Az Egészségügyi Világszervezet régóta kutatja az iskolába járó fiatalok lelki és testi egészségét, annak esetleges változásait – a mostani kutatást az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara is kiegészítette, kitérve a koronavírus nyomán meghozott intézkedések negatív hatásaira.
Az intézmény adjunktusa elmondta: a járvány és a digitális oktatás okozta hatásokról pontos adatok várhatóan az év második felében lesznek, de a pedagógusok, a szociális segítők és az iskolapszichológusok visszajelzései alapján egyelőre úgy tűnik, hogy a diákok feszültebbé, esetenként agresszívabbá, ezzel együtt sérülékenyebbé váltak az elmúlt időszakban, ami az iskolai bántalmazások számára is kihatással lehetett.
Jármi Éva, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának adjunktusa szerint a mentális egészséget negatív irányba befolyásoló leggyakoribb esetek annyira szerves részei az iskolai közegnek, hogy akár természetesnek is tűnhetnek, ám fontos a gyerekek tudtára adni, hogy nem kötelesek elviselni a verbális és fizikai bántalmazást.
A legismertebb, leggyakoribb esetek:
- Kiközösítés, kirekesztés: gyakori bántalmazási forma, amely főként a serdülő lányoknál tud komoly lelki nehézségeket okozni, ebben a korban ugyanis az önértékelésük egyik legfőbb építőkövét jelentik a külvilágból érkező visszajelzések.
- Fizikai bántalmazás: ezek enyhébb változatai fordulnak elő gyakran, ilyen például a lökdösődés, a dobálózás és az elgáncsolás.
- Verbális bántalmazás az offline és az online térben, vagyis a csúfolódás, a gúnyolódás, a piszkálás a szünetekben, az osztályteremben, kommentekben vagy üzenetekben. Ez egy súlytalannak tűnő, ám mégis hatékony eszköz a gyerekek kezében.
- Kifejezetten az online világ sajátossága volt már a járvány előtt is a másokról készített kínos, intim fotók megosztása, egyes esetekben álprofilok segítségével történő kicsalása.
„A legtöbb célponttá váló gyerek offline és online is kapja a támadásokat, vagyis ha például valakit az öltözőben csúfolnak a testalkata miatt, akkor az a diák a fotója alatt is sértő kommenteket kaphat. A különbség csak az, hogy míg offline a verbális agresszió nehezen bizonyítható, addig az interneten ez egy képernyőfotó segítségével könnyen megoldható.
Mivel a digitális oktatás idején a kapcsolattartás és a kommunikáció száz százalékban az online térben zajlott – a különböző csoportokba pedig a tanárok is becsatlakoztak –, a korábbinál lényegesen több eset vált láthatóvá” – mondta az egyetemi adjunktus, kiemelve, hogy ugyanakkor az sem zárható ki, hogy valóban nőtt a bántalmazások száma a járvány okozta stressz és a hosszan tartó bezártság miatt.
Főként az általános iskolásoknál figyelték meg, hogy a jelenléti oktatás visszavezetésekor csak nagyon rövid ideig tartottak a mézeshetek, vagyis a diákok nem sokáig örültek egymásnak, pár hét után ismét dominálni kezdtek a fent már említett tipikus esetek. Szintén beszédes,
hogy az elmúlt két évben megteltek a gyerekek mentálhigiénés ellátásával foglalkozó intézmények, több lett az önsértő fiatal, és depresszióval, szorongással is sokan küzdenek
-mondta Jármi Éva.
„Az elmúlt két évben az átlagnál jóval több megkeresése volt az iskolapszichológusnak, az online térben ugyanis azok is mertek segítséget kérni, akik korábban cikinek érezték” – mutatott rá Jármi Éva, hozzátéve, hogy ettől függetlenül továbbra is gondot jelent, hogy csupán az intézmények mindössze 25-30 százalékában van iskolapszichológus. A szakemberek jelenléte azért is fontos, mert ők a pedagógusoknak is támogatást adhatnak. Erre komoly szükség is van, a tanárok közül ugyanis sokan megszenvedték a digitális oktatásból fakadó változásokat.
A szakember szerint végső megoldást a kormány által felállított iskolaőrség sem jelent.
„A helyzet súlyossága miatt egyes intézményekben sajnos valóban segíthet valamit az iskolaőrök jelenléte, de ezek csak félmegoldások, de hosszú távon mégiscsak jobb lenne, ha a diákok és a tanárok nélkülük is biztonságban éreznék magukat. Ennek legfontosabb eszköze a prevenció, amire sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni” – tette hozzá a szakértő.
(index)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
