A DPA (Deutsche Press-Agentur) német sajtóügynökség becslése szerint jelenleg mintegy 13 700 üzbég állampolgár él Németországban, és bár túlnyomó többségük legálisan tartózkodik az országban, körülbelül 200 főt haza kellene toloncolni – írja az Euronews.
„A mai napon az üzbegisztáni Szamarkandban aláírt migrációs és mobilitási megállapodásunkkal lehetővé tesszük, hogy néhány nagyon tehetséges ember beléphessen hazánkba. Arra is törekszünk, hogy bürokráciamentes eljárásokat vezessünk be annak érdekében, hogy azokat, akik nem maradhatnak az országunkban, visszaküldjük” – mondta Scholz az X-en közzétett posztjában.
Scholz és Mirziyoyev hét további megállapodást írt alá olyan területeken, mint a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás és az alapvető ásványi anyagokkal kapcsolatos partnerség.
Bejárja Közép-Ázsiát a német vezető
Scholz hétfőn Kazahsztánba látogat, és megbeszélései középpontjában várhatóan Németország olaj- és gázellátása, valamint az Oroszországgal szemben az ukrajnai invázió óta 2022-ben bevezetett szankciók állnak majd.
A közép-ázsiai köztársaságok hagyományosan közel állnak Moszkvához, és Asztanát azzal vádolják, hogy lehetővé teszi Oroszország számára a kereskedelmi korlátozások kijátszását.
Scholz útja azonban kritikákat is kiváltott.
Az emberi jogokért aggódnak
Olaf Scholz Kazahsztánban várhatóan részt vesz majd az öt volt szovjet köztársaság (Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán) vezetőinek csúcstalálkozóján, ami első alkalom lenne a német kancellár számára.
A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet úgy véli, hogy a csúcstalálkozó elszalasztott lehetőség lenne, ha Scholz úr nem vetné fel az öt ország állítólagos emberi jogi hiányosságait.
„A német kormány nem tehet úgy, mintha a Közép-Ázsiával való szorosabb kapcsolatépítés lehetséges lenne a térség emberi jogainak jelentős javítása nélkül. A közelgő csúcstalálkozó lehetőséget kínál arra, hogy ezt világossá tegye”
– áll a HRW közleményében.
A megfigyelőszervezet az emberi jogok folyamatos megsértésére hivatkozott a régióban, többek között „a tüntetéshez és véleménynyilvánításhoz való jog elnyomására, beleértve az online véleménynyilvánítást is, aktivisták bebörtönzésére, kínzásra a fogvatartás során, a civil társadalom elnyomására, a nők elleni erőszakra, a visszaélő biztonsági erők büntetlenségére, valamint a szabad és tisztességes választások hiányára”.
Euronews nyomán
Kiemelt kép forrása: AP/Uzbekistan’s Presidential Press Office
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
