Talajjavító termékeknek nevezett, import veszélyes hulladékkal töltik fel a bányatavat

Egy veszélyeshulladék-feldolgozó és importáló cég „tájsebgyógyító ökológiai helyreállító programnak” nevezi egy kétszeresen védett vizes élőhely tönkretételét, és veszélyes hulladékkal kevert anyaggal való feltöltését. Ezt hívják greenwashing kommunikációnak, amikor környezetszennyező tevékenységeket cinikusan „zöldítik”.

Rekultiválás (Forrás: Facebook)

A Pusztavámért Lokálpatrióta és Érdekvédelmi Egyesület és a helyi civil lakosság elkeseredett küzdelmet folytat a Vértes egyik legkiemelkedőbb ökológiai élőhelyének, a Cica-homok bányatónak importált veszélyes hulladékkal való feltöltése ellen. Pusztavám felett, tájvédelmi körzetben, Natura 2000-res besorolású, védett területen 

engedélyt kapott a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. arra, hogy 45 ezer tonna hulladékkal töltse fel a kiszivattyúzott tómedret, ahol már új vizes ökoszisztéma alakult ki fokozottan védett növény- és állatfajok megtelepedésével az elmúlt harminc év természeti regenerálódása következtében.

A Cica-homok bányató a vértesi szénbányászat felhagyásával, természetes regenerálódással, a geológusok szakvéleménye szerint „függőleges réteg- és talajvízzel töltődött fel”. A cég viszont azt állítja, hogy a tavat csak csapadékvíz töltötte fel. Ennek ellentmond, hogy a már kiszivattyúzott tóba azóta is folyamatosan szivárog be a víz, amit jelenleg is szivattyúznak a környező bükkösbe. Ilyen körülmények között előre látható és elkerülhetetlen a további bemosódás és elszivárgás, ráadásul a terület földrengésérzékeny. A „rekultiváció” az Által-ér vízbázis területén folyik, ahonnan a szennyezett talaj- és rétegvizek a Tatai-tóba és végül a Dunába kerülnek.

Ilyen volt a Cica-homok bányató a cég rekultiválása előtt (Forrás: Facebook)

A környékbeliek és a turisták a közkedvelt, és geológiai látványosságként különleges értékű tó megszűnése miatt tiltakoznak, és iszonyú bűzre panaszkodnak, amely különböző vegyszerek és trágyaszag keveréke. A szakemberek pedig megkérdőjelezik ennek az egész erőszakos természetromboló beavatkozásnak a jogosságát. A pusztavámi egyesület célja, hogy az ott lévő többi bányatavat is megvédje a környezetpusztítástól és a vízbázis szennyezésétől. Petíciójukat már tizenötezren írták alá, jelenleg ez Magyarország legnagyobb környezetvédelmi akciója.

Ahhoz, hogy ma ez a cég ott „rekultiválhasson” egy, a természet által visszafoglalt területet, a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályának, Makra Gábor főosztályvezetőnek kellett engedélyt adnia. 

Az engedély kiadásához több esetben kellett „szabályzókat módosítani”. Egyrészt át kellett nevezni a veszélyes hulladékot terméknek, amelyre így már nem vonatkoznak a szigorú hulladékgazdálkodási jogszabályok, ellenőrzési és kezelési kötelezettségek, másrészt a helyszínre specializáltan fel kellett lazítaniuk a veszélyes anyagok határértékeit. Januárban ráadásul már a környezetvédelmi termékdíj is megszűnt, tehát a veszélyeshulladék-import előtt megnyílt a szabad út. A kormányhivatal arra sem volt figyelemmel, hogy a bányatörvény szerint a rekultiváció nem lehet rosszabb, mint a bányászati tevékenység előtti állapota a területnek. Márpedig itt a természet már csodálatosan rekultiválódott, bármilyen eredetű hulladékkal való feltöltés határozottan rosszabb állapotot idéz elő.

A rétegvíz folyamatosan gyűlik a tómederben (Forrás: Facebook)

És hogy a kormány is segítse ezt a folyamatos környezetromboló bűncselekményt, augusztus 18-án megjelent a 271/2025. (VIII.18.) kormányrendelet, amely miközben látszólag szigorít, az egyik mellékletben lehetőséget ad a veszélyeshulladék-importáló és feldolgozó cégek számára, hogy 

„rekultiváció és tájsebgyógyítás” címkéje alatt tulajdonképpen bármilyen anyagot elhelyezhessenek töltőanyagként a tájba, akár védett területekre is. Most már egy veszélyes iszap, nehézfémtartalmú anyag vagy akkumulátorgyári melléktermék is „talajjavítóként” kerülhet a természetbe.

A Pusztavámért Lokálpatrióta és Érdekvédelmi Egyesület elküldte követeléseit az illetékes kormányhivatalnak és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának, valamint az Agrár- és Energiaügyi Minisztériumoknak is. Követelik, hogy „a Vértesi Tájvédelmi Körzetben, Natura 2000-es területen azonnal állítsák le a jelenlegi, »tájsebgyógyító ökológiai helyreállító programnak« titulált természetpusztító, vízbázist veszélyeztető »rekultivációs« tevékenységet a Cica-homok tönkretett bányató és környékének területén”. 

Ez a tevékenység elpusztította a természeti értékeket, vizes élőhelyet, védett fajokat, veszélyezteti a vízbázist és a talajt, és ellentétes a magyar alaptörvénnyel, az EU természetvédelmi irányelveivel és az Aarhusi Egyezménnyel. 

Követelik továbbá, hogy független, átlátható vizsgálat készüljön az eddig elhelyezett anyagok összetételéről és a környezet (talaj, víz, levegő) állapotáról, és a jogszabályokkal ellentétes, jogsértő engedélyeket vonják vissza. A környezeti károkat okozó cég saját költségén távolítsa el az odaszállított anyagokat, a területet a lehető legteljesebb mértékben állítsák helyre, biztosítva a természetes regenerációt, a vizes élőhely ismételt kialakulását.

A petíció itt írható alá.