a környező utcák egy részét lezárták. A helyszíni beszámolók szerint fekete ruhát és kapucnit viselő férfiak csoportja vonult végig a belvárosi Terázije téren a parlament előtti, a kormány támogatói által elfoglalt terület irányába.
A rendőri készültség okáról egyelőre nem adtak hivatalos tájékoztatást. A kormányellenes egyetemista mozgalom eközben arra szólította fel a belgrádiakat, hogy ne gyülekezzenek azokon a helyeken, ahol jelentős rendőri erőket vagy egyenruhát nem viselő embereket látnak. Az egyetemisták arra kérték a lakosságot, hogy a választási nap végén is őrizzék meg a nyugalmat, és kerüljék az esetleges összetűzéseket. A figyelmeztetésben konkrét helyszíneket nem neveztek meg.
A választáson 6 451 292 állampolgár rendelkezett szavazati joggal, akik országszerte 8392 szavazóhelyiségben adhatták le voksukat. A 250 tagú törvényhozás mandátumaiért 18 lista összesen 2418 jelöltje indult, közülük kilenc nemzeti kisebbségi lista volt. A pártoknak és választási szövetségeknek a szavazatok legalább három százalékát kell megszerezniük a parlamentbe jutáshoz, a nemzeti kisebbségi listákra azonban kedvezményes szabályok vonatkoznak.
Esetükben az úgynevezett természetes választási küszöb érvényesül, a mandátumok elosztásakor pedig a rájuk leadott szavazatokat 1,35-ös szorzóval veszik figyelembe. A választás legfőbb tétje az volt, hogy folytatódik-e a Szerb Haladó Párt (SNS) vezette politikai erők kormányzása, vagy az egyetemista tiltakozások nyomán létrejött választási lista és az ellenzéki erők képesek lesznek változást elérni a szerbiai politikában.
Kapcsolódók:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
