Két hete a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) csapata dolgozik a helyszínen, a régészek felfedték, hogy a római villa maradványai őskori településen fekszenek, ugyanis több őskori kerámiát is találtak a földrétegben.
Ahogy azt a maszol.ro hírportál megtudta, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének csapata az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum felkérésére érkezett Sztánára és a templom feltárásának a befejezésében segít, ami alapvetően két új szelvény megnyitását, a falak összefüggéseinek megnézését és a dokumentáció befejezését jelentette.
„Természetesen nagy örömmel igennel válaszoltunk az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum felkérésére, mondanám azt is, hogy siettünk, de a jelenlegi körülmények között amire kijutottunk, eltelt két hét. Ám végre itt vagyunk, ez a második hetünk Sztánán, és a végéhez közeledünk a munkálatoknak”
– nyilatkozta a portálnak a kutatást vezető dr. Mordovin Maxim, az ELTE docense.
A legújabb ásatások során megtalálták az Árpád-kori templom nyugati zárófalát, és időközben rájöttek arra is, hogy a sztánai templomnak valójában jókora része Árpád-kori álló fal. Emellett az 1500-as évekből pénzérméket is találtak, és a templom belső részében a szentély teljesen kibontakozott.
Az ELTÉ-s csapat első dolga a szentélyben lévő római faragott kő kiemelése volt, ami után megtalálták az Árpád-kori szentély alatti római falmaradványokat, ahonnan rengeteg kerámia, pénzérme és csont is előkerült. „Amit már előttünk megtaláltak, az az Árpád-kori templom, amit már a 13. században említenek, a szentély azonban biztosan legalább 100 évvel korábbi ennél.
Annyi még kiderült, hogy a szentély vissza lett bontva, de a templom északi és déli fala majdnem teljes magasságában áll most is, jelenleg azt ellenőrizzük, hogy a szentély és a falak hogyan viszonyulnak egymáshoz” – nyilatkozta a régész. Hozzátette, hogy emellett a hajóban is dolgoznak, ott sírok kerültek elő, és előkerült a reformáció idején a szentélybe épült legkorábbi karzatnak az oszlopalapozása is, ami a „múlt egy fontos, szerves része”, és segít a kutatóknak elképzelni, hogy a 16. század második felében hogyan nézett ki az épület, hol álltak a karzatok.
„Nagyon sok kerámiát találtunk, mivel a templom római falakra épült, és a római – feltételezhetően – villa egy őskori településen fekszik, ezért őskori kerámia is van, emellett középkori és kora újkori is. Szintén izgalmasak a pénzérmék, eddig öt 15-16. századi darabot találtunk” – mesélte, hozzátéve, hogy a leletek régészeti szempontból nagyon fontosak, mivel ezek alapján tudják azonosítani bizonyos padlószintek, feltöltési rétegek keletkezési idejét.
Dr. Mordovin Maxim elmondta, szakmai szempontból biztosan fel lesz dolgozva minden lelet, a tervük szerint ebben az évben az összes lelet meg lesz tisztítva, restaurálva, lerajzolva, és egy publikáció is készül róluk. Emellett tervezik, hogy a leleteket helyben mutassák be, ami az egyetemi docens szerint a legjobb megoldás lenne, mivel ezek a „helyi közösség számára a legfontosabbak, és Sztánán lennének a legjobb helyen”.
Papp Hunor, a sztánai református templom lelkésze elmondta: a leleteket mindenképpen be szeretnék mutatni a faluba érkező vendégeknek is, mivel számukra „történelmi jelentőségű”, hogy mégis sokkal régebbi a templom, mint gondolták volna.
„Érdekes, hogy egy kis templomból hogy lett a nagyobb sztánai református templom, hiszen az Árpád-kori templom sokkal kisebb volt, és többször bővítették. Ezt a történelmi múltat nem lehet semmiképpen elvenni tőlünk. Mindenképpen bemutatjuk, amit lehet, már tervben van egy speciális hely kialakítása a leletek számára” – mondta.
A tervek szerint az ásatást ezen a héten fejezik be, majd a templom belső munkálatai következnek, illetve a fal- és a kazettás mennyezet restaurálása. Papp Hunor szerint néhány év múlva „megújulva, teljes pompájában ragyoghat” a sztánai református templom – olvasható a cikkben.
(Fotók: MTI/Kiss Gábor)
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
