A Magyar Állandó Értekezlet küldöttjeként felszólaló Novák Előd dr. Popély Gyulával, a Mi Hazánk Nemzetpolitikai Kabinetjének vezetőjével támogatásáról biztosította a külhoni magyar szervezeteket, különösen a soviniszta ukrán államban élő kárpátaljai magyarságot, mely már kb. 250 halálos áldozattal szolgált az Ukrajnában zajló, amerikai-orosz háborúban.
Novák Előd a Mi Hazánk képviselőjeként elmondta: a Covid-őrület, az új világrend kialakítási kísérlete majdnem akkora kimaradást okozott a 2019 óta össze nem hívott Máért működésében, mint a Gyurcsány-rezsim, sőt az ülésen levetített kampányfilmmel szemben igenis volt nemzetpolitikai program, melyet felfüggesztettek az elmúlt években, pl. a magyar diákok határon túli kirándulását lehetővé tevő Határtalanul program. Novák Előd újabb őrületnek azt a háborút nevezte, melyben felmerülhet, hogy az oroszok Erdély nevű ezredével szemben kell felsorakozzon a magyar Honvédség a románok oldalán – már ha addig át nem állnak. A Mi Hazánk képviselője felszólalásában jó példát is mondott Romániából: az ottani magyar sportminiszter bevezette a hazai kvótát a csapatsportokban, ami Magyarországon is indokolt volna a mértéktelenül sok idegenlégiós szerepeltetése, a magyar sportolók kiszorítása miatt.
A nemzeti radikális honatya gratulált az erdélyi nemzeti oldal egyesítéséhez, az Erdélyi Magyar Szövetség létrehozásához, „mely nagy lépés az erdélyi politikában, már 50000 szavazót képviselnek.” Szóvá tette, hogy az erdélyi beszámoló 12 percét mind csak az RMDSZ kapta a Máért ülésén is, ahol a Nemzeti Együttműködés Rendszere úgy működött: Novák Előd hiába kérte két nappal korábban a zárónyilatkozat tervezetét, nem kapta meg az ülés előtt, csak amikor a kormányfő után a külhoni szervezetek szót kaptak, akkor osztották ki a 8 oldalas tervezetet, így kétfelé kellett volna figyeljenek, majd a zárónyilatkozat végső formáját (az eltérések jelölése nélkül) öt perccel az aláírás előtt osztották ki, amikor az elfogadást bejelentő sajtótájékoztatóig már fél óra sem volt. Pedig a 8 oldalas anyag Novák szerint már-már vállalhatatlanul mérsékelt, mellőzi pl. a kárpátaljai felszólaló által is joggal használt „magyarellenes” szót is, még a munkácsi turulszobor „eltávolítása” (valójában lefűrészelése és várárokba dobása) esetén is, pedig a soviniszta ukrán politika megérdemelné a markánsabb visszautasítást.
Az erdélyi magyarok helyzetének vizsgálata során a Mi Hazánk képviselője megállapította: az elmúlt harminc év mérlege katasztrofális. 1,7 millióról 1 milliónyira becsülhetőre apadt a lélekszámuk, zajlik a visszaállamosítás, üldözik közösségi jelképeiket, akadályozzák a magyar nyelvhasználatot és lekerült a napirendről a területi autonómia kérdése (legalábbis sem a kormánykoalíció, sem bármilyen bukaresti szavazásnak nem feltétele az), miközben tagadhatatlan, hogy ebben a három évtizedben kizárólag az RMDSZ volt döntéshozói helyzetben. Ilyen körülmények között elengedhetetlen, hogy az RMDSZ folyamatos politikai monopóliumépítésével ellentétes irányba ható politikai erő is létezzen, mely sikerrel szólítja meg a magyar közösség valamennyi tagját, és nem enged teret a kiábrándulók román pártok felé való közeledésének, hiszen látható, a Felvidéken lezajlott hasonló folyamatok hová vezettek: a pozsonyi parlamentben már nincs magyar képviselet.
Novák Előd önkritikával élve a pártok felelősségére is rávilágított: miközben a magyar Országgyűlésben van hivatalos szószólója a románoknak és a szlovákoknak is, addig a külhoni magyarságnak nincs, pedig 2014 óta elvileg nemzetgyűlés van Budapesten, a parlament külhoniak szavazatával is alakul meg (kb. egy mandátumról döntenek), mégsem volt még soha határon túli magyar az Országgyűlésben. Ehhez a legközelebb dr. Popély Gyula állt a Mi Hazánk listájának tizedik helyén, ő most a párt Nemzetpolitikai Kabinetjének vezetője. A felvidéki történész, az MTA doktora életútjában nincsenek vargabetűk, közéleti szerepvállalása során mindig kiállt a magyarság ügye mellett, többször komoly egyéni áldozatokat is vállalva. Popély Gyula az egyetlen pozsonyi magyar általános iskola és gimnázium igazgatója volt 1991-’97-ig, amikor a magyarellenes Meciar-kormány kirúgatta, mert a kétnyelvű bizonyítványok állami betiltása ellenére Popély Gyula ragaszkodott a magyar nyelvű közokiratok kiállításához. A nemzeti ellenállás hőseként tekintett rá a magyarság akkor, az első Orbán-kormány idején sajnos mégis hagyták, hogy 25 hónapig állástalan legyen – végül Raffay Ernő segítségével lehetett oktató a Károli Gáspár Református Egyetemen, melynek később rektorhelyettese is lett.
Novák Előd végül nemzetpolitikai párbeszédre hívta a külhoni szervezetek képviselőit az Országgyűlésnek abba az alelnöki irodájába, ahol egy impozáns Horthy-szobor mellett fogadja vendégeit a Mi Hazánk. A párt képviselője rávilágított: Trianont, a magyarság legnagyobb tragédiáját hiába próbálta a kormány ünnepnappá tenni, valójában ugyanúgy megoldatlan, mint a demográfiai kérdés: ha a cigányság népességrobbanását leszámítjuk, a termékenységi mutató alig haladja meg az 1-et, azaz generációnként megfeleződik a magyarság, ezért radikális változásra van szükség.
A Twitter– és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
