Július 1-től Magyarországon is bevezetésre kerül az EU-ból eredő kiterjesztett gyártói felelősségrendszer, vagyis az EPR. A regisztrációs időszak alatt is sok volt már a kérdés, a helyzet pedig nem teljesen tiszta a bevezetés előtt néhány nappal sem. Egyelőre csak találgatni lehet, hogy milyen mértékben kerül majd be a díj a fogyasztói árakba, de kétségtelen, hogy a kereskedelem minden szereplőjét érinti a téma, iránymutatás pedig nem sok van.
Az EPR megjelenésével tulajdonképpen az eddig is létező környezetvédelmi termékdíj került kibővítésre, amibe beletartozik az irodai papírhulladék, textil termékek, fa bútor, gumiabroncs, sütőolaj stb. és nem utolsó sorban a csomagolás is. A
Viszont az nem tiszta, hogy a csomagolásokra vonatkozó díjfizetés tulajdonképpen kit is terhel. z elmúlt hetekben számos kereskedelmi szereplővel beszélgettünk és egyikük számára sem egyértelmű, hogy be kell-e a csatlakozniuk a rendszerbe, és, ha igen, akkor egyáltalán hol. A jelenlegi szabályozás alapján a csomagolóanyag gyártókat terheli a felelősség, illetve azokat, akik egy termékhez saját csomagolást állítanak elő, de sajnos egyre valószínűbb, hogy minden gazdasági szervezetet érinteni fog, aki bármilyen csomagoló tevékenységet végez, vagy tárolásra, szállításra újrahasznosítható anyagot használ. Beleértve például a webáruház-tulajdonosokat is, mivel, ha rendelünk valamit, amit a webshop becsomagol azért, hogy átadhassa a futárnak, azzal csomagolást állít elő, akit “gyártóként” terhel az EPR-fizetési kötelezettség. Nem is kevés. Ugyanis ez az új díjrendszer a környezetvédelmi termékdíj sokszorosa: például
a papír (tehát a kartonos/dobozos csomagolások) után fizetendő díj összege 173 forint kilogrammonként, ami kilencszer több, mint az olajat vagy a gumiabroncsot terhelő 19 forintos környezetvédelmi termékdíj.
A jelenlegi szabályozás értelmében például az is csomagolás gyártóvá válik, aki a saját készítésű lekvárját üvegbe tölti és matricázza, majd dobozban elszállítja.
De hát a papírt szelektíven gyűjtik már a legtöbb helyen
A szelektív hulladék begyűjtése általában ingyenesen történik, mivel a papír és a műanyag is alapanyag, mert újrahasznosítás után ezt eladják és újra bekerül a körforgásba. Ami pedig azt jelenti, hogy a kartondobozt, amiben kiszállítanak nekünk egy webes rendelést, többször is terhel a díj, mivel, ahogy visszakerül a körforgásban a kereskedőhöz, aki újra belecsomagol egy terméket, ismét be kell fizetnie az EPR-t. Erre létezik kompenzációs rendszer Ausztriában például, ami a magyar rendszerből kimaradt.
A rendszer olyannyira kiforratlan, hogy egyelőre azt sem lehet tudni, hogy milyen formában várják az EPR-bevallást. Annyi biztos, hogy tételesen fel kell tüntetni, hogy egy negyedévben hány kilogramm fogyott az egyes tételekből. Példának okáért
egy buborékos boríték esetében külön kell venni, hogy hány gramm papírt és műanyagot tartalmaz, ha még használunk ragasztószalagot az is külön tétel.
Láthatjuk, hogy ez feleslegesen sok adminisztrációt is akaszt a vállalkozások nyakába. Egyes nagyobb vállalkozások esetében akár külön munkaerő felvételét is felveti, hogy legyen valaki, aki lekönyveli ezt. Vagy külön program-, modulfejlesztést, újabb alkalmazás előfizetést is kívánhat, ami automatizálja ezt a folyamatot, persze ezek is növelik a vállalkozás kiadásait. Megoldást pedig az illetékes hivatal nem kínál.
A nap végén a fogyasztó fizet többet
Elemzők szerint az élelmiszerárakat is meg fogja növelni akár négy százalékkal is ez az új kvázi adó. Itt van tehát egy újabb díjkötelezettség a semmiből, ami váratlanul magas, amiről a hivatalos szerv szinte alig tájékoztat, szinte minden vállalkozásra vonatkozik, lényeges adminisztrálási és bevallási terhet ró a vállalkozásokra és végkifejletben azt eredményezi, hogy mindenki árat emel, vagyis a legvégén az egyszerű fogyasztó terhei nőnek.
A környezetvédelmi termékdíjból egyébként évente mintegy 80 milliárd forintnyi bevétele van az államnak, ebből 20 milliárdot költenek újrahasznosításra, a maradék 60 pedig megy az államkasszába. Ha az EPR több vállalkozásra vonatkozik majd és a környezetvédelmi termékdíjnak sokszorosa lesz, akkor könnyen kiszámíthatjuk, hogy itt nagyságrendekkel nagyobb bevételre számít az állam.
Kérdéseinkkel megkerestük a Mol-MOHU Zrt.-t, amint válaszolnak, firssítjük cikkünket.
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
