Szeptember 24-én a Regéci Vár Látogatóközpontban Regéc önkormányzata sajtótájékoztatót hívott össze abból az alkalomból, hogy megújul a vár egykori palotaszárnya, valamint a csatlakozó épületrészek állagvédelmére kerül sor. Ugyanis az INTERREG határon átnyúló program keretében, „Castle to castle” (Kastélytól kastélyig) címen, 1 885 496,83 euró támogatást nyertek. A projekt 2020. december 31-én fejeződik be.
Röviden ismerkedjünk meg a vár történetével, melyről Regéc honlapján olvashatunk. 1298-ban említik először, amikor a Baksa nembeli Simon fia György Regéc alatt sikeresen ütközik meg 1285-ben az országra törő tatárok egyik seregével, de vár akkor még nem állt.
A várat minden jel szerint az Aba nemzetség tagjai emelték a 13-14. század fordulóján.
A rozgonyi csata (1312) után a vár rövid ideig Petenye fia Péter birtokába kerül, akitől 1316-ban ostrommal kell az uralkodónak elfoglalnia. Ezután hosszú ideig királyi tulajdonban van. Az 1420-as évek végén Zsigmond Regécet a török elöl Magyarországra menekült szerb fejedelemnek, Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek adja. 1459-ben már ismét a királyé, de Mátyás 1464 előtt a Szapolyai családnak adományozza. Szapolyai János király halála után, 1541-ben a Serédyek, majd 1560-ban az Alaghy család birtokolja.
1635-ben Esterházy Miklós, a későbbi nádor szerzi meg, akitől 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ostrommal veszi el. A fejedelem 1648 őszén hirtelen meghal. Unokája, I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem, az ország egyik leggazdagabb főura 1666 tavaszán feleségül veszi Zboró várában Zrínyi Ilonát. A Wesselényi-összeesküvés leleplezése után I. Rákóczi Ferenc anyja, Báthory Zsófia a jezsuiták közreműködésével kegyelmet vásárol fia számára. Négyszázezer forint váltság mellett (ebből épül Kassán a jezsuita templom és rendház, valamint a citadella) a Rákóczi-várakba császári őrséget kell fogadnia. Regéc nem kerül az elhányandó várak közé. 1676. március 27-én megszületik II. Rákóczi Ferenc. Még nincs 4 hónapos, amikor meghal az édesapja, I. Rákóczi Ferenc. Ezt követően Ilona asszony gyermekei gyámjának jelenti ki magát, átveszi az örökös főispáni méltósággal járó teendőket. 1677-ben érkezik gyermekeivel Regécre, ahol Ferenc gyermekkorának első éveit éli. Itt szerzi meg latintudásának alapjait, itt ismerkedik hazája történelmével. Időközben Zrínyi Ilona érdeklődését felkelti a bujdosó kurucok vezére, Thököly Imre, ebből szerelem, majd házasság lesz. Az esküvő után a regéci tárházba viszik Thököly ezüstneműit.
A vár teljes kiépülésére a 17. században került sor, akkor, amikor birtokosai (Serédyek, Alaghyak, Rákócziak) rezidenciájaként is szolgál. A várban különböző palotaépületek, kápolna, gazdasági építmények és hadászati létesítmények mellett helyet kap egy különleges, török falcsempékkel (bokályokkal) burkolt fejedelmi fogadószoba, melynek helyreállított mását Sárospatakon csodálhatjuk meg.
1683 májusában Regécen szervezik a felső-magyarországi hadellátó központot. Szirmay Miklós várkapitány gondoskodik róla, hogy Regéc várának pincéi tele legyenek. Zrínyi Ilona ebben az időben itt él, irányítja a vásárlásokat, a várbéli munkát, készíti a zászlókat a nyári nagy hadjáratra. 1685-ben döntő támadásra készülnek a császáriak a kuruc seregek ellen, ezért Thököly élelemmel és hadi néppel látja el Regécet. Nem sokkal ezután azonban Thökölyt a váradi pasa elfogatja, így a kurucok a török ellen küzdő csapatok soraiba állnak. 1685. november 5-én Regéc kuruc őrsége is kaput nyit, azzal a feltétellel, hogy a császáriak oda nem vonulnak be. Caprara felső-magyarországi főkapitány a császári rendelet értelmében a várat 1686-ban leromboltatja.
Regéc várának az 1701-ben készült jelentés szerint kijavítása aligha lehetséges. Így a vár már nem szolgálhatja az 1703-ban kezdődő szabadságharcot, viszont az uradalom összes javaival annál inkább. A szabadságharc 1711-ben fegyverletétellel befejeződik, ezt követően 1715-ben a Rákóczi-javakat elkobozzák, így Regéc rövid ideig a kamara kezébe került. 1720-ban József császár Sárospatakot és a megrongált várat a regéci uradalommal együtt főudvarmesterének, Leopold Donát Trautson osztrák hercegnek adományozza, aki a birtokkal vajmi keveset törődik.
Ahogy szinte törvényszerű, a kövek jelentős részét a környékbeli lakosság széthordja saját házai építéséhez. 1780-ban a Trautson család örökös nélkül kihal, így a regéci uradalom visszaszáll a kamarára. 1806-tól Augustin Karl Bretzenheim osztrák birodalmi herceg az új tulajdonos. A herceg haláláig bérlők gazdálkodnak az uradalmon, a vár gazzal benőtt romjait már csak kirándulók látogatják. A regéci előnevet kapott Bretzenheim Ferdinánd 1855-ben meghal. Az uradalmat felesége, Schwarzenberg Karolina és leánytestvérei öröklik. Ismételt öröklések és eladások következtében az uradalom fokozatosan elaprózódik, széthull.
Az egykori uradalmi központ, a regéci vár a Károlyi család tulajdonába kerül. 1949-ben a várat államosítják. A magyar állam sem bizonyul gondos gazdának, hiszen öt évtizedig semmit sem tesz. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a műemlékek helyreállítását sokáig megengedhetetlennek tartották szakmai berkekben, esetleg állagmegóvásról eshetett szó. Az utóbbi évtizedek alatt néhány esetben bozótirtás folyik a vár területén, legutóbb a 80-as évek második felében.
1990-től Regéc Község Önkormányzata veszi gondjaiba a műemléket. A szemét eltakarítása, bozótirtás, a látogatók által használt utak javítgatása zajlik. 1998-ban elhatározás születik, hogy a mindössze 120 lelkes kis község kezdeményezi a nagy kiterjedésű vár régészeti feltárását és állagmegóvását. Egy év előkészítés után, 1999. július 5-én megkezdődik az első régészeti feltárás a várban, ezzel párhuzamosan kiépül a várat ellátó elektromos hálózat. Még ebben az évben kezdetét veszi a várút kiszélesítése, hogy a munkálatokban résztvevő személyek, és a helyreállításhoz szükséges építőanyag szállítása biztosítható legyen. 2000-ben befejeződik az út kiszélesítése, folytatódik a régészeti feltárás, megkezdődik az állagmegóvás a már feltárt területeken. Az állagmegóvás ugyan két évre megtorpan, viszont a vár feltárása folyamatosan halad. 2003 tavaszán mérföldkőnek is tekinthető helyreállítás veszi kezdetét, ami az északi bástya visszaépítését jelenti.
A mostani program keretében Regéc, Bodrogszerdahely, Nagykövesd és Nagyida között, a vártól a kastélyokig terjedő képzeletbeli útvonalon történelmünk legendás alakjai teremtenek kapcsolatot a múlt épített öröksége és a jelenkor „zarándoka” között.
Bodrogszerdahely és Nagyida kastélyaik fejlesztését, míg Nagykövesd kerékpáros közlekedési pont kialakítását valósítja meg a program keretei között.
A projekt célja, hogy történetileg és építészetileg hitelesen hajtsák végre a várrekonstrukciót. A XXI. századi komplex látogatói igényeknek megfelelő, élményekre alapozó látogató- és rendezvényközpont kialakítása, fejlesztése, a helyi sajátosságokhoz kötődő, azokat erősítő turisztikai látványosság létrehívását tartják szem előtt.
Regéc önkormányzata 2015-ben turisztikai vonzerőfejlesztési pályázati támogatással komplex beruházást valósított meg a várban. 329 évvel a császári katonák által történt lerombolása után újjáépült az Öregtorony, a látogatók kényelmét szolgáló és élményt nyújtó új szolgáltatások jöttek létre, valamint interaktív látogatóközpont épült a település központjában, ahol a tárlat II. Rákóczi Ferenc gyermekkoráról és a vár mindennapi életéről élményszerű áttekintést nyújt az érdeklődők számára.
A projekt keretében hagyományos falazási technikával a pincétől a tetőzetig kiegészítik a 16. században épült pompás, emeletes keleti reneszánsz palotaszárny jelenleg romos falait.
A várban pezsgő élet folyt egykor: a fogadóterem az emeleten kapott helyet, a földszinten pékkemencék működtek, a pincében a tartósító eceteshordókat tárolták. A palota keleti oldalán egykor állt Kisbástya szintén a fejlesztés része, ennek a várárokba nyúló alapját alapos kutatással sikerült feltárni. Bemutatásra kerül többek között a reneszánsz palota alatt húzódó nagy kiterjedésű pince is, amelyet évszázadokon keresztül törmelék töltött meg. A palotaszárny új vonzó kiállításai bemutatják a vár e dicsőséges korszakát. A terveket úgy, mint korábban is, Kosdi Attila építészmérnök készítette el.
A jelenleg folyó régészeti feltárási munkálatok során számos díszes kályhacsempe és természetesen a mindennapi élet eszközei is előkerültek. A nagyrészt elpusztult nyugati palotaszárny romja és helye pedig egyfajta régészeti park szerepét tölti majd be a jövőben. Itt a látogató a feltárás különböző szakaszaiba is beleláthat, így egyedülálló módon megismerkedhet a régészek munkájával és a leletmegőrzés szerteágazó feladataival.
A fejlesztés eredményeképpen létrejövő, a vár egykori fényét visszatükröző palotaszárny és kapcsolódó élményelemek várhatóan ez év végén készülnek el – hangzott el a sajtótájékoztatón.
(Forrás: felvidek.ma – Fotók: felvidek.ma/Kósdi Attila)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
