Vármegyések Európa nyugati végein

A HVIM – Magyar Ellenállás delegációja Párizsban járt, ahol több nemzetközi rendezvényen is részt vett, tovább bővítve külföldi kapcsolatrendszerünket, és erősítve az együttműködést más nemzetek hazafiaival. Tagjaink hasznos tapasztalatokkal tértek vissza Nyugat-Európából – írta oldalán a szervezet.

Május 7-én a HVIM hétfős delegációja hosszú útra indult. Átszelve Európát Párizsba mentek, hogy a francia Les Nationalistes meghívásának tegyenek eleget. Bár korábban is voltak kapcsolataik francia hazafiakkal, az említett mozgalommal tavaly ismerkedtek meg Szentpéterváron, ahol az ISL (International Sovereigntist League) megalapításában közösen vettek részt.

A programsorozat május 8-án egy női konferenciával vette kezdetét, amit a Les Nationalistes női tagozata, a Kariatidák (Les Caryatides) szerveztek Féminisme & Féminité (Feminizmus és Nőiség) címmel. A konferencia célja a konzervatív, keresztény nő eszményének bemutatása és a modern feminizmussal való szembeállítása volt. A számos francia női felszólaló mellett beszédet mondott a spanyol Democracia Nacional, a lengyel Narodowe Odrodzenie Polski és a HVIM – Magyar Ellenállás képviselője is. „Mozgalmunkat Illés Boglárka képviselte, aki franciául tartotta meg beszédét. Felszólalásában kifejtette, hogy a modern ideológiák – különösen a feminizmus egyre radikálisabb irányzatai – azt ígérik, hogy felszabadítják a nőket. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan észrevétlenül lebontanak valami olyasmit, ami évszázadokon keresztül értelmet és tartást adott a női létnek. A gondoskodást gyengeségként állítják be. Az anyaságot korlátnak, a családot pedig sokszor egyfajta elnyomó struktúrának” – írták beszámolójukban.

Az előadások szüneteiben hasznos eszmecserék folytak, így számos európai szervezet aktivistái osztották meg egymással tapasztalataikat a nők szerepéről a nemzeti radikális mozgalmakban. Az elhangzottak alapján egyértelmű mintázat rajzolódott ki, amely szerint azokban az országokban jelentős a nők szerepe a nemzeti mozgalmakban, ahol a keresztény vallás adja a szellemi magját ezen szervezetek tevékenységének. Ez a konklúzió még a későbbi napokban is visszaköszönt.

Ne harcolj Izraelért

A rendezvénysorozat fő programja a május 9-én megrendezett nemzetközi konferencia volt, amely a No War for Israel címet kapta. A téma aktualitását az adta, hogy Izrael immáron sokadszorra lángba borította a Közel-Keletet, átgázolva civilek tízezrein, tovább pusztítva a megmaradt keresztény közösségek és vallási emlékek maradékát. Ezzel párhuzamosan az izraeli agressziót kritizáló agendát kisajátította a baloldal, miközben a jobboldal a cionista érdekek csatlósaként egyfajta „keresztes háború” hamis álcáját húzta a pusztításra. Ezt ellensúlyozni volt hivatott a konferencia, megmutatva, hogy a valódi jobboldali erők minden körülmények között elutasítják a cionizmus barbári cselekedeteit.

A konferencián a francia felszólalók mellett számos külföldi szervezet szónokai is felszólaltak. Beszédet mondott az olasz Rete dei Patrioti, a spanyol Democracia Nacional és a Falange Espanola de las JONS, a görög Arany Hajnal, a lengyel Narodowe Odrodzenie Polski, a német Die Heimat, a belga Mouvenemt NATION, a szerb Srbska Akcija, az orosz Akadémisták Testvérisége, a román Fundația Ion Gavrilă Ogoranu és a Noua Dreaptă képviselője. A HVIM-et Boór Tamás képviselte, aki kifejtette, hogy a valódi jobboldali szervezetek nem hagyják magukat becsapni, és pontosan felismerik, hogy a Soros-féle liberalizmus és a Netanjahu nevével fémjelzett soviniszta cionizmus ugyanannak az érmének a két oldala, ugyanannak a fogónak a két szára, amelyek a tradicionalitást próbálják összezúzni. Beszédében külön kitért a sovinizmus mételyére, amely akkor tud megjelenni, ha egy nemzeti mozgalomból hiányzik az esszenciális szellemi töltet. Ez a keresztény hit az, ami jelentéssel tudja megtölteni a mozgalmi aktivitást, és az üres evilági cselekedeteket egy magasabb rendű cél szolgálatába tudja állítani. Beszédének ez a része szinte teljesen megegyezett a szerb felszólaló mondanivalójával, ami a két delegáció közötti hosszú diskurzus kiindulópontja lett.

Egy nemzetközi találkozó magában hordozza annak a lehetőségét, hogy olyannal kerülünk egy tető alá, akivel nem értünk egyet, vagy akár ellenségünknek tekintjük. Ezzel a helyzettel most szembe kellett néznie a magyar delegációnak, ugyanis két román résztvevő is megjelent a konferencián. Míg egyikük egy alapítvány képviseletében volt jelen, és mentes volt minden soviniszta megnyilvánulástól, addig a másik felszólaló a magyargyűlölő Noua Dreaptătól érkezett. Előbbivel könnyen szót lehetett érteni, hiszen székelyek között él, és kifejezetten szereti a magyarokat. Utóbbival azonban semmilyen közösséget nem tud vállalni a HVIM. „Egy ilyen felszólaló jelenléte viszont nem jelenthet okot a távolmaradásra, ugyanis azzal pont a magyar érdek maradna képviselet nélkül” – tette hozzá a szervezet.

A konferencia zárásaként egy esti banketten vettek részt a delegációk, ahol további tapasztalatcserére volt lehetőség. A kötetlen szórakozás előtt azonban a magyar delegációnak még egy szomorú, de szép kötelességnek kellett eleget tennie. Autóba szálltak, és Maisons-Laffitte városába indultak. A másfél órás út után egy kis temetőnél szálltak ki, ahol egy francia bajtárs segítségével megtalálták a sírt, amit kerestek. „Miután letakarítottuk a sírkövet, vármegyés tiszteletadás mellett helyeztük el rajta Mozgalmunk koszorúját, amely 1500 kilométert utazott Felvidékről, hogy egy francia földben nyugvó magyar harcosra emlékezzen. Marton Lajos sírjánál Dobay Gergely, a HVIM – Magyar Ellenállás felvidéki társvezetője idézte fel az ´56-os hős, a Petit-Clamart-i merénylő és a csádi villámháború veteránjának kalandos életét és Mozgalmunkhoz kötődő viszonyát. A tavaly decemberi temetésén Mozgalmunk koszorúját francia bajtársaink helyezték el a síron, de most személyesen is leróhattuk tiszteletünket” – szólt a beszámoló.

Párizsi küldetésük utolsó napján Szent Johannára emlékeztek, akit Jean d´Arc-ként ismer a világ. A Louvre épülete mellett található lovasszobor lábánál francia hazafiak együtt gyülekeztek Európa minden szegletéből érkezett bajtársaikkal. A beszédekben a harcos szűz alakját méltatták. A megemlékezést két feminista aktivista zavarta meg, akik rikácsolásukkal azt hirdették, hogy „mindannyian bevándorlók gyermekei vagyunk”. A rendbontókat a szervezők másodpercek alatt eltakarították. A HVIM-et az a megtiszteltetés érte, hogy az emlékezés koszorúját a Les Carytides női vezetőjével együtt Illés Boglárka helyezhette el a szobor lábánál.

Párizsi útjuk során a vármegyések betekintést nyerhettek a hazai liberálisok által olyannyira áhított nyugat-európai élet valóságába. A szemetes utcákba, a metrókban és a sarkokon leselkedő sötét tekintetekbe, a hömpölygő barna tömegbe, amely lassan minden világváros utcaképét uniformizálja a sokszínűség jegyében. A hazájukkal örökké elégedetlenkedő itthoni „mindenszaristáknak” meleg szívvel ajánlják az Eiffel-torony környékét, ahol minden méterre jut egy agresszív afrikai bóvliárus, és fényes nappal is kismacskaméretű patkányok cikáznak a turisták lábai között.

Utolsó párizsi éjszakájukon felmásztak a Szent Szív-bazilikához (Sacré Cœur), ahol hálát adtak Istennek sikeres utunkért, és biztonságos hazatérésért fohászkodtak. „Hazatérve új tapasztalatokkal gazdagodva, fáradtan bár, de szellemileg feltöltődve folytatjuk munkánkat, tudva, hogy Európa számos pontján vannak bajtársaink, akik velünk együtt harcolnak a hagyományos rend védelmében” – zárul a beszámoló.

A teljes utazás a HVIM oldalán olvasható, ahol a beszámolót videókkal is színesítik.