Cserép Anikó írása.
Egy hét eltéréssel zajlott augusztus közepén a Kurultaj Magyar Törzsi Gyűlés Bugacon és a X. Magyarok Országos Gyűlése Ópusztaszeren a Nemzeti Történeti Emlékparkban. Végül augusztus 15-20. között a Magyarok XI. Világkongresszusa Budapesten és Velemben, ahol a Magyarok Világszövetsége (a szervezők) küldöttsége augusztus 20-án felavatta a Szent Korona Galériát. A Kurultajt a Magyar-Turán Alapítvány szervezi kétévente. Jövőre az Ősök Napja következik.
Míg a Kurultaj jelentős kormányzati anyagi és médiatámogatással került megrendezésre, addig a Magyarok Országos Gyűlését a magyarok önzetlen összefogásával, a rendezvényen előadók ingyenes előadásaival szervezték meg Ópusztaszeren. A médiumok alig adtak hírt róla. A Magyarok Világszövetsége által szervezett Magyarok XI. Világkongresszusa a média teljes elhallgatása mellett zajlott. Ópusztaszeren egy idő óta a Magyarok Országos Gyűlése rendezvényre belépődíjat kérnek, amit eredetileg el akart kerülni a 2023-ig főszervező Vukics Ferenc. Idén az emlékpark belépődíjat szedett, ebből juttattak pár százalékot az új szervező, a Nemzetvédelmi Szabadegyetem Alapítványnak, amely adományokat is elfogadott.
A rendezvények nagyon színvonalasak voltak, de részben más közönséget vonzottak. Míg a Kurultajon főként őstörténeti előadások, lovasversenyek a küzdőtéren és a türk népek zenéi hangzottak el a színpadon, addig a Magyarok Országos Gyűlésén nemzetpolitikai előadások, magyar népzenei bemutatók zajlottak. Kézműves vásárok voltak mindkét helyen.
Sokan nem tudják, hogy 2008-ban még együtt szervezték az első Magyar Törzsi Gyűlést Vukics Ferenc és Bíró András Zsolt, majd a hangsúly másra esett. A Kurultaj mostanára a hun-türk tudatú népek legnagyobb hagyományőrző rendezvényévé nőtte ki magát, amely Európában a legnagyobb és az augusztus 9-11. közötti időben, mintegy 2-300 ezer látogatót vonzott. A legnagyobb sikert idén is a seregszemle és a nomád vonulás hozta.
Bíró András Zsolt főszervező a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a Kurultaj a Kárpát-medencei összefogást példázza, és idén 27 rokon nemzet képviselteti magát a rendezvényen. A programban szereplő újdonságok közül felhívta a figyelmet a nomád esküvőt bemutató életképre, amelyet több mint 80 szereplő valósít meg. A nomád esküvő, amely az ősi magyar hagyományok, az antropológiai és régészeti eredmények, a közös monda és legenda világunk, valamint a keleti rokonnépeinknél mai napig élő hagyományok fúziójaként, megelevenített egy menyegzőt, annak sajátságos elemeivel, mozzanataival, és látványvilágával. Szólt a hagyományőrző seregszemléről, a váltott fegyveres lovasnomád harci viadalról és a kézműves vásárnak és tárlatoknak helyet adó Keleti Bazárról is. A hagyományőrző sportversenyek kiváló felkészülést biztosítanak az idén Asztanában megrendezésre kerülő, Nomád Világjátékokra, ahol hazánk népes sportolói küldöttséggel képviselteti magát. A Magyar-Turán Alapítvány által létrehozott a Magyar Köböre és Hagyományőrző Sportok Szövetsége, a Nomád Világjátékok magyarországi kiemelt partnere, így az idén már a szövetség által sikeresen lebonyolított hagyományőrző sportversenyek mellett, a Kurultáj is lehetőséget biztosít majd a sportolók számára, hogy az izgalmas mérkőzéseken mutathassák be tudásukat és rátermettségüket, illetve a kvalifikált versenyzők felkészüljenek a kazakisztáni világversenyre.
Az Atilla sátor Kertai Zalán Magyarok bejövetele monumentális festményével szintén sok látogatót vonzott. A Természettudományi Múzeum tarsolylemez-kiállítását is sokan megcsodálták.
A Keleti Bazár szintén egy új programeleme volt az idei Kurultajnak, melynek kupolás főbejárata Közép-Ázsiát, az ősi selyem út városait idézte meg. A vásárban magyar kézművesek mellett – a bejárat előterében – megnyíltak az üzbég, és türkmén kézműves kiállítások és vásárterek. A vásár hátsó területén pedig betekinthettünk a kazak, kirgiz bemutató jurtákba, ahol néprajzi kiállítás, vásár volt megtekinthető. Törökország szervezésében pedig különböző kulturális és civil szervezetek pavilonjait lehetett látogatni.
A hagyományőrző programokon kívül a Türk Államok Szervezetével közösen egy „Magyar és türk világ fóruma” elnevezésű tanácskozás is megrendezésre került. A fórumra magas rangú tudományos, kulturális delegációk érkeztek a keleti rokon népeink képviseletében.
A Magyarok Országos Gyűlése nem szolgál külpolitikai célokat, de a hazai közönség részére biztosította részben azt a célkitűzést, amit a Magyarok Szövetsége Nemzetépítő Népmozgalom tűzött maga elé: legyen 3 nap az évben, amikor érezhetjük, hogy magyarnak lenni büszke gyönyörűség!
A teljesség igénye nélkül pár előadásról. A mozgalom külön sátorban meghívott előadókkal képviseltette magát. Vendég előadó volt Borvendég Zsuzsanna Eus képviselő, történész és Szentiványi Ágnes. A beszélgetést Bene Gábor moderálta.
Ugyancsak egy sátorban zajlottak az Egyesítsük Erőinket Mozgalom meghívottainak előadásai. Aug. 18-án Toroczkai László a Mi Hazánk elnöke beszélt az aktuális belpolitikai kérdésekről és a magyar-izraeli kapcsolatokról. A magyar kormányt Izrael kiszolgálójának nevezte. Szakács Árpád az előadásában arról beszélt, hogyan éljük túl az új világrendet. Szó esett a szkíta önkormányzatokról, ősi gyógymódokról, hagyományainkról, ősi magyar gyümölcsfajtákról, a világjárványokról Letoha Tamás előadásában, a kötelező szűrővizsgálatokról és a tömegek lélektanáról kiváló előadók tolmácsolásában.
A Nemzetvédelmi Szabadegyetemen előadást tartott Borvendég Zsuzsanna, Vukics Ferenc, Földi László, Tóth Máté, Stier Gábor. Az iskolakertekről külön előadást lehetett hallgatni. A színpadnál Dr. Papp Lajos előadásában a magyarságtudatunkról beszélt, majd a magyarkanizsai lányok táncát láthattuk.
A Vidék Jövője Sátor programján a szerves és önellátó közösségekről, biogazdaságról, a talajról, permakultúráról, vízgazdálkodásról, gyógynövényekről hallgathattak előadást az érdeklődők és Máté Bence állatbarát kertekről készített fotóit is megtekinthették, elbeszélgethettek a világhírű fotóssal.
Lovas programok is voltak a MOGY-on, lovas birkózó és csikós bemutató, majd vasárnap délután pedig a MOGY íjász öszlövésre érkezőkkel és a többi hagyományőrzővel a történelmi élőképben került sor lovasjelenetekre: Árpád pajzsra emelése és a szabad törzsek lovaspróbái, Kossuth lovának háromszori országkerülése, döntő lovasroham és Csaba királyfi visszatérése.
Augusztus 17-20. között Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban rendezték meg a Magyarok Országos Gyűlése idei tanácskozását.
Ebben az időszakban zajlott a Magyarok XI. Világkongresszusa (MXIVK). A Magyarok Világszövetsége, mint az MXIVK szervezője megkereste a MOGY szervezőit, és megállapodás született arról, hogy az MVSZ a MOGY-ot a Világkongresszus társ-rendezvényének tekinti.
Ez azt jelentette, hogy meghívták a MOGY képviselőit az MXIVK nyitányára, amelyre augusztus 14-én Ópusztaszeren került sor, és a nyitó-konferenciára, amely augusztus 15-én Budapesten volt. A MOGY képviselői ismertették a MOGY ülésének várható fejleményeit.
Hasonlóképpen, a MOGY meghívta Patrubány Miklóst, az MVSZ elnökét, hogy a MOGY nyitó napján, augusztus 17-én tartson előadást, amelyben ismertette a Világkongresszus zajló munkálatait, és beszámolt az MVSZ másfél évtizede elkezdett kutatásairól, amelyekkel Petőfi Sándor szibériai életszakaszát tárják fel.
Idézet a 2024-es “Szkítákkal a Sötétség ellen” címmel életre hívott Magyarok XI. Világkongresszusának alapvetéséből
2018-ban, a Magyarok Világszövetsége alapításának 80. évfordulóján ülésező rendkívüli Küldöttgyűlés üzenetet fogalmazott meg a világ magyarságához, Európához, a nagyvilághoz, valamint rokon népeinkhez. Ez utóbbiakat így szólította meg:
„És ha nem hasonlít sem nyelvünk, sem alkatunk, sem bőrünk színe, és akár hitünk sem, de mi mégis rokonok vagyunk, mert számunkra
fontosabb az igazság, mint a jólét,
fontosabb a tisztesség, mint a siker,
fontosabb a méltányosság, mint a haladás.”
Magyarok XI. Világkongresszusa Budapesten a Turul Házban
A Magyarok Világszövetsége Budapesten, a Semmelweis utcában található Turul házban tartotta meg a Magyarok XI. Világkongresszusát augusztus 15-20. között, amelyen tíz konferencia keretében mintegy 150 előadás hangzott el.
A világtalálkozó megnyitójára augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján a Budapesti Műszaki Egyetem Lágymányosi Campusán került sor. A történelmi zászlók bevitele és a himnuszok elhangzása után köszöntötték a megjelent külföldi diplomatákat is. Patrubány Miklós elnök beszédében kiemelte, hogy a Magyarok XI. Világkongresszusa a XX. és XXI. század talán legjelentősebb magyar vonatkozású tudományos rendezvénye volt. Ez a Világkongresszus a maga tíz szakmai konferenciájával, több mint százötven tudományos értekezésével és Anton Carl Fischer könyvével, amelyet a szkíta-szarmata és a magyar nyelv azonossága bizonyításának szentelt megadta a kegyelemdöfést a régen meghaladott, tarthatatlanná vált finnugor származáselméletnek. Ezen túlmenően, annak cáfolhatatlan bizonyításával, hogy a világ első nemzete, a szkíták a magyarral azonos nyelvet beszéltek, lezárt egy sok évszázados (talán ezredéves) korszakot a magyar nemzet életében. Azt a korszakot zárta le, amelyben nemzetünk származástudatától megfosztva „világtalan szövétnekként táborgott” e Földön.
A konferenciák a Turul Házban kerültek megrendezésre. Dr. Drábik János a Pénzügyi konferencia elnöke volt, melynek jelszava: Tiszta pénzzel az új erkölcsért. Borvendég Zsuzsanna a Mi Hazánk európai parlamenti képviselője a Globalista hálózatok megjelenése Magyarországon címmel tartott előadást. Lóránt Károly, Ertsey Attila és Pócs Alfréd voltak a további előadók.
A Magyarok XI. Világkongresszusát a Magyarok Világszövetsége szervezte meg egy fillér állami támogatás nélkül, a média teljes elhallgatása mellett. Sok önzetlen magyarországi és külhoni magyar ember fogott össze, hogy megvalósítsák ezt a páratlan konferencia-sorozatot, amelynek mintegy 150 előadásán hazánk, a külhoni és a diaszpórában élő ismert régészei, történettudósai, nyelvészei és más tudományágak képviselői adtak elő.
A Szent Korona jegyében azonban az Magyarok Világszövetsége Szkíta konferencia sorozata mutatott fel eredményt, hiszen kiadták egy német anyanyelvű szerző, Anton Carl Fisher szkíta eredetünket bizonyító könyvét a SZKÍTA-SZARMATA NEVEK ÉS SZAVAK magyarázata a magyar nyelvből – címmel, ami után nem lehet letagadni a tudományos világ előtt, hogy mi magyarok nem finn-ugorok, hanem szkíták vagyunk. A Magyarok Világszövetsége ezzel egy nem magyar szerző segítségével megcáfolta az MTA állásfoglalását, hogy a szkíták kihaltak!
Cserép Anikó
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
