Az oktatás az elérhető munkaerő minőségén és termelékenységén keresztül jelentős hatást gyakorol egy ország gazdasági teljesítőképességére és versenyképességére – állapítja meg a jegybanki jelentés. Az oktatási rendszer eredményességét mérő nemzetközi tesztek pedig azt mutatják, hogy a magyar diákok az elvárt módon megtanulják a tananyagot, ugyanakkor a tanultakat kevésbé tudják megfelelő mértékben alkalmazni a valós életből vett példák esetében.
A megtanult tananyag kikérdezésén alapuló nemzetközi teszteken a magyar diákok viszonylag jól is teljesítenek, de a tananyag valós életben való alkalmazását vizsgáló PISA-teszteken a magyar eredmények elmaradtak mind a régiós, mind az európai átlagos szintektől. A 2006-os és 2009-es teszteken még viszonylag jól teljesítettek a diákok, azóta következett be komolyabb romlás. A 2018-as legutolsó felmérés eredményei már jobbak, ez annak köszönhető, hogy az alulteljesítő diákok aránya számottevően csökkent, ám még mindig magasabb a nemzetközi átlagnál. Az MNB megállapítja: az eredményekben meghatározó szerepe van a diákok társadalmi-gazdasági státuszának, vagyis a jó családból származó gyerekek jobban teljesítettek- írja a napi.hu.
Oktatás van: saját zsebből fizetve
Ebben szerepet játszhat az is, hogy a gazdag családok többet tudnak költeni magánoktatásra. 2016-ban Magyarország a GDP 4,3 százalékát fordította oktatási kiadásokra, ami 0,5 százalékponttal magasabb a többi visegrádi ország átlagánál (3,8 százalék), azonban enyhén alacsonyabb az uniós átlagnál (4,4 százalék). Az állami kiadások mértéke viszont hazánkban csupán 3,5 százalék, ami szintén a régiós és az uniós átlag között helyezkedik el, miközben a magánforrások szerepe magasabb a nemzetközi szintnél. A régiós országok egyikében sem költenek olyan sokat GDP-arányosan magán közoktatásra, mint Magyarországon, a felsőfokú oktatásban pedig a magánúton fizetett képzésekre uniós szinten is nagyon sokat költenek a családok.
A tanári pálya anyagi megbecsültsége Magyarországon elmarad más felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokétól. Hazánkban a közoktatásban dolgozók átlagos bére a felsőfokú végzettséggel rendelkezők bérének csupán 64-74 százaléka. Az iskolai pedagógusok esetében mindez megfelel a többi visegrádi ország átlagának, azonban számottevően elmarad az uniós országok átlagos színvonalától, ami a diplomás átlagkereset 85-95 százaléka- írja a napi.hu.
Magyarországon a pedagógusi életpályamodell 2013-as bevezetése jelentősen emelte a tanári fizetéseket, azonban azóta a hazai pedagógus bérek nem követték a gazdaságban tapasztalt dinamikus bérnövekedést – állapítja meg az MNB. Az elvárásoktól elmaradó bérek csökkentik a pálya iránti érdeklődést, illetve pályaelhagyást eredményeznek.
Nem tanulnak tovább
Lesújtó az a statisztikai adat is, hogy Magyarországon a képzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke közel kétszerese a többi visegrádi ország átlagának, miközben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az egyik legalacsonyabb az uniós országok között. A 18-24 korosztályba tartozó fiatalok 12,5 százaléka nem vesz részt további oktatásban, annak ellenére, hogy legfeljebb alapfokú végzettsége van. Magyarországon a végzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke 11,8 százalék volt 2018-ban, ami 75 százalékkal magasabb a többi visegrádi ország átlagánál (6,7 százalék).
Az Európa 2020 stratégiában az Európai Unió a 10 százalékos szintet jelölte meg elérendő célként, amelyet az uniós átlag 10 év folyamatos csökkenéssel mára megközelített. Ezzel szemben Magyarországon a korai iskolaelhagyás szintje a 2010-es 10,8 százalékról 11,8 százalékra növekedett. Ezen a mutatón az MNB szerint fontos lenne javítani, mivel ezek a fiatalok sokkal nehezebben helyezkednek el később a munkaerőpiacon, sokan lesznek közülük hosszútávon inaktívak.
A felsőfokú végzettségűek aránya Magyarországon a 25-34 éves korosztályban csupán 31 százalékos volt 2018-ban, semmit sem javult 2012 óta, és a harmadik legalacsonyabb az Európai Unióban. Az uniós átlag 2009 óta 32-ről 40 százalékra ugrott. A visegrádi országok 25 százalékról indultak és most átlagosan 38 százaléknál járnak.
A reál végzettséggel rendelkező fiatalok aránya Magyarországon az uniós országok között a negyedik legalacsonyabb (12 százalék), ugyanakkor a friss diplomások körében már jobb az arány. Az élethosszig tanulásban viszont a sereghajtó közé tartozik Magyarország, mindössze a lakosság 6 százaléka vesz részt felnőttképzésben, miközben az uniós átlag 11 százalék. A hazai egyetemek a nemzetközi rangsorok alapján nem tartoznak a világ élvonalába, de az itt tanuló külföldi diákok aránya magas, meghaladja az uniós átlagos szintet.
A felnőttek okosak, de nyelvet nem beszélnek
A felnőtt lakosság számolási kompetenciái meghaladják a nemzetközi átlagot, ugyanakkor idegen nyelvtudásban és pénzügyi ismeretekben elmaradások vannak. A szövegértés, számolás körülbelül az uniós átlagnak megfelelő szintű, nyelveket viszont kevesen beszélnek, emiatt a nemzetközi csatornákhoz, friss ismeretanyagokhoz csak korlátozottan férnek hozzá a munkavállalók, ami rontja a versenyképességet. Magyarországnál rosszabbul csak Románia és az Egyesült Királyság áll idegennyelv-tudás terén, de a britek valószínűleg saját anyanyelvükön könnyebben boldogulnak nemzetközi környezetben, mint a magyarok.
Csupán a magyarok 42 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet, ez az arány az unióban 68 százalékos, a visegrádi országokban pedig 78 százalék. (Az uniós arány várhatóan javulni fog a britek kilépése után.) Szlovákiában a lakosság 88 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet, 28 százalék pedig három van több idegen nyelvet is beszél, aminek részben történelmi okai vannak.
Problémát jelent az is, hogy a magyar fiatalok digitális készségei jelenleg elmaradnak a régiós és az uniós fiatalok szintjétől, ráadásul az eredmények ezen a téren inkább romló tendenciát mutatnak. A 16-19 éves magyar fiatalok csupán 73 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális ismeretekkel egy 2018-as felmérés szerint, például képes átmásolni egy mappát, vagy rákeresni információra az interneten. A visegrádi országokban 88 százalékos ez az arány, de Horvátországban eléri a 99 százalékot. A tendencia ráadásul Magyarországon romlik, 2015-ben még a magyar fiatalok több mint 80 százaléka tudta legalább alapszinten kezelni a számítógépet.
A magyar lakosság pénzügyi műveltsége szintén elmarad az elvárt szinttől, ugyanakkor ezen a téren átfogó beavatkozások történnek. A módosított Nemzeti Alaptanterv szerint 2020 szeptemberétől több tantárgyban is meg fognak jelenni az alapvető pénzügyi ismeretek.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
