Az azonnali kérdések után az oktatásról vitatkoztak az országgyűlési képviselők, közoktatás – gyermekeink jövője címmel, de Rétvári Bence a vita bevezetőjében a múltról beszélt kiemelve, hogy egy vitanapnyi idő nem is lenne elég az oktatásügyben eszközölt fideszes fejlesztések felsorolására. Rétvári Bence emlékeztetett arra a tényre, hogy a baloldali politikusok között most a tanárok bérrendezése ügyében azok a leghangosabbak, akik még kormányon megszavazták a pedagógusok bérének lecsökkentését.
Rétvári Bence ezt követően felsorolta, hogy 2010 óta mennyi változás történt az oktatásban, majd leszögezte, hogy az oktatás nemzeti ügy, ezért a baloldalnak nem szabadna rátelepednie a tanárok tüntetésére. A bevezetőre Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár a kompetenciamérések növekvő átlagával válaszolt.
A vitanap előterjesztője a Momentum frakciója volt, így a még az ülésteremben lévő képviselőket az a megtiszteltetés érte, hogy frakció összes tagját meghallgathatta. Orosz Anna, Tóth Endre, Szabó Szabolcs és Gelencsér Ferenc az oktatás teljesítményének leromlását, a tanárok alacsony bérét és a teljesen eltűnt társadalmi megbecsülést írták körül felszólalásaik vezérfonalában.
Fidesz: a baloldal kétszínű
Zsigó Róbert reakciója már önmagában is pikáns pillanatokat okozhatott volna, hiszen ő annak az egyéni választókörzetnek (Baja) az országgyűlési képviselője, ahol ellenzéki polgármester van és azt épp a Momentum adja, így 2019 óta Zsigó napi szintű küzdelmet folytat a bajai képviselőtestülettel. A politikus ismertetőjében azonban ennél izgalmasabb dolog nemigen hangzott el. Zsigó szintén kétszínűnek nevezte a baloldalt, akik átpolitizálták a bérrendezést, majd hozzátette, hogy a Fidesz egyetért a bérrendezéssel.
DK: az a baj, hogy a kormány nem tárgyal a szakszervezetekkel
Barkóczi Balázs (DK) a jövő fontosságáról elmélkedett az emelvényen és a felnövekvő generáció utolsó esélyének nevezte az iskolarendszer megreformálását. A DK-s politikus szerint látszólag most már a hatalom is kezdi felfogni, hogy mekkora a baj. Sajnálatát fejezte ki azért, mert a kormány nem hajlandó leülni tárgyalni a szakszervezetekkel.
MSZP: együtt csináltuk az oktatási rendszert a Fidesszel
Kunhalmi Ágnes arra helyezte a hangsúlyt, hogy még a fideszes Pokorni Zoltán is egyetértenek velük és tiltakozna a jelenlegi oktatási rendszer ellen, mert nem ért egyet vele. Kunhalmi beismerte: az oktatási rendszert sokáig közösen csinálták a fideszes és a baloldali kormányok.
Momentum: kitartást
Fekete-Győr András megjegyezte, hogy a kormány fél a tanároktól, mert ennyi fideszes egy egyszerű vitanapra nem szokott bemenni az ülésterembe, majd pártelnöke után szabadon kitartást kívánt a karzaton ülő tanároknak a küzdelmükhöz. Lőcsei Lajos arról beszélt, hogy a roma gyerekek a rossz minták miatt be sem mennek az iskolába, hogy ma sokkal nehezebb ebben az oktatási rendszerben kitörni, és kompenzálni a születéskor már meglévő társadalmi különbségeket. Lőcsei további problémának nevezte, hogy a „fiatalok” funkcionális analfabétaként kerülnek ki az iskolából.
Jobbik: józanság, konzervativizmus
A Jobbik tantárgyanként sorolta fel, hogy az elmúlt 12 évben mennyit romlott a diákok teljesítménye, majd Andrer felszólalását párttársa kiegyensúlyozott, józan és konzervatív hozzáállásnak minősítette, a Fidesz oktatáspolitikáját pedig avíttnak, elmaradottnak.
Mi Hazánk: szakmai alapú, tabu -és politikamentes vita kellene
A vitához az országgyűlés alelnöke is hozzászólt, aki elkeserítőnek nevezte a felszólalásokat rámutatva arra, hogy statisztikaháborút vív a két oldal egymással és csak a lehetséges politikai haszonszerzés, vagy veszteségminimalizálás a céljuk. Dúró Dóra az oktatás legfontosabb feladatának a sikeres, boldog, kiegyensúlyozott és hazaszerető felnőttek kinevelését nevezte hozzátéve, hogy sajnos az egymásra mutogatással már nem lehet előre menni. További tünet, hogy a pedagógusok majd fele 50 évnél idősebb munkavállaló. A béremelés kapcsán kijelentette:
álságos a kormány Brüsszelre mutogatása, hiszen a magyar költségvetésben az uniós források nélkül is lenne elég pénz a pedagógusok helyzetének javítására.
Ez nem könyöradomány, ez jár Magyarországnak, ezért még csak törvényeket sem kellene módosítani a kormánynak – tette hozzá. A béremelés nem várhat 2026-ig és nem függhet Brüsszeltől, a probléma égető, mert ha nincs megoldás el fognak fogyni a tanárok – figyelmeztetett. Dúró Dóra arra az abszurd, de érthető helyzetre is felhívta a figyelmet, amely akkora egységet kovácsolt a tanárok között, hogy már a jobboldali pedagógusok is részt vesznek a baloldali politikusok által szintén látogatott diáktüntetéseken, mert már a megélhetés a tét.
A Mi Hazánk elnökhelyettese elmondta, hogy az oktatásban tartalmi változásokra szükség van, példaként azt a győztes pozsonyi csatát hozta fel, amely még mindig csak a kiegészítő tananyagban szerepel, pedig ezek a történelmi tények nagyban hozzájárulhatnának a következő generáció egészséges hazaszeretetének kialakulásához.
A vészhelyzetet az is tetézi, hogy a kormányban nincs egy olyan erős oktatáspolitikus, aki képes lenne az oktatás szakmai mederben való megtartására, a reformokra és a tabuk nélküli vitára – zárta felszólalását Dúró Dóra.
LMP: zöld oktatást
Kanász-Nagy Máté (LMP) nehezményezte és óriási hibának nevezte az oktatás központosítását, és a kitörés fő zálogaként a tudatos oktatást említette, szerinte sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a zöld gondolkodásra és a klímatudatos generáció felnevelésére.
(illusztráció:MTI)
A Twitter– és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem marad le!
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
