Minden fellépését át kellett ütemeznie a Kárpátia zenekarnak, így a trianoni megemlékezés idejére tervezett fellépéseket is. A koronavírus-járvány kapcsán Petrás János, a zenekar vezetője portálunknak arról beszélt, mennyire változnak a hétköznapok, milyen fontos, hogy egymást óvjuk, valamint arról, hogy a migráció igenis összefügg a járvány intenzitásával.
– Mennyire húzza keresztbe a Kárpátia zenekar terveit a koronavírus-járvány?
Gyakorlatilag el kellett halasztani mindent, amit erre az évre terveztünk. Most egy ilyen időszak van, és az hagyján, hogy egy zenekar életére milyen hatással van a járvány, itt az egész országot sújtja ez a helyzet. Számomra az a lényeg, hogy az ország átvészelje ezt az időszakot, minél kevesebben betegedjenek meg, és minél többen gyógyuljanak fel a fertőzésből.
– Hány koncertjüket kellett lemondani eddig, és reményei szerint mikor állhatnak ismét színpadra?
Nagyon remélem, hogy júniusban már zenélhetünk. Azon dolgozunk, hogy a tavaszra, nyárra tervezett koncerteket át tudjuk rakni őszre.
– Mennyire lehet az ínséges időket átvészelni?
Annyira, mint mindenki másnak. Nem érzem, hogy minket jobban, vagy kevésbé sújtana ez a járvány. Mindenkit érint, nem érzem magam áldozatnak ebben a helyzetben. Most egy ilyen háborút vívunk, én nem fogok nyafogni.
– Június 4-én a trianoni békediktátum 100. évfordulója lesz, amiről jelen állás szerint nem lehet méltóképpen megemlékezni. Nemzeti zenekarként gondolom ez a Kárpátiát is érinti.
Nagyon sok koncertünk lett volna június első hetében. Minden napra be volt írva egy fellépés, amit nem tarthatunk meg. Szerte az országban, és az elcsatolt területeken is koncerteztünk volna, ez most meghiúsul. Most majd megemlékezünk máshogy.
– A Mi Hazánk Mozgalom részéről született egy kezdeményezés a magyar zászló kitűzésével, ezzel is erősítve a nemzeti összetartozást. Egyetért ezzel?
Nyitott kapukat dönget, az én házamon a nemzeti mellett az árpádsávos lobogó is ki van tűzve.
– Ön tart a vírustól?
Én saját magamat nem féltem. A szeretteimet féltem. És ez a lényeg. Mert a magyarok mind ilyenek vagyunk, a másikat féltjük, és védjük. Az, ahogy ezt a járványt jó pár ország kezeli, borzasztó. Nagyon örülök, hogy a magyarok ilyen fegyelmezettek, és okkal, joggal védik egymást.
– A fegyelmezettség kezd lanyhulni, a jó idő, a húsvét, és az eddigi bezártság miatt egyre többen kelnek útra. Az ön hétköznapjai mennyire változtak meg a kijárási korlátozások bevezetésével?
Nem vagyok mintapolgár, elismerem. Maximálisan betartanám azokat a szabályokat, amik hatályban vannak, ha tudnám. De sokakhoz hasonlóan én is törekszem erre.
– Nagyhét van, húsvét előtt vagyunk. Hogyan ünnepelnek?
Most osztom szét a sonkát a családtagok között. Nagypénteken természetesen böjt. Én háromévente meg szoktam tartani a negyvennapos böjtöt is. Minden évben nekikezdek, de elismerem, van amikor elgyengülök. Azért pár évente végigcsinálom.
– Mit fog tenni, ha véget ér a járvány?
Ez attól függ, mikor lesz az. Most nem lehet előre tervezni, nincs ember, aki ki tudná jelenteni, meddig tart még ez az egész. Látni kell, hogy egymás mellett élő országok között az áruforgalom továbbra is megy, az emberek a korlátozások ellenére is utaznak, a vírus pedig egy kilincsen is napokig elélhet. Én azt mondom, nyugtával dicsérjük a napot.
– Hogy látja a járványt európai szinten?
Ha elkezdjük nézegetni a térképet, hogy hol van nagyon nagy halálozási arány, azt nézzük úgy, hogy mely országokat érinti leginkább a bevándorláshullám. Lehet azt mondani szélsőliberális és baloldalról, hogy a migrációnak semmi köze ehhez, de én a szememnek hiszek, és nem nekik.
– A balliberális ellenzéki pártok a koronavírus-törvény vitájában és elfogadásánál sem hazudtolták meg önmagukat.
A normalitás és az abnormalitás között folyt a vita. A Mi Hazánk például kritikusan, de konstruktívan állt a kérdéshez. Az ellenzéknek az lenne a dolga, hogy valóban az embereket képviselje.
Elemi.hu
Fotó: Mandiner
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
