Megszavazta pénteken a lengyel parlamenti alsóház (szejm) azt a tervezetet, melynek értelmében regionális nyelvnek ismerik el a sziléziai nyelvjárást.
A tervezet mellett a 427 jelen lévő képviselő közül 236-an szavaztak, 186-an ellenezték, öten tartózkodtak. Ellenezte a tervezet elfogadását a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) tagjainak többsége, a szintén ellenzéki Kukiz’15 és a Konföderáció, valamint egy független képviselő.
Számos változással jár együtt a döntés
A most a szenátus elé kerülő jogszabály értelmében Lengyelország délnyugati részén elterülő sziléziai térség hagyományos nyelvét regionális nyelvként iktatnák be a nemzeti kisebbségekről szóló törvénybe.
Az ilyen státuszt Lengyelországban eddig csak a Balti-tenger mellékén elterjedt kasub nyelv élvezte.
A módosítás nyomán kettős helység- és utcaneveket alkalmaznának azokon a helyeken, ahol a lakosság legalább 20 százaléka úgy nyilatkozik, hogy beszéli a sziléziait, önkéntes iskolai nyelvoktatást vezetnének be, finanszíroznák a regionális nyelv ápolását célzó kezdeményezéseket.
Nyolc hasonló javaslat bukott el eddig
A parlamenti vita során a PiS képviselői azzal érveltek, hogy a sziléziai nem nyelvnek, hanem nyelvjárásnak tekintendő, és státuszának megváltoztatása politikai indíttatású. A tervezetet a kormánykoalíciót vezető frakció, a Polgári Koalíció képviselői terjesztették elő az év elején.
2007 óta összesen nyolc hasonló javaslat látott már napvilágot, a szejm egyiket sem hagyta jóvá, illetve nem is kerültek napirendre, egyebek mellett az adott parlamenti ciklus befejezése miatt.
A 2021-es népszámlálásban több mint 467 ezren jelölték meg Lengyelországban, hogy mindennapjaikban a sziléziait használják, közülük csaknem 55 ezren azt állították, hogy csak ezt a nyelvet beszélik.
Sziléziáról tömören
A történelmi Szilézia legnagyobb része ma Lengyelország határán belül fekszik, de a Csehország és Németország területére is átnyúlik. Nevét egyesek szerint a nyugati-szláv ślężan törzsről kapta, akik a Wroclawtól nem messze az Oderába torkolló Ślęza folyó mentén, a Ślęza hegy körül éltek.
Más elméletek szerint azonban a szintén itt élő germán silingek törzséről nevezték el a területet.
Szilézia területének jelentős része az osztrák örökösödési háború következtében került a poroszokhoz, és csak 1945 után lett Lengyelország része.
(MTI)
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
