A jövő év januárjától kezdve újfent nyugdíjkorhatár-emelésre kerül sor, amely az 1957-ben születetteket érinti elsősorban.
Az elmúlt évek során folyamatosan növelte a kormány a nyugdíjkorhatárt, ráadásul a korábbi kedvezményesek feltételek közül is számos megszűnt, többek között a rendőrök korkedvezményes nyugdíjazása.
Jelenlegi szabályozás szerint az 1952-ben születetteknek a 62. életév betöltését követő 183. nap a nyugdíjas kor, az 1953-asoknál a 63. életév, az 1954-eseknél a 63. életév betöltését követő 183. nap, az 1955-ben születetteknél 64. életév.
A következő sáv az 1956-ban születetteknél van, méghozzá a 64. életévet követő 183. nap betöltése, ezt követően jön pedig a legújabb sáv, a 65. betöltött életév. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor az 1958-ban születetteknél már 65. életév betöltését követő 183. nap lehet a korhatár a jövőben – összesíti a liner.
Alapvetően a férfiak és a nők nyugdíjkorhatára is 65 év lesz, de a nőknél továbbra is fennáll kedvezményként, hogy 40 év szolgálati idő után náluk megállapítható az öregségi nyugdíj, függetlenül az életkoruktól, amibe 8 évnyi gyermeknevelési időt lehet beszámítani.
Az új szabályok 2022. január 1-jétól, vagyis jövőre lesznek hatályosak és számos magyart érintenek, ugyanis 1957 környékén kezdett el beindulni a jelentősebb születési hullám, ami csak „Ratkó-korszakként” vonult be a történelemkönyvekbe.
A Mi Hazánk már korábban jelezte, hogy a korhatárt nem emelnék, ehelyett a férfiaknak is bevezetnék a 40 ledolgozott év után járó korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét.
A párt családjogi szakpolitikusával, Halász Gézával részletes interjút közöltünk, ahol a férfiak kedvezményes nyugdíjazása mögött rejlő társadalmi és gazdasági háttérről is szó esett:
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!“Férfiak 40” – A keményen ledolgozott évek után miért nem jár mindenkinek a pihenés?