Emberkereskedelmi ügyben tervezett elfogásokról szivárogtatott ki információt egy volt rendőrségi alkalmazott 2021 májusában, a gyanúsított ellen vádat emeltek – tájékoztatta a Somogy Vármegyei Főügyészség hétfőn az MTI-t.
Azt írták: az akkor még rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban segédelőadóként dolgozó fiatal férfi a hivatásos állományú rendőröknek tartott eligazítás után megtudta, hogy a rendőrség a Terrorelhárítási Központ bevonásával több embert is el akar fogni prostituáltakat is érintő, emberkereskedelem gyanúját felvető bűnügyben. Mivel a vádlott ebben az időszakban szorosabb érzelmi kapcsolatban állt egy “prostituáltként tevékenykedő” nővel, megosztotta vele a tervezett rendőri intézkedés részleteit, mert feltételezte, hogy az őt is érinti.
A nő valójában nem volt érintett az akcióban, de ismerte és értesítette is az emberkereskedőt, aki felöltözve, összecsomagolva, adatoktól megtisztított mobiltelefonnal várta a rendőröket. A férfi a vele szemben intézkedőknek megjegyezte, hogy érkezésükre korábbi időpontban számított. Az ügyészség azt indítványozta a bíróságnak, hogy a volt rendőrségi alkalmazottat hivatali visszaélés, a prostituáltat pedig bűnpártolás miatt ítélje letöltendő börtönbüntetésre.
Szabó Sándor rendőrségi szakértőt, a Mi Hazánk rendvédelmi kabinetjének rendőrségi felelősének alelnökét kérdeztük az esetről. Szerinte az esetet több vetületben szükséges megközelíteni ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk.
– Elsőként az ügy társadalmi megítélését szeretném feltárni. A lakosság jelentős része már jó ideje nem bízik a rendőrségben, hiszen sokan rendkívül rossz tapasztalatokkal rendelkeznek a rendőrökkel kapcsolatban, és az ilyen esetek csak tovább növelik a szakadékot a rendőrség és az állampolgárok között.
Az ilyen ember nem való a testületbe, mert azoknak a munkáját is ellehetetleníti, akik még becsülettel dolgoznak, és magas a hivatástudatuk. A becsületesen munkájukat végzők eredményességének ellehetetlenítése mellett sajnos az ilyen, pályára alkalmatlan személyek magatartása, vagy cselekménye miatt általánosít a közvélemény, és ez további problémákat szül
– fogalmazott.
Politikai vetületet is lát
– Politikai vetülete is van az ügynek hiszen, a „szivárogtató” nem rendőr volt, hanem rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban dolgozó polgári személy, vagyis közalkalmazott – mutat rá.
– A közalkalmazotti státusz 2019-ben szűnt meg. Amikor megszűnt ez a fajta foglalkoztatási forma, az új státusz a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban dolgozó munkatárs lett. Ez az újítás sok korlátozást jelentett azok számára, akik ezen szigorítások ellenére is vállalták a jövőbeni munkát, hiszen olyan szigorításokat kellett elfogadniuk, mint a visszarendelhetőség, véleménynyilvánítás korlátozása, tulajdonjog korlátozása munkaidőben, életkörülmények ellenőrzése – részletezte.
– Szilárd véleményem, hogy a Pintér-féle rendőrségnek nem az eredményesség, vagy a lakosság szolgálata a célja, hanem a statisztika alapján való működés.
Pintér Sándornak teljesen mindegy, hogy milyen az állomány, ezt jól mutatja az, hogy lassan már minimális az elvárás az új jelentkezőkkel szemben. Neki az a lényeg, hogy papíron meglegyen a létszám, és azt lehessen lobogtatni. Ezt abból is lehet látni, hogy ha elvégezték volna az előírt életmódvizsgálatot, akkor már eleve kiesett volna a rostán a társait eláruló dolgozó! Tehát nem minden esetben van ilyen vizsgálat, a lényeg, hogy papíron le van írva, vezetői felelősség letudva, ez amolyan kommunista szakmai fogás, vélhetően a KISZ-ben leshette el annak idején a belügyminiszter úr,
akit valamiféle nosztalgia fűzhet ezekhez a kommunista időkhöz, hiszen az általa 2023-ra kialakított rendőrség visszahozta a nyolcvanas évek elejének hangulatát akár struktúra, akár a gyér szakmai elvárások tekintetében
– fejtette ki Szabó.
Szakmai hiányosságok is lehettek
– Szakmai jellegű észrevételem, hogy az elfogásokat általában megelőzi egy eljárás, vagy adatgyűjtés, ami lehet nyílt, vagy titkos. Amikor összegyűlik elegendő adat, hogy az elkövetőt el lehessen fogni, akkor tartanak egy eligazítást az abban majd résztvevő személyeknek. Nos, még abban az esetben is, ha nyílt az eljárás, csak az illetékesek vannak jelen ezen az eligazításon. Azon körülmények nem ismertek, hogy a szivárogtató jelen volt-e ezen az eligazításon, vagy az eligazításon résztvevő valamely illetékes adta ki az információt neki, vagy más illetéktelennek, vagy esetleg egymás között beszélték az eligazítást követően a kollégák, és az áruló ezt hallhatta.
De az biztos, hogy az illetékes kapitányságon, ahol ez az eset történt, a szakmaiság vélhetőlen elég ritka madár lehet, illetve a szervezettség tekintetében is látok némi hiányosságot
– vélelmezte a belső problémákat.
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
