A tavalyi kompetenciamérés nemrég nyilvánosságra hozott eredményei lesújtó képet festenek a 6., 8. és 10. osztályosok közoktatásban szerzett készségeiről: az Oktatási Hivatal (OH) értékelése szerint az általános iskolákban a végzős évfolyamon tesztelt mintegy 90 ezer diák 40 százaléka, országosan körülbelül 36 ezer gyerek alapszinten sem képes szöveget értelmezni. Ez azt jelenti, hogy bár el tudják olvasni a magyar nyelven írt szavakat, nem értik a mondatok által hordozott információ lényegét, és nem tudják felhasználni a mindennapi életben – írta meg a qubit.hu.
„Ha valakinek hiányoznak az alap matematikai kompetenciái, nem tudja kiszámolni, mennyi pénz jár vissza, amikor fizet a kasszánál a boltban, és becsapják. Ha a természettudományos alapkészségei hiányoznak, akkor nem tudja, miért dörög az ég, miután villámlott. Ha a szövegértési alapkompetenciái nincsenek meg, akkor gyakorlatilag semmit nem tud a továbbiakban megtanulni. A minimum szint alatt teljesítő tanulók nemhogy érettségit, de szakmát sem lesznek képesek szerezni, nem lehet őket tovább- vagy átképezni. A szövegértési kompetenciateszten kudarcot vallók jó eséllyel egész életükben legfeljebb betanított munkásként tudnak majd dolgozni, mert a betonkeverőgép működtetését még meg tudják tanulni, de azt már nem, hogyan lehet megépíteni egy ház elektromos rendszerét” – magyarázta a lap megkeresésére Radó Péter oktatáskutató, hogy milyen kilátásai vannak azoknak az általános iskolát elhagyó 14 év körüli gyerekeknek, akik a kompetenciamérés szövegértési tesztjein a minimum szintet sem érték el.
2019-ben a magyar diákoknak mind matematikából, mind szövegértésből sikerült a legmagasabb átlagpontszámot elérniük. Ha ezt a legutóbbi felmérés mellé tesszük, akkor matematikából 22, szövegértésből pedig 73 pontos visszaesést látunk.
Matematikából Budapesttel együtt 20 vármegye felében, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna vármegyében több tíz ponttal maradt el a nyolcadikosok átlaga az országos 1602 pontos átlagtól, a legnagyobb, több mint 70 pontos lemaradást a borsodi és a szabolcsi nyolcadikosok esetében mérték.
Bács-Kiskun, Fejér, Komárom-Esztergom és Pest általános iskoláinak végzősei éppen elérték az átlagot. Az országos átlagot Budapesten kívül mindössze két vármegyében, Csongrád-Csanádban és Győr-Moson-Sopronban teljesítették jelentősen túl az általános iskolák végzősei.
Szövegértés terén sem jobb a helyzet, hiszen az országos átlag alig érte el az 1535 pontot, ami 2019-hez képest 73 pontos visszaesést jelent. Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna vármegye végzőseinek még ezt az átlagot sem sikerült elérnie.
A legsúlyosabb lemaradást szövegértésből is az ország keleti felében lévő vármegyéinek nyolcadikosai mutatják:
a jász-nagykun-szolnoki, borsodi, nógrádi, szabolcsi nyolcadikosoknak átlagosan 1400 pontot sem sikerült teljesíteniük a teszteken.
A 2019-es 1608-as átlagpontszámot tavaly egyetlen vármegyében és Budapesten sem érték el a nyolcadikosok.
Katasztrofális a magyarországi diákok teljesítménye
A szakvélemény szerint azon nyolcadikosok vannak a képességek alapszintjének birtokában, akik a 0-tól induló, 8 fokozatú skálán legalább a 4. képességszintnek megfelelően tudnak teljesíteni. A tavaly megírt, idén kiértékelt teszteken matematikából és természettudományokból a nyolcadikosok mintegy 43 százaléka, szövegértésből az általános iskola végzős osztályába járók 40 százaléka nem érte el a 4. képességszintet – összegzi a lap, mely arra is kitér: A kompetenciateszteken alulteljesítő gyerekek nem valami központi szabványhoz mérve mutatnak hiányosságokat. Az egyéni eredményeket a tesztet megírt gyerekek átlagához viszonyítják, ami azért fontos, mert az átlag maga is jelentős mértékű csökkenést mutat az előző évek átlageredményeihez képest.
Vagyis az alulteljesítők aránya az egyébként is egyre romló átlaghoz képest bizonyult kiugróan magasnak.
Radó úgy véli, ezek a diákok nemhogy gimnáziumba, még technikumba sem fognak tudni bejutni. Valószínűleg szakmunkásképzőbe kerülnek, ahonnan a gyermekek mintegy harmada jellemzően kiesik. „A kétharmaduk pedig befejezi ugyan, ám azok képességszintje, akik belépéskor ilyen hátránnyal indulnak, jellemzően nem fejlődik tovább, sőt, inkább romlik” – teszi hozzá.
Szerinte ennek legfőbb oka a szövegértési képesség hiánya, mivel lényegében minden más képesség fejlesztése erre alapul.
A hazai szakemberek már a 2015-ös nemzetközi PISA-felmérést követően kongatni kezdték a vészharangot – emlékeztet Radó. Ez volt ugyanis az az év, mikor a szövegértésben alulteljesítők aránya 17-ről 25 százalékra ugrott, ami azt jelenti, hogy
minden 4. gyerek funkcionális analfabéta volt Magyarországon.
Magyarország előre megy, nem hátra
A 2008-tól íratott magyarországi kompetenciatesztek hosszú évekig nem mutattak számottevő visszaesést, ám az utóbbi években egyre szembetűnőbb lett a probléma.
A tavalyi mérési eredmények azt sugallják, hogy az alapfokú képzést elhagyók közül lassan már minden második általános iskolai végzős funkcionális analfabétának tekinthető.
Ennek a hosszú távú következményei beláthatatlanok.
Funkcionális analfabétának azt tekintjük, aki egy szövegből nem képes kinyerni a lényegi információt, azt nem tudja új szöveg alkotására vagy bármilyen probléma megoldására felhasználni.
Az Oktatási Hivatal honlapján, az archivált dokumentumok között egy 1996-os konferencia megállapításait és megoldási javaslatait is közzé tette, melyből kiderül az is, az érintettek milyen hátrányt szenvednek. Mint írják: „a funkcionális analfabetizmus (…) meghatározza társadalmi perspektíváikat, minthogy folyamatosan rontja alkalmazkodási esélyeiket a gazdasági-társadalmi változásokhoz, ezen belül az információk befogadásának, értékelésének-szelektálásának és közlésének világméretű átalakulásához. Ily módon konzerválja, majd degradálja életük minőségét, s ezáltal szükségszerűen a nagyobb közösség, egyetemesebben a nemzet (amelynek részei) társadalmi minőségét is. A magukat szabadnak tételező társadalmakban, államokban a funkcionális analfabetizmus ekként válik akadályává annak, hogy a szabadság feltételét jelentő esélyegyenlőség legalább tendenciáit tekintve érvényre jusson, illetve kidolgozhatóvá váljék. Mindezekkel együtt a funkcionális analfabetizmus társadalmi terjedése akadályozza a társadalom demokratizálódását, a civil társadalom kiépülését, mindazoknak a műveltségi tartalmaknak a megszerzését, amelyek a modernizált társadalomban való cselekvéshez elégségesek.”
Technológia, Covid
Az Oktatási Hivatal több kifogással is próbálta „magyarázni a bizonyítványt”, első körben például a technológiai váltásra fogta a magyar diákok rossz eredményeit, mintha a digitálisan kapott feladatok olyan merőben eltérőek lennének a papíralapú szövegektől.
A biztonság kedvéért bedobták a Covid-hisztériát is, mintha az iskolabezárások és a (teljesen működésképtelen) online oktatás bevezetése nem a kormány felelőssége lett volna.
Az évente elvégzett hazai kompetenciaméréssel szemben a PISA-felméréseket háromévente szervezik meg az OECD országaiban. „Ha a PISA-eredményekből kiderül majd, hogy Magyarországon nagyobb, kisebb vagy egyenlő mértékben romlottak-e az eredmények, mint más országokban, akkor egyértelművé válik, hogy az iskolások teljesítményére mekkora mértékben volt hatással a covidjárványokat követő távoktatás, és mekkora mértékű hatásért felelős valami egészen más” – állítja Radó.
Lerontják a cigányok a statisztikákat?
A kormány részéről meglepő volt Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter július 27-én rendkívüli kormányinfón történő kiszólása, mikor rámutatott arra, ami minden normális magyarnak már elsőre is nyilvánvaló volt, miszerint
ahol a cigány gyermekek száma nagyon magas, ott ezek a problémák sokkal erősebben jelentkeznek.
Egy átfogó tanulmányban valóban érdemes lenne vizsgálni, hogy azokban az iskolákban, ahol az antiszociális életformát követő diákok számaránya meghalad egy bizonyos százalékot, az lerontja-e a tanulni vágyó osztálytársaik teljesítményét, és ha igen, mennyivel?
Ez azonban önmagában nem válasz a problémára, ugyanis – az eredmények azt mutatják – a vizsgált évfolyamokban a cigányság aránya nem éri el azt az a mennyiséget, ami ilyen arányban képes lenne lerontani a statisztikákat. Ami egyértelműen annak a bizonyítéka, hogy a magyar diákok kompetenciája drasztikusan romlott az elmúlt években.
Egy másik adat azt mutatja, a diákok átlagos teljesítménye között mindhárom kompetenciaterületen éles eltérés megmutatkozik, attól függően, hogy községi, nagyvárosi vagy fővárosi iskolákba járnak-e.
A magasan képzett, diplomás szülők jellemzően inkább a megyeszékhelyeken és a nagyvárosokban élnek, ahogy a gyerekeik számára az iskolán kívül fellelhető árnyékoktatási lehetőségekből sem a falvakban van több. Ez visszatükröződik a kompetenciatesztek településtípusok szerint rendezett átlagán is: ha összevetjük a budapesti eredményeket a községi iskolákéval, akkor több mint száz pontos különbséget látunk, méghozzá a fővárosiak javára.
A jövőd itt dől el
Ha ezek a diákok funkcionális analfabéták maradnak felnőtt korukig, akkor nem túl fényes jövő áll előttük. A magyarországi helyzetet korábban a PIAAC (Programme for the International Assessment of Adult Competencies – Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Program) vizsgálta. A felnőtteknek szóló kompetenciamérés a résztvevők mindennapi életben és a munkavégzés során használt alapkompetenciáit mérték.
A hazai mérési adatokból az derült ki, hogy a magyar felnőtt népességen belül kifejezetten magas a rosszul teljesítők aránya; számukra szinte leküzdhetetlen nehézséget okoz a bonyolultabb, hosszabb szövegek megértése, a versengő információk és az összetett érvelések feldolgozása vagy a hétköznapi helyzetekben megjelenő matematikai információknál bonyolultabb jelenségek megértése, táblázatok és statisztikák értelmezése.
Ezen nehézségeken az általános iskolát végzettek 95 százaléka és a szakmunkás vizsgával rendelkező magyarok mintegy négyötöde nem tud felülkerekedni. De még az érettségizettek harmadának is kihívást jelent. Az aktuális kompetenciamérési eredmények alapján pedig elég valószínűnek tűnik, hogy az általános iskolások tavalyi végzőseinek 40 százaléka legfeljebb szakmunkás végzettséget adó iskolába pályázhatott. Már ha egyáltalán úgy döntött, hogy továbbtanul.
Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
