Csúcshegy egy gyönyörű kilátással rendelkező része Óbudának, ahová bizonyára sokan vágynának lakóhelyül. Azonban mivel ezen a területen az egymást követő helyi önkormányzatok mulasztásából egészen napjainkig nem valósult meg a közműhálózatok – sem a vezetékes víz, sem a szennyvízelvezetés, illetve nagy részben a vezetékes gáz – kiépítése, a helyben lakók kétségbeesettnek tűnő, de közel sem reménytelen lépésre szánták el magukat.
Erről a valóban alulról jövő polgári kezdeményezésről kérdeztük Hámor Endrét a Menedék a Csúcshegy Barátainak Egyesület elnökét.
– Látjuk, hogy vasárnap délelőtt egy asztal körül állva aláírásokat gyűjtenek. Mi ennek az aláírásgyűjtésnek a célja?
– Alapvetően egy népszavazási kezdeményezést szeretnénk aláíratni a helyi lakosokkal. Ennek célja az, hogy amennyiben az önkormányzatnál nem tapasztaljuk azt, hogy együttműködik velünk és nem látjuk azt, hogy a terület fejlesztéséért tenne valamit, akkor kezdeményezzük a terület településként való leválását Budapestről.
A kezdeményezés mögött közösen ott áll a Menedék a Csúcshegy Barátainak Egyesülete és a helyi közösség is.
Hangsúlyozottan az önkormányzattal való megegyezés lenne az elsődleges célunk, a leválási szándékunkat abban az esetben indítanánk el, ha semmiképpen nem sikerülne értelmes megegyezésre jutnunk az önkormányzattal.
– Mit gondolt, hogy miért kellett megtenni ezt a radikálisnak tűnő lépést?
– A döntésünket több dolog indokolta. Az egyik az, hogy a hegynek a szabályozási környezete már évtizedek óta rendezetlen. A másik probléma az az, hogy nyáron benyújtottak egy olyan szabályozási javaslatot, ahol tovább nyirbálták volna a helyi tulajdonosok jogait, csökkentve az ingatlanok beépíthetőségét és még jobban ellehetetlenítve azt a lehetőséget, hogy bármiféle érték megmaradjon az itteni ingatlantulajdonosok kezében.Ezekhez még az is hozzájön, hogy fejlesztés terén semmit nem tervez hivatalosan az önkormányzat. Sőt, azt látjuk, hogy nem akadályozza meg azt, hogy olyan gazdasági tevékenységeket folytassanak a hegyen, amelyek teljesen összeférhetetlenek a mostani környezettel, a kialakításával, még a mezőgazdasági funkcióval sem. Értem ezalatt azt, hogy van itt roncsautótelep, építőipari hulladéktelep, ezáltal ellehetetlenítve és elértéktelenítve a helyi tulajdonosok telkeit.
A jogaink csorbítása, illetve az itteni szabályozások és ezek hiánya váltotta ki, hogy egy népszavazás kezdeményezésével jogi útra tereljük a megoldást. De ez csak a végső lépés lenne, mi alapvetően azt szeretnénk, hogy egy olyan konszenzus alakuljon ki köztünk és az önkormányzat között, amely biztosítja, hogy meg legyen védve a területünk alacsony beépítettsége, és lehessen jövőképe a hegyen lakóknak. S amelyben látjuk azt, hogy bizonytalanságban tartva nem felprédálnak minket, hanem kiszámítható módon tervezhetnek a helyi lakosok és tulajdonosok.
Mi – itt lakók – nem előjogokat vagy bármiféle előnyt szeretnénk magunknak, hanem azt, hogy legyen velünk kapcsolatban is egy elfogadható stratégiája az önkormányzatnak, ezen a területen is meglegyen a szabályozás. Amiket kérünk az első körben nem is kerül pénzébe az önkormányzatnak, nekünk viszont biztosítékot jelentene, ha például racionalizálnák az építési jogokat a területre nézve, és elkészítenék a terület kiszabályozási tervét. Ezek nem nagy kérések, de mindenképpen alapvetően fontosak a számunkra. Még rövidebben, azt kérjük, méltó módon foglalkozzon az önkormányzat a mi helyzetünkkel is, hiszen mi is éppen olyan lakosai vagyunk Óbudának, mint bárki más, aki itt él.
– Ha a helyieket említette, bemutatná néhány szóban ezt a területet?
– A Csúcshegy nagyjából százötven éve lakott terület, lakóingatlanok vannak a területen nagyon nagy számban. Nagyságrendileg elég nagy területen ezer különálló telek van rajta, és jelen pillanatban közel ezer család is lakik rajta vezetékes víz és megfelelő közműellátás nélkül. A közműszolgáltatás csak annyit jelent, hogy ki van építve az áramhálózat, illetve az alsó utcákban van vezetékes gáz is.
– Érthető tehát, miért is kezdtek aláírásgyűjtésbe, hol lehet az íveket aláírni, hány aláírást kell összeszedniük, és mi ennek a határideje?
– Ma kezdtük meg a kitelepülést az utcára két helyen is – ezekből többet is tervezünk az elkövetkező időszakban – itt gyűjtjük az aláírásokat. Az interneten elérhetőek vagyunk, de aláírnia mindenkinek személyesen kell, hogy érvényes legyen a kezdeményezésünk támogatása. A célunk az, hogy nyár közepéig begyűjtsük a kellő aláírást, ami 50 százalék plusz egy fő a helyi lakosok és tulajdonosok vonatkozásában.
Két aláírásgyűjtő ív van egyébként nálunk. Az egyik egy igényfelmérés a vízről és a belterületbe vonásról, a másik pedig a népszavazási kezdeményezés támogatása. Ennek célja a nyomásgyakorlás az önkormányzat felé, s ha ez sem használ, akkor a kiválási folyamat elindítása. Elméletileg külön-külön is működne mind a kettő, de gyakorlatilag, aki aláírja az egyiket, az szinte kivétel nélkül aláírja a másikat is.
– Kaptak-e valakitől támogatást az ügyben politikai vonalon?
– Én reménykedem ebben a tekintetben a támogatásokban. Jelen pillanatban az ellenzékben lévő önkormányzati képviselők többsége arról biztosított minket, hogy abszolút partnereink, s nemcsak hajlandóak velünk szóba állni, de a rendezvényeiken is szívesen látnak minket megbeszélés céljából.
Ilyenfajta kiválásra egyébként a múltban is volt példa, így vált ki 2000-ben is Remeteszőlős Nagykovácsiból. Viszont úgy látszik, most nemcsak úttörők, de példák is vagyunk ezen a vonalon, mert mióta elkezdtük az aláírásgyűjtést, azóta bizony több olyan közösség is megkeresett minket, akik szintén a kiválást fontolgatják a mostani önkormányzat égisze alól.
Az interjúban szó esett az ellenzéki önkormányzati képviselők támogatásáról is. Az interjúval szinte egy időben az alábbi nyilatkozatot juttatta el lapunknak Marosvölgyi Anna, a Mi Hazánk óbudai önkormányzati képviselője:
„Önkormányzati képviselőként felháborít, hogy az óbudai és a fővárosi önkormányzat is teljesen magára hagyta a Csúcshegyen élőket. Elfogadhatatlannak látom, hogy 2025-ben Budapest második legnagyobb kerületében létezik olyan rész, ahol vezetékes ivóvíz nélkül élnek családok. Az itt élők eleinte kaptak ígéreteket a fejlesztésre, de ma már a reményt is elvették tőlük, hogy valaha is lesz ivóvíz az otthonukban. A közművek hiánya mellett a környéken nincs tömegközlekedés, a legtöbb utcában nincs aszfaltozott út, sok helyen még közvilágítás sem.
Kerületi képviselőként támogatni fogom őket, hogy végre Csúcshegyen is megérdemelt módon, 21. századi körülmények között élhessenek az itt lakó emberek.”
Kiemelt kép forrása: csucshegymenedek.hu
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
