Petíció átadására készülnek a hazai turisztikai ágazat képviselői, akik úgy érzik, semmilyen érdemi segítséget nem kaptak a kormánytól az elmúlt egy évben, sőt, ehelyett kivéreztetik, ellehetetlenítik őket, segítve ezzel pár NER-közeli cég terjeszkedését. A javaslattételben, melyet napokon belül átadnak a miniszterelnöknek, az államfőnek, valamint a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetőjének, 12 pontban fogalmazzák meg azokat a követeléseket, melyek elengedhetetlenek a turisztikai szektor megmentéséhez. A dokumentumban többek között szerepel egy önálló turisztikai minisztérium létrehozása, a kamara átvilágítása, valamint A kaszinók, plázák, közétkeztetést biztosító éttermek, irodaházi konyhák és éttermek példáját követve a vendéglátó létesítmények, a szállodák, magánszálláshelyek üzembiztos nyitva tartásának újra szabályozását és működésük engedélyezését.
A járvány előtt mintegy ezer utazási iroda működött Magyarországon, fele-fele arányban utazásszervezők és közvetítők. Az irodák 90 százaléka kisvállalkozás, és 5 fő alatti állandó bejelentett alkalmazottal rendelkeznek. 1600 buszos vállalkozás volt 19 454 busszal, 20 ezer sofőrrel. 4000 idegenvezető, fele főállásban. Rengetegen dolgoznak a szálloda és szálláshelykiadás szegmensében és a kiegészítő tevékenységekben is. A turisztikai ágazatot közvetett módon kiszolgálók száma hozzávetőleg 1,5 millió fő. A 428 utazásszervező cégből ma már csak alig 180-190-en van jelen a piacon, ebből 25-40 NER-es iroda és kormányhoz közeli szereplő. 2019-ben a turisztikai ágazat 4000 milliárd forintos bevételt adott az államnak.
Ezek a száraz, de tényszerű adatok a hazai turizmusban tevékenykedőkről. Senki nem gondolta volna, hogy a kormány cserben hagyja azt a szektort, aki a GDP több, mint 13 százalékát kiteszi. Sajnos egyre egyértelműbb, hogy ez történt. Szalai Edit, a Las Palmeras Tours Kft. tulajdonos-ügyvezetője, a Turisztikai Szektor Saját Érdekképviseleti Csoport alapítója a Magyar Jelennek számolt be mindarról, amin az elmúlt egy évben keresztülment az ágazat, kezdve a koronavírus-járványtól, egészen addig, hogyan szolgálja ki a Magyar Turisztikai Ügynökség a NER-t, tudatosan kivéreztetve az ágazat többi szereplőjét.
Az első hullám
– A turisztikai szektort, sok más ágazathoz hasonlóan nagyon nehéz helyzetbe hozta a járvány. Amikor tavaly márciusban a korlátozó intézkedéseket bevezették, az utazási irodáknak, buszos cégeknek és idegenvezetőknek egyik napról a másikra le kellett állni a munkával. Kezdetben sorban, egyesével törölték az aktuális utakat az irodák, vagy módosítottak tavasz végére, nyárra vagy őszre. Aztán a bizonytalanság miatt az utazó közönség tömegesen kezdte lemondani az utakat. Ez nem pusztán azt jelenti, hogy az irodáknak pár hónapig nincs foglalása, és ki kell húzni a tartalékokból. Ennél sokkal nehezebb a helyzet, hiszen visszamenőleg is törölnünk kell a foglalásokat, a jövőbeni utazások hónapokkal előre ellehetetlenülnek, ami az összes többi turisztikai szolgáltatót maga után rántja – idézte fel a kezdeteket Szalai Edit, aki utólag úgy látja, a kormány egyetlen alkalommal sem egyeztetett a szakmával, hogy tervezhető legyen bármi is, sőt téves információkat kaptak.
Szavaiból kiderült az is, az utazásszervezők a 2019. nyár végi hasznukból foglalták le a 2020-as szállásokat, nagy részét kifizették előre a 2020-as szezon végéig, lekötötték a szolgáltatásokat, buszt, repülőjegyeket, programokat, belépőket. – Mindezt persze önerőből, az előző évi haszonból. Ezen kívül az irodák költöttek fejlesztésre, reklámra. Fizettük a járulékokat, munkabéreket, előző év októberben lekötöttük a teljes 2020-as évre a vagyoni biztosítékokat, és természetesen voltak iroda költségek. A hidegzuhany akkor jött, mikor kiderült, hiába mondtuk le az utakat, csak időpont módosítást engedtek, nem fizettek vissza semmit. Ez a visszafizetés stabil irodák esetén működik egy ideig tartalékokból, beáldozva a sok éves munkát, de nem a végtelenségig – jelezte. Az ágazat 2020. szeptemberére már gyakorlatilag fél év, 6 hónapja munka és segítség nélkül volt. A járulékkedvezmény, amit tavasz végére kaptak, egy kis vállalkozás esetén 30-40 000 forintot jelentett, milliós visszafizetések mellett.
A második hullám
Utolsó mentőövként az őszi szezonban bíztunk, amíg augusztus végén Szijjártó Péter külügyminiszter be nem jelentette, hogy mindenki mondja le a 2020. szeptember 1-je utáni utazásait és az irodák térítsék meg 100 százalékban a befizetett részvételi díjakat. Sehol a világon nem volt ehhez hasonló olyan bejelentés, és zárás, amivel az utazókat azonnali utak törlésére szólították volna fel. Más országokban, szinte az összesben, olyan rendelkezést hoztak még tavasszal, hogy az irodák elég, ha módosítják az utakat és vouchert adnak ki. Valamint a lemondott utak után támogatást kaptak. Itthon annyi történt, hogy május 27-én kimondták, hogy adható voucher, de ha az utas a pénzét kéri, és miért ne azt kérné, akkor 14 napon belül a teljes összeget vissza kell fizetni.
Tudni lehetett, hogy mivel a fenntartási költségek már nincsenek meg, és a szolgáltatók visszatartják a pénzeket, ez lehetetlen önerőből. Ezzel Szijjártó Úr felülírta az utazási irodák általános szerződési feltételeit jogtalanul – emlékeztetett szalai Edit, aki szerint a bejelentés óriási káoszt okozott. Megítélése szerint ekkor vált egyértelművé, hogy a turisztikai szektort szeretné néhány üzletember megszerezni, és elindult egy azóta is tartó központosítási folyamat.
– A külügyér bejelentése után alakítottam meg a Turisztikai Szektor Saját Érdekképviseleti Csoportját, képviselve többek közt az irodákat, idegenvezetőket, hajós-és légik közlekedésben dolgozókat, hotel tulajdonosokat, vendéglátásból élőket. Szeptember 11-én demonstráltunk először a Hősök terén, előkészítve egy szakmai javaslatcsomagot, a Főnix petíciót, amit 18-án át is adtunk a Karmelita Kolostornál a kormány részére.
A NER
A Miniszterelnöki Kabinetiroda a hozzá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökségre (MTÜ) bízta az ágazat „méltatlankodóit”. – Az MTÜ részéről először Rogán Antal volt az illetékes, de Guller Zoltán, vezérigazgatót jelölték ki a tárgyalások lebonyolítására. Szinte egész szeptember végét és októbert a MTÜ-ben töltöttem, néhány kijelölt kollégával együtt, akikkel a szektort képviseltük. Volt, hogy 4-6 órát is bent voltunk megbeszéléseken, melyekről el lehet mondani, hogy végig az időt húzták, ígérgettek segítséget, amiből később semmi nem valósult meg. Mivel látták, hogy ténylegesen nagy a baj, ezért kitalálták a Széchényi Turisztikai Hitelt részünkre, annak ellenére, hogy hangsúlyoztuk, a hitel nem segítség. Persze erről a hitelről is lehetne beszélni, hogy kik kapták meg és kik nem. De ezzel el volt intézve a dolog. Volt aki ebből fedezte a visszafizetéseket, de sokan eladták a magán vagyonukat vagy kölcsönt kértek.
Delegációnknak leszűrhető volt, hogy jelenleg az MTÜ-ben nincs olyan szakember, aki értene a nemzetközi turizmushoz. Az is kiderült, hogy nem tudnak támogatásokat adni vagy pályázati lehetőséget biztosítani, mert azzal beavatkoznának a piaci viszonyokba. Ehhez képest pont azt tették, amikor már előtte kiosztották a saját magukhoz tartozó érdekeltségi köröknek a pénzeket, milliárdokat – mondta.
Szalai Editék szerint az idei, 2021-es negyedévben is durva mértékű pénzosztások vannak a saját érdekeltségi körökben. Teljesen ellenőrizetlenül történik ez a fajta pénzosztás, illetve hátrányos helyzetbe hozzák a normális, adófizető turisztikai vállalkozásokat. A tárgyaló küldöttség a megbeszélések alatt azt szűrte le, hogy Guller Zoltán az egyszemélyes döntéshozó a turizmusban.
Az is az ágazat szétverése melletti szándékot mutatja, hogy a nehéz helyzet ellenére az utazásszervező irodák többségének több milliós letétet kellett leraknia tavaly novemberben, hogy meg tudják kötni a 2021-es vagyoni biztosítékukat az utasaik érdekében, azok után, hogy már minden tartalékukat felélték. – Az utazásszervezők felének ez nem sikerült, így megszüntették szervezői tevékenységüket. – állította Szalai Edit.
Az MTÜ egy ellenőrizetlen kifizetőhely
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az utóbbi években is vizsgálta formailag a Magyar Turisztikai Ügynökség működését. Az ellenőrzés nem állapított meg komolyabb szabálytalanságokat a társaságnál. A csavar a dologban ott van, hogy a jelentés csak szabályszerűségről szólt, gazdasági vizsgálat nem történt. Vagyis az ÁSZ ellenőrizte is az MTÜ-t, meg nem is. Monos János, aki ugyancsak a turizmus területén dolgozik, elmondta, a kormányzat alá tartozó intézmények – ez esetben az MTÜ – ellenőrzését a KEHI – Kormányzati Ellenőrzési Hivatal lenne köteles végezni a hozzá tartozó szakmai kapcsolatok, mint ÁSZ, vagy NAV bevonásával, de úgy tapasztaljuk, hogy ennek a hivatalnak a jogszerű szerepe már megszűnt. Holott a belső ellenőrzés kiemelt feladata elősegíteni a belső kontrollrendszer minőségének és hatékonyságának javítását, ezáltal biztosítani a szabályszerű közpénzfelhasználást és a közvagyon védelmét. – Jelenleg a sajtóhírekből is egyértelműen kiderült, hogy az MTÜ Rogán miniszter, illetve a miniszterelnök lányának közvetlen felügyelete alatt működik, azaz kormányzati intézménynek számít. Az MTÜ-nek nincs számviteli szabályzata, ezért az ellenőrzés csak a szabályszerűségre terjed ki. A gazdasági vizsgálatokat megszüntették, így azt könyvelnek, amit akarnak – állapította meg Monos János.
Elmondása szerint ezért az MTÜ a Batthyány Lajos Alapítványhoz hasonlóan pénzosztóként működhet, nem ellenőrzött kifizetőként. – A Batthyány Lajos Alapítványt még Antall József kezdeményezésére hozták létre, és lassan, de biztosan a Horn- kormány alatt vált egy nem ellenőrzött kifizető „hivatallá”, amit majd minden kormány tovább bővített. Ehhez sorolhatjuk be ma a turisztikai ügynökséget is. Így került az utóbbihoz a GDP-t 13 százalékkal erősítő turisztikai ágazat is. A mostani kormány mindezt örökölte, csak – mondjuk úgy – jobban visszaél az ebből adódó lehetőségekkel – fogalmazott.
Monos szerint ezért esélytelen, hogy bárki a kitermelt nyereségből az egyenlő elosztás elve alapján támogatást kapjon. – A Covid-nál kiderült, a járulékkedvezmény semmire sem volt elég, az MTÜ viszont semmit nem adott. Egy év alatt több mint 20 millió forintot fizettem ki bérekre, járulékokra, adókra, biztosítókra, úgy, hogy semmilyen bevételem nem volt, és a hangzatos szlogenekkel ellentétben a
végtelenségig igyekeztem megtartani a jól képzett munkaerőt– vallotta be.
Jelezte azt is, hogy a szállodai és éttermi ágazatban lévőknél a tulajdonukban lévő üzlethelyiség, panzió, vagy szálloda, jacht kikötő ad fedezetet. Minél nagyobb értékű az adott ingatlan, feltehetően annál nagyobb a megtakarítás is, valamint érdekes módon a leggazdagabbak kaptak kiemelt százmilliós MTÜ általi vissza nem térítendő támogatásokat. A nyilvánosságra hozott, kifizetett támogatásokból az MTÜ ezeknek a cégeknek, milliárdokban dúskáló személyeknek adta a vissza nem térítendő támogatások legjavát, míg néhányuknak csak morzsa jutott, de a 99 százaléknak semmi. Ez abból a listából is kiderül, melyen az ügynökség által kifizetett 300 milliárd forint nyertesei szerepelnek. Az sem a véletlen műve, hogy ezek a cégek pont jó kapcsolatot ápolnak a NER-el.
– Sajnos nem zárható ki, hogy az MTÜ-től a nyilvánosságra hozott 300 milliárdos összegen felül ne fizettek volna további milliárdokat úgy, hogy arról a nyilvánosság nem is tud. Van egy olyan lista is, amiben olyan kifizetések is szerepelnek, mint például a tavalyi Szent István napi tűzijáték, ami elmaradt. Ahelyett, hogy alanyi jogon azt az élő munkaerőt segítenék, amely 4000 milliárd forint bevételt hozott egy év alatt az államnak, önkényesen támogatják a NER-hez köthető személyeket – hangsúlyozta Monos János szerint ami most folyik, nem más, mint a turizmus ágazat nemzetgazdasági öngyilkosságba kergetése. A gazdasági visszaélések mellett nincs Európában még egy kormány, aki olyan meggondolatlan covid- turizmus-marketinget folytatna, mint ami nálunk zajlik. Ennek is köszönhető lesz, hogy a szomszédos országok turizmus-gazdasági szakembereinek segítőkész hozzáállása által a konkurenciáink versenyelőnyben vannak már most, és lesznek is a járvány visszaesése, vagy megszűnése során.
Petíció a kormánynak és az MTÜ-nek
Az ágazat végső kétségbeesésében, az utolsókat rúgva a jövő hét elején egy 12 pontból álló petíciót ad át Orbán Viktor miniszterelnöknek, Áder János köztársasági elnöknek, valamint Guller Zoltánnak, az MTÜ vezérigazgatójának. Az ágazat képviselői 8 napon belül várnak érdemi választ a kormánytól. Mint mondják, azért ilyen rövid a határidővel várják a megoldást felkínáló válaszukat, mert a böjti időszakkal ellentétben minden felettük álló döntéshozó részére rendelkezésre állt már közel 1 év, ami alatt megtapasztalhatták a turizmus szektort érintő kérdéseket, felülvizsgálhatták azokat, és észszerű döntéseket hozhattak volna az érdekükben.
A követelések között szerepel, hogy hozzák nyilvánosságra, és vizsgálják felül a Kormány, a Kabinetiroda és a Turizmus Ügynökség által jóváhagyott támogatások és kifizetések teljes listáját, titkosítás nélkül. Továbbá követelik a legálisan dolgozni akaró vállalkozások támogatását intézkedésekkel és nem a „fekete és szürke turizmus” elősegítését. Tényszerű állásfoglalást, tervezhetőséget kérnek a turizmus újraindításával kapcsolatban, beleértve a nemzetközi ki-és beutaztatást is. Emellett a kaszinók, plázák, közétkeztetést biztosító éttermek, irodaházi konyhák és éttermek példáját követve a vendéglátó létesítmények, a szállodák, magánszálláshelyek üzembiztos nyitva tartásának újra szabályozását és működésük engedélyezését követelik, valamint önálló Turisztikai minisztérium létrehozását.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
