Naponta több száz apró műanyagdarabot nyelnek le a folyópartokon élő madarak, és sajnos ezzel etetik fiókáikat is. A Cardiffi Egyetem kutatói által elkészített tanulmány a szakértők szerint az első bizonyítéka annak, hogy a folyókban lévő műanyag-szennyezés utat talált a vadvilágba, és bekerült az táplálékláncba.
A folyókat öt milliméteres vagy annál kisebb műanyagdarabok, mikroműanyagok szennyezik, ezen belül megtalálható a vízben poliészter, polipropilén és nylon is. A vadvilágra kifejtett hatásuk egyelőre nem tisztázott.
A fiókák is műanyagot esznek
A Cardiffi Egyetem tudósai megvizsgálták az úgynevezett vízirigófélékben – Cinclidae – talált műanyagot. Ezek a madarak a folyókban gázolnak, vagy lemerülnek, hogy víz alatti rovarokkal táplálkozzanak. Naponta több száz műanyagdarabot nyelnek le, ezzel az anyaggal etetik fiókáikat is – mondta el Steve Ormerod, a Cardiffi Egyetem Vízkutató Intézetének munkatársa.
Korábbi kutatások rámutattak: Wales déli részének folyóiban lévő rovarok felének szervezete tartalmaz mikroműanyagot – olvasható a BBC News hírportálon.
„A tény, hogy ilyen sok folyóbeli rovar fertőzött, elkerülhetetlenné teszi, hogy a halak, madarak és más ragadozók is megegyék ezeket a műanyaggal szennyezett zsákmányállatokat, de ez az első alkalom, hogy ez a táplálékláncon keresztüli átadás ilyen egyértelműen megmutatkozik a folyók mellett szabadon élő állatoknál” – mondta Joseph D’Souza kutató.
A minták fele szennyezett volt
A tudósok a Brecon Beacons hegyvonulattól eredő és a Severn-torkolatba futó folyók mentén élő madaraktól származó ürüléket és visszaöklendezett táplálékot vizsgálták meg. Tizenöt helyszínen vettek mintákat felnőtt madaraktól és fiókáktól, a 166 minta mintegy felében találtak mikroműanyagot. A legnagyobb koncentrációt a városi helyszíneken mérték.
A szennyeződés nagy része textilszálakból vagy építkezési anyagból származott. Becslések szerint a vízirigófélék mintegy 200 apró műanyagtöredéket nyelnek le az elfogyasztott rovarokkal együtt.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy a mikroműanyag jelen van még az óceánok legmélyebb rétegeiben is, bekerülnek az élő organizmusokba a rákoktól kezdve a fókákon át a vízi madarakig. A Global Change Biology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány elkészítésében az Exeteri Egyetem Greenpeace Kutatólaboratóriuma is részt vett.
(MTI)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
