Kereszténydemokrácia és magyar érdekvédelem

A kereszténydemokrata szellemiségről rendezett konferenciát a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet a Párbeszéd Házában, Budapesten. A téma legkiválóbb ismerői, kutatói, professzorai, például: Horkay Hörcher Ferenc, Frenyó Zoltán, Strausz Péter és Zachar Péter mellett állami vezetők is kifejtették gondolataikat a kétezer éves kereszténység társadalom- és kultúraszervező erejének 20. és 21. századi állapotáról, a hivatásrendi társadalom alapvetéseiről, megvalósításának 21. századi lehetőségeiről. 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Latorcai Csaba államtitkár, miniszterhelyettes a modern keresztény állampolitika értékrendjéből kiemelten foglalkozott a családvédelem politikájával, valamint a jobb-bal politikai felosztásból kilépő, harmadikutas nemzeti önállóság erősítésének lehetőségével. 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a konferencián (forrás: saját)

Amire kisebb figyelem irányult az előadások során, az épp a miniszterelnök-helyettes által is megemlített, Szabó Dezső-i népi gondolat érvényre juttatása. Az a ma is sürgető társadalmi igény, amelyet az író száz éve így fogalmazott meg A magyar problémák egysége című munkájában: 

„Csak azt a kereszténységet tudom a magyarság igazi lelki, hogy úgy mondjam, élettani szükségének felfogni, mely a magyarságnak termést: erőinek szabadabb és szervezettebb kifejlődését, szolidaritásának nagyobb erejét, életfeltételeinek több lehetőségét jelenti.” 

A kereszténydemokrácia a 21. században is igazságos és méltányos társadalmi körülményeket teremthet, ma mégis jól érzékelhető az elégedetlenség fokozódása a magyar társadalomban. Nem az elvekkel van baj, hanem az a védelem hiányzik, amelyet csak az állam tud biztosítani a kisembernek a tőke túlhatalmával szemben. A Mi Hazánk Mozgalom iránti bizalom azért erősödik, mert egyfajta népi lelkiismeretként, a radikális nemzeti eszme megtestesítőjeként nem enged a Szabó Dezső-i 48-ból, és számon kéri a dolgozó emberek iránti szolidaritást, a magyarság érdekvédelmét.