Az elmúlt három hónapnyi iszlamista uralom alatt az alavita szírek megelégelték az állandó terrorizálást és fellázadtak az iszlamista rémuralom ellen. Az új szíriai vezetés válasza brutális megtorlás és mészárlás volt.

Miután december 8-án Bassár el-Aszad korábbi szír elnök elhagyta országát, végleg összeomlott a Baasz Párt és azon belül az Aszad család által vezetett szíriai rendszer.

A török ​​​​​​hátszéllel rendelkező iszlamista és dzsihadista csoportok átvették a hatalmat és nem törődve a szíriai társadalom sokszínűségével egy homogén szunnita, azon belül is szélsőségesen iszlamista kormányt alakítottak meg – elviekben ideiglenes időszakra.

A korábban az Iszlám Állam, az al-Kaida és an-Nuszra Front terrorszervezeteket végig járó Ahmed al-Sharaa (iszlamista mozgalmi nevén Abu Mohamed al-Dzsúlániként ismert) terroristavezér a hatalomátvétel után gyorsan nyugati öltönyre cserélte ki harci ruházatát, ezzel magát politikusnak álcázva a világ közvéleménye előtt.

A saját magát köztársasági elnöknek kinevező al-Sharaa a zömében tengerparti vidékeken élő alavitáknak megüzente, hogy senkinek sem esik bántódásra, ha beszolgáltatják fegyverüket az új hatalom hadseregének. A külföldi támogatás nélkül marad alaviták többsége eleget is tett az iszlamista kormány felszólításának, abban reménykedve, hogy nem esik bántódásuk.

Ennek ellenére csak az első egy hónapban több mint harmincezer alavita férfit vetettek börtönbe miután beszolgáltatták kézifegyvereiket.

Majd az iszlamisták megindították az amúgy is fegyvertelen falusi alaviták elleni erőszakhadjáratot.

A főként Haját Tahrír as-Sám (HTS) terrorszervezetre hagyatkozott iszlamista kormány a saját embereit is képtelen volt kordában tartani. A velük szövetséges külföldi és helyi dzsihadista csoportok teljesen elszabadultak. Napi szinten tartóztattak le embereket azzal a váddal, hogy a korábbi rendszer támogatói voltak. Foglyaikat mindenféle bizonyíték vagy bírósági tárgyalás nélkül kivégezték. Sok esetben már az is elegendő volt, hogy az illető alavita vagy keresztény.

Az iszlamisták felvételeket készítettek arról, hogyan alázzák és kínozzák meg foglyaikat, majd hidegvérrel kivégezték őket.

 

A megtorlóhadjárat nemcsak a férfi lakosságot érintette, hanem ártatlan civil nők, gyerekek és idős emberek is áldozatul estek a vérengzéseknek. Míg az új szíriai vezetés egyedi esetekről beszélt és ígéretet tett a történtek kivizsgálására, addig az azóta eltelt időszakban további több tucat alavita, síita és keresztény falvat dúltak fel.

Az Aleppó tartomány északi részén fekvő síita falvak lakosságát erőszakkal deportálták. Az iszlamisták fellegvárának számító Idlíb tartományban már tíz évvel ezelőtt elüldözték a keresztényeket. Helyükre most ujgur, türkmén, afgán, török ​​és csecsen zsoldosok családjait telepítették be.

Ennél sokkal rosszabbul jártak az alaviták. Az iszlamista fegyveresek a központi kormányzat hallgatólagos jóváhagyásával szisztematikus felekezeti tisztogatásba kezdtek. A terroristák feldúlták a Homsz és Hama tartományokban lévő alavita településket. Hangosbemondókon buzdították a fegyvereseket, hogy végezzenek minden „alavita disznóval” legyenek azok felnőttek vagy kiskorúak.

 

Az al-Sharaa vezette új iszlamista kormány minden állami alkalmazottat elbocsájtott. Tudni kell, hogy a vidéken élő alaviták  elsődleges bevételi forrása az állami fizetésük volt, amit főként mezőgazdasági tevékenységgel, meghatározóan oliva- és a dohánytermesztéssel egészítettek ki. Az iszlamisták, hogy elvágják az alaviták minden bevételi forrását, felgyújtották az olajfa- és dohányültetvényeket, így gyakorlatilag az éhhalálba kergették őket.

Lázadás a tengerparton

Három hónapnyi terror, erőszak és éhínség után az alaviták egy része úgy döntött kezébe veszi sorsát és fegyveres erővel, kiűzi az iszlamista csoportokból megalakult belbiztonsági erőket.

A Katonai Tanács Szíria Felszabadításáért, a Szíriai Népi Ellenállás és a Tengerpart Pajzsa dandár nevekre hallgató alakulatok harcosai március 6-án négy tartományban Homsz, Hama, Latakia és Tartúszban több helyen rajtaütöttek az iszlamisták ellenőrzőpontjain. Fegyveres összetűzések voltak Jableh, Banijasz, Latakia, Tartúsz városokban és a tengerparti falvakban.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) szerint a partvidéken és Latakia hegyes részein tragikus események, kivégzések szemtanúi voltak, amelyek során több száz civil halt meg, köztük nők és gyermekek. A civil szervezet szerint a fiatalok kivégzése kollektív megtorlásnak tűnt.

A londoni székhelyű civil szervezet, amely 2011 óta dokumentálja a szíriai erőszakcselekményeket, tömeggyilkosságokról számolt be Latakia, Tartúsz és Hama tartományok több mint húsz településéről.

Rámi Abdel-Rahmán szerint Latakia tartományban volt a legtöbb áldozat. Az OSDH vezetője azt közölte, hogy szombaton szíriai iszlamista kormányerők hatoltak be a Latakia tartományban fekvő Kardaha településre, Aszad szülővárosába, miután negyvennyolc órán át heves harcok dúltak a hadsereg és a régi rendszer hívei között.

Előzőleg szombaton a kormányerők teljes ellenőrzésük alá vonták Dzsablát, majd előrenyomultak Latakia, Tartúsz és Hama mezőgazdasági területeinek irányába.

A szíriai katonai parancsnokság magas fokú készültséget rendelt el a teljes hadseregben.

Korábban az OSDH azt közölte, hogy  az első két napban a kivégzettek száma elérte a négyszázhuszonnyolcat az iszlamisták erőszakhadjáratának kezdete óta.

Rámi Abdel-Rahmán becslése szerint a halálos áldozatok száma akár az ezret is meghaladhatja. Felszólította Ahmed al-Sharaa ideiglenes elnököt, hogy lépjen közbe az alaviták elleni tömeggyilkosságok és elüldözésük leállítása érdekében.

Az alavita csoportok közleményükben világosan kifejtették, hogy nem akarnak elszakadni Szíriától. Tiszteletben tartják a többi vallási közösséget, és arra törekszenek, hogy hazájukban olyan egységes kormány alakuljon, amely minden vallási és  etnikai közösséget képvisel.

Pár héttel korábban a dél-szíriai drúzok hasonló fegyveres megmozdulást hajtottak végre. A főként a Szuejda tartományban élő drúzok megelőzték az alaviták megmozdulásait és megtisztították  területeiket az iszlamista csoportoktól, illetve a HTS-re támaszkodó belbiztonsági erőktől.

Még a Damaszkusz környéki drúz városban Dzsaramanában is megfutamították a dzsihadistákat. Az iszlamisták megtorlása elmaradt mivel a geopolitikai érdekeit erősíteni kívánó Izrael felsorakozott az drúzok védelmére anélkül, hogy ők kérték volna. De ez elegendő volt az iszlamistáknak, hogy ne merészkedjenek Dél-Szíriába.

Kollektív bűnösség elve

Az Ahmed al-Sharaa vezette új kormány szerint az alaviták szervezetei a megbuktatott Aszad-rendszer maradványai, amelyeket teljes mértékben fel kell számolni. Az iszlamista vezér gyakorlatilag dzsihádot vagyis vallási háborút hirdetett meg. A hívó szóra az összes terrorista és  dzsihadista szervezet reagált. Az ország minden pontjáról érkeztek az iszlamista fegyveresek, hogy részt vegyenek az alaviták elleni harcokban. Az alig ötezer fős alavita alakulatok két napon belül harcképtelenné váltak a több tízezer fős sereget felsorakoztató iszlamistákkal szemben. Az első adatok szerint az összecsapásokban 250 alavita harcos és 310 iszlamista fegyveres halt meg. Az összecsapásokban több tucat civil is életét vesztette.

 

Azonban a civil áldozatok száma valójában ennek sokszorosa. Miután az alavita  harcosok elmenekültek, az iszlamista fegyveresek a kollektív bűnösség elvét érvényesítve nem kímélték a három millió fős alavita lakosságot.

Az iszlamisták szerint az alaviták nemcsak azért bűnösek, mert a volt szíriai elnök is közülük való, hanem azért mert még mindig Aszadot látnák szívesen az ország élén. A szélsőséges csoportok vallási és katonai vezetői még ennél is tovább mentek és egyenesen olyan eretnekeknek nyilvánították az alavita kisebbséget, amelyet csak mészárlással lehet felszámolni.

Hivatalos végleges adatok még nincsenek, de egyes emberjogi szervezetek 900–3000 fő közé teszik az elmúlt napok mészárlásai áldozatainak számát. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja szerint március 6–10-e között 803 civilt öltek meg az iszlamisták, de a szervezet elismeri, hogy ez részadat mivel eleddig csak 29 település adatait dolgozták fel.

Az alavitákhoz köthető források viszont közel tízezer áldozatról adtak jelentést. Az iszlamisták által elkövetett pogromok több mint negyven települést érintettek. A támadásokat védtelen, fegyvertelen civilek ellen követték el.

Vannak olyan települések, ahogy gyakorlatilag kiirtották az egész falut. Több tízezer ember menekült el lakóhelyéről. Sokan a közeli Khmeimim orosz légibázisra menekültek ahol azonnali nemzetközi beavatkozást követeltek, hogy megmentsék az iszlamisták markaiban lévő rokonaikat.

 

Az orosz források  szerint a pár négyzetkilométernyi katonai bázison 11 ezer alavita menekült zsúfolódott össze.

 

 

Mások a szomszédos Libanonba próbáltak átszökni, viszont az ország északi részén lévő Tripoli szalafita lakossága nem nézte jó szemmel az alavita menekülteket akik ellen erőszakosan léptek fel. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja szerint 4–5 ezer alavita menekült át Libanonba, akiknek többsége libanoni állampolgársággal rendelkezik. A helyi szakértők most attól tartanak, hogy az erőszakhullám átterjedhet Libanonba is. Eleve a Tripoliban élő szélsőséges szalafiták állandó konfliktusban állnak a szomszédos Ali-hegy alavita lakosságával.

Thameen Al-Kheetan, az ENSZ szóvivője szerint a  támadások során az iszlamista kormányhoz hű fegyveresek több kórházat is megrohamoztak Latakia, Tartúsz és Banijasz városokban. A jelentések szerint a biztonsági erőkkel folytatott összecsapásokban rengeteg civil, köztük betegek és egészségügyi dolgozók is meghaltak, emellett az intézményekben jelentős károk keletkeztek – írta meg a BBC.


A túlélők beszámolói szerint a támadók házról házra jártak, és rákérdeztek a lakók vallási hovatartozására, mielőtt kivégezték volna őket. Al-Kheetan hozzátette számos túlélő elmondta, hogy a férfiakat családjuk szeme láttára végezték ki.

 

Nemzetközi reakciók

A nyugati  közvélemény a szokásos erélytelenséggel és közömbösséggel fogadta el az iszlamista kormány irányította fegyveres csoportok által elkövetett mészárlásokat.

Az Európai Unió közleményében ítélte el a polgári lakosság elleni erőszakot. „A polgári lakosságot minden körülmények között meg kell védeni a nemzetközi humanitárius jog teljes körű tiszteletben tartása mellett” – fogalmazott Európai Külügyi Szolgálat. „Az Európai Unió felszólítja a feleket, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben Szíria önállóságát, egységét és területi integritását. Az EU elítél minden olyan kísérletet, mely aláásná a stabilitást és a tartós békés átmenet kilátásait” – tette hozzá szóvivője útján az uniós külügyi szolgálat.

Marija Zaharova az Orosz Külügyminisztérium szóvivője  felszólította a szíriai vezetőket, hogy tegyenek meg mindent a vérontás megállításáért. Hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben elengedhetetlen a lakosság biztonságának garantálása, valamint jogaik tiszteletben tartása nemzetiségi és vallási hovatartozásuktól függetlenül.

Washington viszont  elítélte az iszlamista terroristák által elkövetett mészárlásokat. Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio, közleményében hangsúlyozta:„Az Egyesült Államok kiáll a szíriai vallási és etnikai kisebbségek, köztük a keresztények, drúzok, alaviták és kurdok mellett, és részvétét fejezi ki az áldozatok és családjaik felé.” Mindeközben a Fehér Ház természetesen elhallgatta, hogy a tavaly novemberben a Haját Tahrír as-Sám (HTS) terrorszervezet által Aszad rendszerét megdöntő offenzíva az Egyesült Államok hallgatólagos jóváhagyásával indult meg.

Az Arab országok vezetői mélyen hallgatnak.

Tiltakozások országszerte

Damaszkuszban szunniták, alaviták és keresztények ezrei vonultak ki a főváros egyik ikonikus terére a Mazraa-ra, hogy elítéljék az iszlamisták tetteit, és követeljék a felelősségre vonásukat. A térre először a belbiztonsági erők majd szélsőséges iszlamista csoportok érkeztek és lőfegyverrel oszlatták fel a békés tüntetőket.

A kurdok által ellenőrzött észak-szíriai Kamisli városban szintén több ezer ember tiltakozott az kegyetlen mészárlás ellen. A tüntetők a „Szíria az én felekezetem” szlogent skandálták, az Ahmed al-Sharaa vezette iszlamista kormány távozását követelve.

Keresztény szolidaritás az alaviták mellett

A szíriai keresztény pátriárkák közös közleményben ítélték el az erőszakot, a népirtásokat és a nemzeti megbékélésre szólítottak fel.

X. János antióchiai görög ortodox pátriárka, II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárka és Jusszef Abszi melkita görögkatolikus pátirárka a vérontás azonnali beszüntetésére szólítottak fel – közölte az Al-Hurra internetes hírportál.

„Szíriában az erőszak, a kegyetlenség és a gyilkosságok veszélyes elszaporodásának vagyunk tanúi. Ez ártatlan civilek, köztük nők és gyermekek elleni támadásokhoz vezetett.”

A közleményben határozottan elítélték a polgári békét veszélyeztető cselekményeket és az ártatlan civilek ellen elkövetett mészárlásokat. A keresztény vallási vezetők felelősségvállalásra és párbeszédre szólították fel a szíriai csoportokat, kiemelve a nemzeti megbékélés fontosságát.

„Alapvető fontosságú olyan környezet kialakítása, amely megkönnyíti az átmenetet egy olyan állam felé, amely minden polgárát tiszteletben tartja, és megalapozza az egyenlő állampolgárságon és valódi partnerségen alapuló, a bosszú és a kirekesztés logikájától mentes társadalmat. Megerősítjük Szíria területének egységét, és elutasítunk minden olyan kísérletet, amely az ország felosztására irányul. Imádkozunk, hogy Isten óvja meg Szíriát és népét, és hogy az egész országban béke uralkodjon”

– jelentették ki a pátriárkák.

 

Mentegetőzés és eltusolás

Számos iszlamista vezető arra szólította fel a dzsihadistákat, hogy ne vegyék fel a bántalmazásokat és kivégzéseket, mert az ellenszenvet válthat ki a nemzetközi közvéleményben. Ha mégis rögzítik az erőszakot, akkor legalább ne hozzák azt nyilvánosságra.


A pogromok után Ahmed al-Sharaa, Szíria iszlamista elnöke sajtótájékoztatóján kinyilvánította, hogy a tengerparti tartományokban végrehajtott katonai művelet jogos és törvényes volt. Az esetleges túlkapások kivizsgálására egy héttagú bizottságot alakított. Miután feloldották a kijárási tilalmat, az iszlamista belbiztonsági erők megpróbálták eltüntetni a holtesteket a sajtó képviselői elől. Az egyik alavita településen traktorral és tehergépkocsikkal akarták ismeretlen helyre elszállítani a holtesteket, de az életben maradt falusiak ezt végül megakadályozták.

 

 

(Kiemelt kép forrása: X.com)

Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!

IMPRESSZUM

Felelős kiadó: Innovatív Kommunikáció Alapítvány

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nyilvántartásba vételi okiratának száma: CE/22685-4/2020.
Szerkesztőség címe: 1132 Budapest, Victor Hugo u. 11.
Szerkesztőség elérhetősége: [email protected]
Főszerkesztő: Horváth Tamás
© 1999 – 2025 Magyar Jelen, magyarjelen.hu