Idén januárig kellett arra várni, hogy a hatályos új állatvédelmi törvény módosított változata alapján meglegyen a jogalap rá, hogy végre súlyos éveket kaphassanak a szaporítók
-kezdi közleményét Csott Károly, foyltatás alább:
A magyar állatvédelem szigorításának több évtizedes lemaradása a világ más részeihez képest nem véletlen. Jó példa erre, a 140/2012. (XII. 22.) VM rendelet, ami a vágóállatok leölésének és levágásának állatvédelmi szabályairól szól, és amit nem módosított a kormány, melynek 2. § (1) bekezdése szerint “Az egyes vallási előírások által megkövetelt különleges vágási módszereknek vágóhídon alávetett állatok esetén a levágás előtti kábításra vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni, amennyiben az eljárás azonnali, teljes tudatvesztést és érzéketlenséget vagy halált okoz.” 2019-től az EU központjának számító, igen liberális Belgiumban tilos rituális módon levágni a húshasznú állatokat. A belga kezdeményezéshez az elmúlt időszakban más nemzetek is társultak. A Fidesz kormány viszont kimondottan üzletet látott benne, így megtartotta a jogszabályi környezetet és állami támogatásokat adott ahhoz, hogy Európa fő kóser húsellátója a csengelei vágóhíd lehessen, az iszlám rituális vágásé pedig a 2015-ben alapított Sükür Hús Kft. Ez utóbbi az egyetlen olyan vágóhíd a régióban, amely teljes iszlám rituális (HALAL) levágást biztosít.
Mivel mindkét vágóhíd veszteséget termel éve óta, így joggal feltételezhető, hogy politikai lobbi húzódik a háttérben.
A Mi Hazánk felszólítja a kormányt a vágóállatok leölésére és levágására vonatkozó állatvédelmi szabályok sürgős módosítására, vagyis, hogy ne lehessen a vágóhídon leölt állatok esetében se vallási indokokra hivatkozva elkerülni a levágás ellőtti kábítást.
-írja közleményében Csott Károly, a Mi Hazánk Mozgalom érdi választókerületi elnöke, a párt országgyűlési képviselőjelöltje.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
