Nagy Imre 1958-as kivégzésének és 1989-es újratemetésének évfordulóján még mindig szükséges, hogy emlékeztessünk arra, hogy nem volt 1956 mártírja.
Nagy Imre szerepet vállalt az oroszországi bolsevik forradalomban, és a bolsevik párt tagjaként csekista kiképzést kapott. (A Cseka volt a vörösterror megtesteítője.)
Szovjetunióbeli tartózkodása alatt tagja volt a hírhedt politikai rendőrségnek, az OGPU-nak, majd rendszeresen írt jelentéseket is a sztálini terror végrehajtó szervének, az NKVD-nek.
Magyarországra a sztálini terror végrehajtójának, Lavrentyij Berija embereként tért vissza, és a magyarországi németek kitelepítésének fő szorgalmazója lett. A minisztertanács 1945. december 22-i ülésén belügyminiszterként ő terjesztette elő a kitelepítési alaprendelet tervezetét, majd ő adta ki 1946. január 15-én a kitelepítés végrehajtását szabályozó BM rendeletet is.
Szerepet vállalt a kommunista terrorban, s az ötvenes években – mint begyűjtési miniszternek – elévülhetetlen felelőssége volt a padlássöprésekben, amivel magyar parasztok százezreinek életét nyomorította meg.
Beszédeiben gyakran támadta az egyházakat.
Sztálin halála után ő volt, aki a milliók haláláért felelős szovjet diktátor emlékét törvénybe iktató javaslatot terjesztett az Országgyűlés elé.
Az internálótáborokban raboskodóktól és a kitelepítettektől soha nem kért bocsánatot.
Nagy Imre nem volt az 1956-os szabadságharc jelképe, sem pedig a vezetője. A felkelést ellenezte és csak sodródott az események után. Mikoján és Szuszlov az SZKP Központi Bizottságának küldött jelentésben arról számoltak be, hogy „Nagy Imre elvtárs kérte, növeljük a Budapesten tevékenykedő csapataink létszámát, elsősorban a gyalogságét.”
1956-os miniszterelnöksége idején – október 23. és 29. között – több mint hatvan sortűz dördült el az országban.
Nagy Imre mindvégig a „proletár internacionalizmus” elkötelezett híve volt. Kommunista volt és kommunistaként is halt meg.
1958-ban nem mártírként végezték ki. A halálos ítélet oka koronatanú szerepe volt. Kádár János ugyanis 1956-ban szerepet vállalt a kormányában, ez pedig Kádárra nézve volt kellemetlen.
A helyes történelemszemlélet alapja, hogy látjuk, ki milyen célokat szolgált élete során, és ezt őszintén ki is mondjuk: Nagy Imre bűnös volt, és egy bűnös rendszert szolgált. Nem lehet egyszerre példaképként tekinteni Nagy Imrére, és 1956 valódi hőseire, a pesti srácokra.
Csarnai Márk
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
