daextlwcn_print_scripts(false);

A napokban jelent meg a hír, miszerint tovább szigorítaná a kormány a vendégmunkások foglalkoztatását. A tervezet alapján „a magán munkaközvetítők számára ezentúl tilos lesz az Európai Unión kívülről érkező, harmadik országbeli állampolgárok közvetítése.” A Mi Hazánk ezt egyértelműen a saját sikereként értékelte, ugyanakkor a párt a nyitva hagyott kiskapukra is felhívta a figyelmet. Hogy mik ezek a kiskapuk, és miért mondja azt a Mi Hazánk, hogy ez a saját sikere? Többek között ezekről kérdeztük Lantos Jánost, a párt Munkaügyi Kabinetének vezetőjét, aki kiemelkedően sokat foglalkozott/foglalkozik a témával.  

– A kormány módosított a vendégmunkástörvényen, mire te azt írtad, ez a Mi Hazánk sikere. Miből gondolod, hogy ez a párt, azon belül pedig főleg a Munkaügyi Kabinet sikere lenne?

– A Mi Hazánk a legelejétől fogva következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy afrikai vagy ázsiai vendégmunkások helyett a magyar dolgozókat kell megbecsülni erkölcsileg és anyagilag is. Ez a folyamat úgy igazán 2022 nyarán indult el, amikor

a kormány egy rendeletben tágra nyitotta az ország kapuit a harmadik világbéli vendégmunkások előtt, úgynevezett “minősített munkaerő-kölcsönző” cégeknek engedélyezte, hogy akár munkavállalási engedély nélkül importálhassák a kormány számára kedves migránsokat.

Már akkor felszólaltam ez ellen, azóta bejártam az egész országot, mindenhol videós riportokat forgattunk, tiltakozó akciókat szerveztünk, tüntetése is volt a Mi Hazánknak a vendégmunkások beáramlása ellen. Ezek igazolható tények, bárki számára visszakereshetők.

Egyetlen más párt sem foglalkozott ilyen mélységekig e kérdéssel. Ez így lesz a jövőben is. Már tavaly ősszel fújt egy visszavonulót a kormány, amikor az akkor még csak hatályba sem lépett vendégmunkástörvényt visszavonta és később újat alkotott, amit Orbán Viktor Európa “legszigorúbb vendégmunkástörvényének” nevezett.

Én nyilvánvalónak látom, hogy a nyomásgyakorlásunk által szélesebb körben ismertté vált a jelenség, de az emberek is tapasztalták a saját bőrükön, ezért Orbánéknak valamit ki kellett találniuk.

Az is roppant kínos a Fidesznek, hogy az elmúlt években a politikusaik folyamatosan a migráció ellen beszéltek, ehhez képest ők maguk hozzák be őket… De most úgy tűnik, az illegális migránsokat is be fogják engedni, erről Vitnyéden győződhettünk meg, habár jelenleg azt mondják, nem lesz migránsszálló és nem is volt tervben, de ismerjük már ezt…

Vagy mégis?

Visszatérve a vendégmunkástörvényre, a korábbi módosítását részsikernek tekintettem, de felhívtam a figyelmet, hogy ez amolyan fideszes kettős kommunikáció lesz, és sajnos igazam lett.

A törvény számos ponton kijátszható, és ki is játsszák. Nem igaz, hogy csak 2 évig maradnak itt a vendégmunkások.

Most újra meghátrálni látszik a kormány, ugyanis megtiltotta a magánkézben lévő munkaerő-kölcsönzőknek a vendégmunkásimportot. Ez szintén részsiker, amire fel kell hívnunk a figyelmet, de szintén amolyan fideszes tempó, ugyanis a minősített munkaerő-kölcsönzőknek továbbra sem tiltott a harmadik világbeli migránsok behozatala S, hogy kik adogatják ezt a minősített jelzőt? Hát, persze, hogy a kormány! Úgyhogy folytatjuk tovább a harcot.

– Hogyan játszható ki a törvény? Hogyan tudják a cégek – ha úgy tetszik – megkerülni? És ha ez ennyire látható, miért nem lép fel ellene a kormány? Szándékosságról van szó vagy dilettantizmusról?

– Szögezzük le, a kormány gazdaságpolitikája vendégmunkás-alapú. A globális kapitalizmus elvei szerint működik, a globális nagytőkét szolgálja ki. Ezért én főként szándékosságot látok, de jobb, ha úgy mondom, kényszert. Számos ponton kijátszható, sok vendégmunkást már így is feketén foglalkoztatnak, vannak olyanok, akik diákvízummal érkeznek, de például “kiemelt beruházások” esetében 2 helyett már 5 évig is maradhatnak.

Jelenleg ott tartunk, hogy már családegyesítés sem kizárt, márpedig akkor tényleg nem mennek haza a vendégmunkások. Intő példa minderre az, ami az 1960-70-es években Nyugat-Európában történt. Onnan sem mentek haza.

Sajnos nincs okunk feltételezni, hogy napjainkban nem ugyanez fog történni hazánkban is, ha most nem lépünk. Nyilván a határok kitolása mind-mind abból fakad, hogy a multinacionális cégek arra kérik, vagy erősen presszionálják a kormányt, hogy változtasson a szabályozáson.

– A minősített munkaerő-kölcsönzőknek továbbra sem tiltott a behozatal, ilyen minősítést pedig – ahogy említetted – a kormány adhat. Arról van tehát szó, hogy egy jól álcázott kommunikáció mögött valójában a Fidesz ezt is kiszervezi a hozzá közelálló cégekhez?

– Mivel ez még csak a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében jelent meg, ezért még bizonyítékaink nincsenek, ugyanis nem születtek meg a részletszabályok, és nem ültették át gyakorlatba. Ám az idő előrehaladtával minden bizonnyal bizonyítékok is mutatkoznak majd, hogy pontosan erről van szó. Azt viszont továbbra is jelzésértékűnek tartom, hogy legalább ilyen módon is reagálnia kellett a kormánynak a helyzetre.

– Kormánypárti (és liberális) körökben egyébként rendre azzal érvelnek, hogy a gazdaságnak működnie kell, s mivel a magyar párok évtizedek óta nem vállalnak elegendő gyermeket, a fiatalok pedig inkább Nyugatra vágynak, valahogyan elő kell teremteni a munkaerőt. “Kritizálni könnyű”, ahogyan a kormánypárti szavazók szeretik hangoztatni, no de mit tenne a Mi Hazánk, ha rajta múlna?

– Közelítsük onnan, hogy magyar termőföldeken milliárdos vissza nem térítendő állami támogatással épülnek olyan akkumulátorgyárak, amelyeknek már a felépítését sem magyarok végzik és nem is magyarok fognak ott dolgozni. Majd a külföldi tulajdonban álló cégek a profitot kiviszik. Ebben mégis mi a magyar nemzetgazdasági érdek?

A Mi Hazánk ezzel ellentétben például hazai élelmiszer-feldolgozó ipart szeretne, erre építenénk a nemzetgazdaságot, ezek az irányelvek apró részletességgel le vannak írva a Virradat Programunkban is. Nem igaz tehát, hogy csak öncélúan kritizálunk, mindig elmondjuk a javaslatainkat is.

Való igaz, hogy nem tegnapról mára jutottunk el ide, ezért holnapra nem lehet eltüntetni az elmúlt több mint 30 év bűneit, de minden út megtétele az első lépéssel történik. Ilyen szándékot nem látunk a kormánytól. Mindenki mondja, hogy “haza kell csábítani a fiatalokat”, mert ez lehetne az alapja egy nem vendégmunkás-alapú társadalomnak. Így van, itt megint a “hogyan” kérdés hiányzik a legtöbbeknél. Jelen interjú kereteit meglehetősen szétfeszítené, ha bemutatnám a Mi Hazánk alapos tervét erre, de egy pár dolgot azért szögezzünk le. A kivándorlás anyagi okok miatt történik, de nem kizárólag.

– Hát? Kalandvágyból, ahogy a kormány állítja? 

– Nem éppen. Magyarországon a munkavállalókat három fő probléma sújtja. Gyenge fizetések, rossz munkakörülmények, valamint az érdekképviselet, a szakszervezetiség hiánya.

A három pontból kettő sokkal inkább szemlélet, mintsem pénz kérdése.

A fizetésemelésekről is lehet nagyon erőseket mondani bárkinek, de mi megnéztük azt is, hogyan lenne ez kivitelezhető. Kezdjük az állami cégekkel! Az ő esetükben lenne forrás az emelésre, csak éppen a nagy bürokratikus vízfej és az ilyen-olyan igazgatósági munkatársak sokmilliós prémiumai rengeteg pénzt elvisznek. Meg kell szüntetni az érdemtelen pénzosztást, és akkor jut forrás a dolgozók fizetésemelésére.

A multiknál azt látjuk, hogy képesek volnának tisztességes béreket adni, ám nincs politikai akarat arra nézve, hogy erre rá is kényszerítsük őket. Tudom, ismerem, de nem érv, hogy “jaj, akkor elhagynák az országot”. Egyrészt nem is feltétlen baj mindegyik esetében, másrészt attól azért – sajnos – nem kell tartani, hogy egy béremeléssel rögtön elérnénk a nyugati színvonalat. “Megnyugodhat” tehát mindenki, a multiknak továbbra is “meg fogja érni itt lenni”.

A globális nagyvállalatoktól való függőséget úgy tudnánk enyhíteni, ha végre-valahára elkezdenénk kiépíteni a magyar nemzetgazdaságot, és akkor kevésbé lenne rémisztő, ha egy-egy multi elhagyná az országot.

Végül, de nem utolsósorban beszéljünk a legfontosabb szektorról, a hazai kkv-k, tehát a kis- és középvállalkozások világáról, ahol totálisan új adópolitikára lenne szükség. De az is elfogadhatatlan, hogy a NAV, a bürokrácia és minden állami szerv a kkv-kat találja meg, őket bünteti meg.

Egy magyar vállalkozó kis túlzással úgy van kezelve ebben az országban, mint egy potenciális bűnöző…

 

A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!

IMPRESSZUM

Felelős kiadó: Innovatív Kommunikáció Alapítvány
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nyilvántartásba vételi okiratának száma: CE/22685-4/2020.
Szerkesztőség címe: 1132 Budapest, Victor Hugo u. 11., 4.emelet
Szerkesztőség elérhetősége: szerk@magyarjelen.hu
Főszerkesztő: Horváth Tamás
© 1999 – 2024 Magyar Jelen, magyarjelen.hu
Exit mobile version
daextlwcn_print_scripts(true);