Hirtelen a Fidesz is lelkes támogatója lett a svédek NATO-tagságának.
A sajtótájékoztató kezdetén két megállapodást írtak alá a felek, módosították a Gripen vadászgépekre vonatkozó szerződést, magyar részről ezt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szignálta. A második egyezség is a Gripenekről szólt, ez a logisztikai rendszereket és támogató szolgáltatások nyújtását érinti.
Négy új Gripen érkezik
Orbán Viktor azzal kezdte a sajtótájékoztatót, hogy érdekes, izgalmas, eredményes megbeszélésen vannak túl, a mai találkozó hosszú folyamat fontos állomása, a hosszú folyamatot nevezhetik bizalom újraépítési folyamatnak, amelyen hónapok, sőt, évek óta dolgoznak.
A kormányfő elmondta, a magyar külpolitikának az az alapja, hogy barátokat kell gyűjteni, ezért minden országgal arra törekednek, hogy keressék azokat a pontokat és érdekeket, ahol egyetértenek. Ahol pedig máshogy látják a világot, tiszteletben tartják a különbséget.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy 1956-ban Svédország befogadta a magyar menekülteket. Személyes élményként azt osztotta meg, hogy amikor az uniós csatlakozásról tárgyaltak, akkor Svédország partnerük volt. Gyors folyamatban reménykedtek, de ez nem volt lehetséges, mert nem volt egyetértés a tagállamok között, Svédország a gyorsabb bővítés mellett érvelt.
„A jelen is jól néz ki, a kereskedelmi együttműködésünk igazi sikertörténet. Minden évben megdöntjük a forgalmunk rekordját, 2010-hez képest megdupláztuk. Együttműködés van a nukleáris energia kérdésében, ahol együttműködünk a brüsszeli politikai arénában. Örülünk, hogy van svéd szereplő a Paks 2 kivitelezésében, és az is kedvező, hogy tavaly 70 ezer svéd érkezett turistaként Magyarországra” – sorolta Orbán Viktor, elárulva: ma nem ezekről, hanem a védelmi együttműködésről beszéltek.
Hosszú tárgyalás eredményeképpen pontot tehetünk egy tárgyalás végére, ami Magyarország számára rendkívül fontos. A magyar védelmi képesség ügyéről beszélünk. Nagy vita volt Magyarországon 1998-2002 között, hogy kell-e egyáltalán Magyarországnak önálló légvédelmet fejlesztenie, ha úgy döntünk hogy kell, mi az a technológiai útvonal, amin haladjunk
– fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: azóta is ezen az ösvényen haladnak a Gripenekkel, viszont ez a szerződés kifut.
Orbán Viktor megjegyezte, akkoriban még „csórók voltunk”, ezért nem tudtak annyi Gripent vásárolni, amennyit akartak.
Megszületett a megállapodás arról, hogy további négy géppel bővítjük a Magyar Honvédség Gripen vadászbombázó flottáját
– jelentette be Orbán Viktor.
Meghosszabbítják a logisztikai szerződést is, valamint kiterjesztik a kiképzésre. A Saab és a Védelmi Innovációs Kutatóintézet közös, a mesterséges intelligenciára fókuszáló központot nyit, megkezdődik az együttműködés a kutatás-fejlesztés területén.
A közelgő magyar uniós elnökségről is tárgyaltak a felek, tudják ebben támogatni egymást, például az unió közös biztonság- és védelempolitika területén. Abban is egyetértettek, hogy az illegális migráció ellen küzdeni kell és a szervezett bűnözés felszámolásában is segítik egymást. Orbán Viktor azzal zárta, hogy
a magyar parlament hétfőn meghozza a szükséges döntéseket – utalva Svédország NATO-csatlakozására.
Ulf Kristersson: A beszélgetés konstruktív volt
Ulf Kristersson arról beszélt, hogy megvitatták az Európai Unió stratégiai napirendjét, valamint a két ország együttműködését biztonsági, védelmi kérdésekben.
A beszélgetés konstruktív volt
– húzta alá a svéd miniszterelnök, hozzátéve: további együttműködést valósítanak meg a Gripenek tekintetében, Ulf Kristersson üdvözli ezt, egyszerre jó Svédországnak és Magyarországnak. Az operatív kérdésekről elmondta: láthatják az előnyeit az együttműködésnek például a Balti légtér védelmében. A Gripent Svédország egyik büszkeségének nevezte.
Már a Fidesz is támogatja a svéd NATO-csatlakozást
Finnország és Svédország az orosz–ukrán háború kirobbanása után kérte felvételét a NATO-ba. Finnország azóta már tagja a szövetségnek, míg a svédek a török és a magyar ratifikációra vártak.
A magyar kormány álláspontja sokáig az volt, hogy nem Magyarország lesz az utolsó ratifikáló fél, viszont az Országgyűlés döntésére továbbra is várni kell, miközben a török parlament már jóváhagyta a svéd csatlakozást.
Korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter többször is arról beszélt, hogy a kormánypárti frakciókban vannak olyan képviselők, akik nem támogatják a ratifikációt. Kövér László az Indexnek adott interjújában elmondta, ő az egyik olyan tagja a frakciónak, aki nem támogatja a csatlakozást.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn tette közzé, hogy a kormánypárti frakciók már támogatják Svédország NATO-csatlakozását, amiről február 26-án szavaz az Országgyűlés.
A Fidesz álláspontjának megváltozása azt jelenti, hogy a magyar parlament pártjai közül egyedül már csak a Mi Hazánk Mozgalom ellenzi a svédek NATO-csatlakozását.
Kiemelt képünkön: Orbán Viktor és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök közös sajtótéjékoztatója a Karmelita kolostorban 2024. február 23-án. Fotó: Papajcsik Péter/Index
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
